2013. június 20., csütörtök

Figyelnek

Halljuk a TV-ben, olvassuk az újságokban, hogy törvényt hoztak az elektronikus kommunikációink megfigyelésére. Bizonyos adatainkat tárolják szervereken és egy egész hadsereg dolgozik az adatok tárolásával, szûrésével, figyelésével, kiértékelésével és feldolgozásával. A kérdés a következõ: elõbb hozták meg a törvényt és azután kezdtek figyelni bennünket, vagy elõbb titokban figyeltek bennünket és aztán törvényesítették a megfigyelést? Én úgy hiszem, hogy a második variáns áll közelebb a valósághoz…

A romániai titkosszolgálatok kiváló felkészültséggel és potenciállal rendelkeznek. Igen hatékonyak... A “szekuritáte” jó alapot bíztosított nekik. Ma már nem kell mikrofonokat telepítsenek. Elég ha megfigyelik a mobiltelefonokat, az e-mail-eket és az IP cimeket. A mobiltelefon akumulátora néha csak felforrósodik, pedig nem is beszélünk róla és ha jó a számítógépet védõ programunk, akkor kijelzi, hogy egy bizonyos helyrõl, IP címrõl, épp beléptek a számítógépünkre. Minden, ami digitális, ami hálózatba van kapcsolva és ami "stand by" állapotban van, elérhetõ. Minden ajtót ki lehet nyítani, csak a megfelelõ kulcsra van hozzá szükség. A titkosszolgálat dolga, hogy megszerezze ezeket a kulcsokat, használja azokat és összeszedje azokat az információkat, amelyekre szüksége van.




Figyelnek bennünket… Bejönnek a házunkba, munkahelyünkre, cégünkbe és felveszik beszélgetéseinket a mobil vagy fix telefonjaink mikrofonján keresztül, elviszik levelezéseinket az e-mail-eken keresztül, elviszik adatainkat számítógépeinkrõl, felveszik házunk bensejének képét a számítógép kameráin keresztül, rögzítik szokásaink “record”-ját a szociális hálozaton keresztül, elviszik szükségleteink listáját az elektronikus vásárlási kártyán keresztül, sõt elviszik cég vagy bankadatainkat is, kiváltságos kapcsolataikon, kameráikon és mûholdjaikon keresztül. Tudják rólunk, hogy kik vagyunk, hogy ki a családunk, mit beszélünk, mit gondolunk, miben hiszünk, mit és hol vásárolunk, hogy kik a barátaink, mit teszünk és mikor csalunk. Akinek ilyen eszközök, ilyen hatalom van a kezében, az könnyen esik abba a kisértésbe, hogy istennek képzeli magát. Ezért aztán nem csoda, hogy a törvényt csak szemkiszúrásnak használják. Folyamatosan megfigyelnek, hol ezt, hol azt, persze törvénytelenül, de ha valamilyen lefülelést hivatalosítani kell, akkor néha kérnek egy-egy bírói engedélyt. Szuper, nem?… Ehhez nem kell agytrösztnek lenni…


 
 
 


Mit tehetnénk?... Van néhány dolog, amire odafigyelhet az ember:

1. Ha titkos dolgot akarsz megbeszélni valakivel, akkor azt soha se telefonon beszéld meg.  Ha titkos dolgot akarsz megbeszélni valakivel  négyszemközt, akkor azt olyan helyen beszéld meg, ahol nincs telefon vagy mikrofonos audiorendszer. A mobiltelefont tedd le, vagy ha ez nem lehetséges, akkor vedd ki belõle az akumulátort. A fix telefon dugaszát húzd ki.

2. Titkos dokumentumot, információt soha ne közölj e-mail-en keresztül. Hiába törlöd az e-mail-et, több szerveren megmarad az információ, amelyet elküldtél.

3. Vigyázz, hogy milyen tevékenységet folytatsz azokról a számítógépekrõl, amelyeknek IP címei asszociálhatóak személyeddel, lakhelyeddel vagy munkahelyeddel.

4. Ne tárolj titkos, kompromitáló fájlokat egy olyan számítógépen, amely hálózatba van kötve.

5. Ne szerelj állandó mikrofont és kamerát egy olyan számítógépre, amelyik "stand by" állapotban szokott lenni.

6. Óvakodj az internet kapcsolattal rendelkezõ smartphone-októl és tablett-ektõl. Minden felszerelés megvan rajtuk, amely által állandó és teljes megfigyelés alatt tarthatnak. Ezeken vannak kapcsolataid, beszélgetéseid, lokációd, hangod, képed, információid, stb.

7. A szociális hálón csakis olyan információkat tégy közzé, amelyeket minden körülmények között tudsz vállalni.

8. Az elektronikus fizetési módot csak akkor használd, ha nem probléma a szükségleteid megfigyelése. Ha azt akarod, hogy ne tudhassák meg kiadásaidat, szükségleteidet, akkor fizess készpénzzel.

9. Személyes adataidat so hase írd be egy internetes ûrlapba, csakis ha az abszolut szükséges, törvényes és biztonságos. A neved és a születési dátumod beírásáig még elmehetsz, de a CNP-t, a CI számot, a mobil számot, a lakcímet vagy password-odat sohase írd be. Bankkártyád adatait, soha, sehova ne írd be. Ha muszály, csakis egy vásárlási hitelkártyát használj, amelyen kevés pénz van.

10 Légy tudatában, hogy mozgásodat, kommunikációidat megfigyelhetik  mûholdon  keresztül,  távfigyelõ vagy kamerás rendszerekkel, akár  épületekben, akár kültérben is.

Ez, idáig, arról szólt, hogy miként védjük magunkat, de a legjobb megoldás az, ha nem kell védenünk magunkat. Hogyan? Úgy, hogy kilépünk Krisztus világosságra...

(Jn 3:20-21) Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, s nem megy a világosságra, nehogy kiderüljenek a tettei. Aki ellenben az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy, hadd derüljön fény a tetteire, amelyeket az Istenben vitt végbe."

Ha rendbe tesszük az életünket, ha felszámoljuk a titkainkat, ha minden dolgunkat Krisztus világosságában éljük meg, akkor nem kell semmit rejtegetnünk és soha nem vallunk szégyent. Persze, a krisztuskövetõnek is vannak titkai. Minden, ami nem tartozik másra, az titok. Titok az, ami csakis a férjre és a feleségre tartozik, és titok az, ami a konklávéban történik. Itt nem ilyen titokról van szó, hanem a bûnös titkokról. Ne legyenek bûnös titkaink...

Figyelnek bennünket… Figyel bennünket a jó Isten az Õ gondviselõ tekintetével és figyel bennünket az ördög is, hogy erõt vehessen rajtunk és ártson nekünk. Isten figyelõ tekintete szeretetteljes, gondviselõ, jóságos, irgalmas és megértõ, mert Õ egy embereszeretõ Isten. Az ördög figyelése, olyan mint a titkosszolgálaté. Mindig a hibát, a gyengeséget keresi, mert õ embergyilkos kezdettõl fogva. Azt keresi, hogyan kaphatna el. Mint ordító oroszlán jár körbe, hogy kit ragadhatna el, de mi ne adjunk teret neki...

(1Pt 5:8) Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el.

(Ef 4:7) Ne adjatok teret a sátánnak.

Legyünk tökételesek, mint ahogyan a mennyei Atya is tökéletes. Legyünk feddhetetlenek, hogy soha ne valljunk szégyent...

(Mt 5:48)  Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!

(Jak 1:4) Az állhatatosságnak meg tökéletességre kell vezetnie, hogy tökéletesek és feddhetetlenek legyetek, és semmilyen tekintetben ne essetek kifogás alá.

Ha ezt az útat választjuk, akkor nem kell féltenünk se magunkat, se dolgainkat. Akkor használhatunk bármilyen eszközt és megfigyelhetnek bármit, mert nem lesz titkolni valónk, se szégyelni valónk, se rejtegetni valónk. 

Ima: Add Uram, hogy ne legyen semmi rejtegetni valóm és mindig a Te világosságodban járjak. Ámen.

2013. június 18., kedd

A fekete pötty

Egyszer egy szegény ember nagyzolni akart és kitapéztatta drága pénzen a lakását. Amikor a munkások pakoltak, elõvigyázatlanul bántak egy festékes dobozzal és a festékbõl egy csepp került a falra. Ezt akkor senki sem vette észre. Késõbb azonban, amikor a bútorokat rendezték helyre, akkor fedezte fel nagy bosszúsággal a házigazda, hogy pont az ûlõgarniturával szemben, a szabadon álló falon, van egy fekete pötty...

Nagyon mérges lett és azonnal telefonált a mesternek, hogy jõjjenek vissza és javítsák ki a tapétát. A mester vissza is jött, nézegette a tapétát meg a pöttyöt, majd sajnálattal jelentette ki, hogy nem tud segíteni, mert ebbõl a tapétából már nem maradt annyi, hogy újra tudja ragasztani azt a felületet, amelyet vissza kellene bontania. Jobb lesz ha ez így marad. Mi az a kis pötty...

A pötty ott maradt. De vele együtt ott maradt a méreg is… 
- Ráköltöttem azt a rengeteg pénzt a tapétázásra, és most minden nap azt a fekete pöttyöt kell néznem? Tyûû, a mindenit… - füstölgött a szegény ember.  

Minden nap kerülgette a pöttyöt, nézegette, vizsgálgatta, de látta, hogy ha hozzányúl, akkor még rosszabb lesz. Szegény ember, pöttyel kelt, pöttyel feküdt...  Akármit is tett, egész nap, csak a fekete pötty járt az eszében, és ha leült a szobában, a szeme is rögtön a fekete pöttyre szegezõdött. Akármilyen szép is volt a kitapétázott szoba, az a pötty elrontotta minden örömét. Pedig milyen sokba került… 

Aztán, egy idõ után arra gondolt, hogy kész, többet nem nézi azt a pöttyöt, hanem egy képpel eltakarja. Igen, csakhogy a kép pont nem jó helyre esett. Egy kicsit oldalt volt, meg lent is... Nem baj. Ott lesz a kép és kész... Fel is akasztotta a képet a falra, meg a pöttyre, és várta, hogy attól majd nyugodtabb lesz. De nem lett nyugodtabb...
Utána is, mindig arra gondolt, hogy a kép mögött ott van az a fekete pötty. Pedig senki se tudott róla...




Ez a történet sokat mondhat nekünk, a magunkfajta gyarló embereknek. Tudjuk, hogy Isten Fia emberré lett, hogy megváltson bennünket. Mindenben olyan lett, mint mi, kivéve a bûnt. Tehát nincsen rajta szeplõ, azaz fekete pötty...

(Fil 2:7) ... hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember.

(Zsid 4:15) Főpapunk ugyanis nem olyan, hogy ne tudna együttérezni gyöngeségeinkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban ment maradt.

De Isten Fia, az emberi természetét, egy ember lányától vette. Mária, Joáchim és Anna lánya volt és Isten Anyja lett belőle. Tehát a megtestesült Isten Anyja is szeplõtelen, fekete pötty nélküli volt, hogy méltó szállást adhasson méhében a második isteni személynek...

(Lk 1:28) Az angyal belépett hozzá és megszólította: "Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál."

Tehát ha Máriában teljes a kegyelem, akkor nincsen benne szeplõ, azaz fekete pötty… De vajon Mária önmagában, önmagatól kett kegyelemmel teljes? Nem, nem önmagában, hanem Isten egyszülött Fiában, a Krisztusban, mert Belõle, a kegyelem abszolút forrásából, az Ő teljességéből töltekezett be...

(Jn 1,16) Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva.

És mi? Mi hogyan állunk ezzel? Úgy, hogy mi mindnyájan fekete pöttyösek vagyunk. Pöttyeinket örököljük is, meg szaporítjuk is, a mi személyes bûneink által. Olyanok vagyunk, mint valami dalmát kiskutyák...

Hiába tagadjuk, hiába akasztgatjuk pöttyeink elé képmútatásaink álcáit, a fekete pöttyök ott vannak. És nemcsak, hogy ott vannak, hanem idegesítenek is minket. Fõleg a másik ember fekete pöttyei... Hiába van szépen kitapétázva lelkünk, az embertásunk lelke, van benne egy-két fekete pötty és mi csakis azokat látjuk...

Figyeljük meg magunkon, hogy mennyire csak egy-két elkövetett bûn, rossz cselekedet szerint ítélünk meg egy embert. Hiába, hogy az ember Isten csodálatos alkotása, hiába, hogy rengeteg dolgot nagyszerûen csinál, mi csakis azt látjuk meg, amit vétett… Gyakran, nem is láttuk a fekete pöttyöt, hanem csak hallottunk valamit, valakitõl és máris készek vagyunk egy életre szóló elõítéletet alkotni egy emberrõl.

Vizsgáljuk meg kapcsolatainkat. Írjunk egy topplistát azokról az emberekrõl, akiket leginkább ki nem állhatunk. Nevezzük a nevén azokat a fekete pöttyöket, amelyeket utáljuk bennük. Próbáljuk meg Isten szemével látni, elképzelni õket, fekete pöttyök nélkül… Istennek van hatalma kitörülni a fekete pöttyöket. Isten, az Õ Szent Fiában, Jézus Krisztusban, egy fekete pöttyök nélküli, örök életre hívott meg mindnnyájunkat...

Ima: Uram Jézus, szabadíts meg lelkemet a fekete pöttyöktõl és add, hogy ne ítélkezzem mások fekete pöttyei fölött. Ámen.