(Ter 7:6-16) Hatszáz esztendős volt, amikor az özönvíz elárasztotta a földet. Bement tehát Noé a bárkába az özönvíz elől, és vele fiai, felesége, és fiainak feleségei. A tiszta és tisztátalan állatokból, a madarakból is, és mindabból, ami mozog a földön, kettő-kettő, hím és nőstény ment be Noéhoz a bárkába, amint az Úr megparancsolta Noénak. Amikor aztán eltelt a hét nap, elárasztották az özön vizei a földet. Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, a hónap tizenhetedik napján feltört a nagy mélység minden forrása, megnyíltak az ég zsilipjei, és negyven napon és negyven éjen át esett az eső a földre. Ugyanazon a napon ment be Noé a bárkába, és vele Szem, Kám és Jáfet, a fiai, s velük felesége és fiainak három felesége, ők, és minden állat, faja szerint, minden lábasjószág, faja szerint, és minden csúszómászó, amely mozog a földön, faja szerint, minden, ami repül, faja szerint, minden madár és minden szárnyas. Kettő-kettő ment be Noéhoz a bárkába minden testből, amelyben az élet lehelete volt. Hím és nőstény ment be minden testből, amely bement, amint Isten megparancsolta neki. És bezárta őt az Úr kívülről.
Szükséges-e, hasznos-e, kell-e, szabad-e elmélkedni az özönvízrõl? Szerintem igen, mert manapság sok kreacionista természettudós terjeszt különbözõ elméleteket, amelyek részben igaznak tûnnek, de részben nyilvánvalóan tévesek. Ugyanakkor, láthatjuk a Szentírásban, hogy maga Péter apostol is, aki tanulatlan halász volt, ismerte a Teremtés dolgait, az özönvizet (vagy máképpen, a vízözönt) és a világ végsõ dolgait (2Pét 3:5-7;12).
Annélkül, hogy elfogadnám a kreacionizmust, az alábbiakban felhasználom Walter Brown kreacionista természettudós néhány értékes gondolatát. Ezeket a gondolatokat (WB)-vel fogom jelölni. Ugyanakkor, tudatában vagyok annak, hogy elmélkedésem nem lesz mentes a tévedésektõl. Ezért elõre is elnézést kérek…
Volt-e valóban özönvíz?
A kérdés az, hogy bizonyítható-e tudományosan, történelmileg az özönvíz, vagy csak egy mítikus történet a szentírásból. Az eddigi ismereteim szerint, mára már tudományosan is bizonyított, hogy az özönvíz története több õsi népnél volt feljegyezve, a világ különbözõ pontjain...
A történet nagyjából mindenhol megegyezik, csak az elnevezések változnak. Sõt, találtak már olyan szerszámokat, kultikus tárgyakat is (pl. kalapács, csengettyű, stb.), amelyek nagyon mélyen a földben, bányákban, õsi kövületekbe ágyazódva találtak, amelyek egy özönvíz elõtti civilizáció maradványai...
Volt-e elegendõ víz egy özönvízhez?
Vajon volt-e elegendõ víz ahoz, hogy az egész földet ellepje, hogy minden hegyet elborítson? Ahoz, hogy erre választ kapjunk, elõbb meg kell értenünk, hogy az özönvíz elõtti világ nagyban különbözött a maitól. Az özönvíz elõtt, sokkal több víz volt fenn az égen, a felhõkben, és a földön is sokkal alacsonyabbak voltak a hegyek (WB)... Továbbá, a vizek, nemcsak a magasból, a felhõkbõl jöttek, hanem sokkal inkább a föld alól, a föld alatti víztározókból (WB) (Ter 7:11).
Elnagyolva, a földkerekség özönvíz elõtti víztartalékait a következõképpen oszthatjuk fel: a felsõ vizeket, amelyek a felhõkben voltak és az alsó vizeket (Ter 1:7), amelyeket a földkéreg alatti vizek alkottak. Ezek a víztömegek kb. összehasonlítható mennyiségûek voltak. Tehát, ha összevetjük a felsõ vizeket, a föld alatti vizeket és még hozzáadjuk a föld repedésein betóduló óceáni vizeket, akkor ez meglehet, hogy több, mint a föld víztartalékainak fele. Ennyi víz már elégnek tûnik, hogy akár kontinenseket is elárasszon...
Lelki értelmezés
A nagy vizek, nagy bajt, nagy veszélyt jelképeznek... Ezek elnyelik a bûnöst, de a igaz ember megszabadul könyörgése által.
(Zsolt 32:6 )Ezért imádkozzék hozzád minden igaz, a szorongattatás idején! Hiába tör be a vizek áradata, nem éri el.
(Zsolt 69:15) Húzz ki az iszapból, ne hagyj elsüllyedni, ments meg azoktól, kik ártani akarnak! Ments ki a vizek mélyérõl engemet...
Hogyan nézhetett ki a világ az özönvíz elõtt?
Jó okom van azt hinni, hogy az özönvíz elõtti világ, egy egytömbű õskontinens volt (mint pl. Gondwana, Pangea). Ezt nem csak a kreacionisták feltételezik, hanem sok hiteles természettudós is. Erre a legevidensebb jel az Amerika és Európa-Afrika közötti törésvonal. Amikor az Úr megteremtette a Földet, akkor azt egy õsóceán borította...
(Ter 1:2) A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött.
Ebbõl az õsóceánból emelkedett ki a szárazföld...
(Ter 1:9) Isten ismét szólt: „Gyûljenek össze az ég alatti vizek egy helyre és emelkedjék ki a száraz.”
A szárazföld úgy keletkezett, hogy a vizek alatti földburok megrepedezett és a kéreg alatti magma folyamatosan tört fel a vizekbe. Gondolom, ezért mondta Péter apostol, hogy a föld vízbõl és víz által lett...
(2Pét 3:5) De ezek szándékosan tagadják maguk elõtt, hogy az ég õsidõktõl fogva volt, és a föld is azóta, hogy az Isten szavára a vízbõl és a víz által létrejött.
A magma, megszilárdulva, folyamatosan szárazföldet képezett, mint ahogyan ma is keletkeznek a szigetek. Az így kiemelkedett szárazföld nem volt túlságosan változatos felszínű és a legnagyobb hegyek valószínüleg nem haladták meg a pár száz méter magasságot (WB). Az Éden kertjét öntözõ folyó is azért szakadhatott négy ágra, mert sík területen, lassan folyt, mint a delták is. Ugyanakkor, a földkéreg alsó rétegeiben, hatalmas összefüggõ üregek képzõdtek, amelyekben óriási mennyiségű víz volt (WB)...
(Péld 30:4) Ki ment föl az égbe és ki jött le onnan? Ki az, aki a szelet a kezébe fogta? És a vizeket ki öntötte tartályba? Ki szabta meg a föld minden határát? Mi a neve, és mi a fiáé, ha tudnád?
Az atmoszférába emelkedett vizek teljesen beborították az eget...
(Ter 1:6) Isten újra szólt: „A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek között.”
Valószínüleg mindenhol borus volt az ég és egyfajta permet és pára nedvesítette be a földet...
(Ter 2.5-6) … még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nõtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esõt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet mûvelje. Egyszer pára szállt fel a földrõl és megáztatta a föld egész felszínét.
A növényvilág megteremtése után, a kellemes melegben, megfelelõ fényben és párában, buja, dús növényzet borította be a földet. A fák igen nagyra nőttek. Magasságuk meghaladhatta a 100 métert is (WB). Jó okom van hinni, hogy a kaliforniai Sequoia cédrusfák, amelyek 112-115 méter magassak, ebbõl a korból maradtak ránk. Ezek azért maradhattak meg, mert az õskontinens repedésvonalától messze estek, és az amerikai kontinens rohamos csúszása közben, a kontinens nyugati partjai felgyûrõdtek és így a vizek nem tudták elsöpörni ezeket a részeket (WB)...
Az Éden kertje bõségesen bíztosította a növényi eledelt az embereknek és az állatoknak. Az emberek magokat ettek, vagyis búzát és a növények gyümölcseit, míg az állatok a füveket és a fák leveleit...
(Ter 1:29-30) Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtõ gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mezõ vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok.”
Az õsbûn következményeként, bejött a világba a hús fogyasztása, de valójában, az állathús fogyasztása, csak az özönvíz után vált megszokottá (Ter 9:3). Igaz hogy Ábel már bárányt áldozott fel, de az akkori álattartás célja (Ter 4:2) az lehetett, hogy a juhok bőre meg gyapja ruha készítéséhez szolgáljon...
(Ter 9.3-4) Minden, ami él és mozog, szolgáljon nektek eledelül, mindent nektek adok, mint a zöld növényt. Csak élõ állatot vérével együtt nem ehettek.
Az özönvíz elõtt sokkal több állatfaj lehetett, mint ma, és sok volt az óriási méretû állat (óriás csigák, rákok, gyíkok, dinozauruszok, stb.) Sok közülük azért pusztulhatott ki, mert nem fértek bele Noé bárkájába, de sok azért, mert az özönvíz után már nem voltak számukra életfeltételek...
Ugyanakkor, az õskontinens széllein, sokféle állat maradhatott életben ( pl. sokféle csúszómászó és bogár). Feltehetõen, a dinozauruszok és a mamutok is az özönvízben pusztultak el. Ezeket az özönvíz sodorta el, illetve északon a hóba és jégzáporba fagytak bele (WB). Létezik egy szummér kőplakett, egy dombormű, amely két óriást ábrázol, amint két barosaurust tartanak pórázon...
(Zsolt 74:13) Hatalmaddal a tengert megnyitottad, a vizekben összezúztad a sárkányok fejét.
(Zsolt 104:26) Rajta járnak a hajók, s ott kóborol a leviatán is, amit teremtettél, hogy a tengerben kergetõzzék.
Az emberek, azokban az idõkben, sokkal életerõsebbek voltak, nagyobb szellemi képeséggel rendelkeztek, mint mi és sokkal tisztább volt az istenemlékezetük. El kell higgyük, hogy az emberek tényleg évszázadokig éltek, egy nyelvet beszéltek, mindenre emlékeztek és ismerték az Éden kertjét, amelyet a kerubok õriztek...
(Ter 3:24) Amikor az embert elûzte, az Éden kertjébõl keletre odaállította a kerubokat és a fenyegetõ tüzes kardot, hogy õrizzék az élet fájához vezetõ utat.
(Ter 11:1) Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai.
Úgy gondolom, hogy az emberek, akkor még nem számolták a napokat, a hónapokat és az éveket. Ugyan ki számolta volna Ádám elsõ éveit? Neki biztos nem volt oka rá... Valószínüleg nem voltak évszakok, és az emberek nem figyelhették az eget se a sûrű felhõzet miatt. Nem követték a hold meg a csillagok járását (Ter 1:14) és nem voltak még csillagászati ismereteik sem. A csillagászat és az idõ mérése, valószinűleg csak az özönvíz utáni civilizációban alakult ki, a bábeli események idejében (Ter 11:4)...
Meglehet, hogy a Teremtés könyvében található életkorokat (az õsatyák életkorait, Ter 5) az égiek tartották számon, a Föld Nap körüli járása szerint, és mi csakis a Teremtés könyvének sugallmazottsága által ismerhettük meg azokat, hogy tudomást szerezzünk a régmúlt idõkrõl...
(Ter 11:4) Azután így szóltak: „Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér.
Megfigyelhetõ, hogy Ádámtól kezdve létezett egy bizonyos “királyi vérvonal”, amely Noén, Ábrahámon és Dávidon keresztül, az Üdvözítõt készítette elõ. Ez a “királyi vérvonal” különös áldásban és kegyelemben részesült, amelyet leginkább Jákob esetében érhetünk tetten, amikor kicsalta Izsáktól az atyai, elsõszülötti áldást (Ter 27:23)...
(Lk 3:23-38) Föllépésekor Jézus mintegy harmincéves volt. Azt tartották róla, hogy Józsefnek a fia, aki Éli fia volt,
ez Mattaté, ez Lévié, ez Melchié, ez Jannaié, ez Józsefé, ez Mattatáé, ez Ámoszé, ez Náchumé, ez Heszlié, ez Naggájé,
ez Maaté, ez Hattatiáé, ez Szemeiné, ez Józsefé, ez Jodáé, az Jochanané, ez Rezáé, ez Zerubbábelé, ez Sealtielé, ez Nerié,
ez Melkié, ez Addié, ez Kozámé, ez Elmadamé, ez Eré, ez Jézusé, ez Eliezeré, ez Jorimé, ez Mattaté, ez Lévié, ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé, ez Jonámé, ez Eljakimé,
ez Meleáé, ez Mennáé, ez Mattatáé, ez Nátámé, ez Dávidé, ez Izaié, ez Obedé, ez Boászé, ez Szalmozé, ez Nachsoné,
ez Aminadabé, ez Adminé, ez Arnié, ez Heszromé, ez Perecé, ez Júdáé, ez Jákobé, ez Izsáké, ez Ábrahámé, ez Táréé, ez Náchoré,
ez Szeruché, ez Regué, ez Pelegé, ez Héberé, ez Selaké, ez Kenáné, ez Arpachsádé, ez Szemé, ez Noéé, ez Lámeché, ez Metuselaché, ez Hénoché, ez Járedé, ez Mahalalelé, ez Kenané, ez Enosé, ez Szeté, ez Ádámé, ez az Istené.
Azokban az idõkben angyalok éltek a földön és összeházasodtak az emberek leányaival. Ezek leszármazottjai voltak az óriások, azok a hõsök, titánok, akik kiemelkedõ fizikai és szellemi erõvel rendelkeztek. Az óriások idejében, az emberek mindenféle gonoszságot mûveltek: elnyomás mindennapos volt, terror, emberáldozatok, gyilkosságok, paráznaságok, fajtalanságok, förtelmességek, stb.
A bukott angyalok miatt megfertõztetett az egész emberi faj testileg és lelkileg egyaránt. A természetellenes keresztezõdések által megfertõztetett az emberiség génállománya. Megjelentek az angyal-ember korcsok, illetve, a förtelmességek által, az ember-állat korcsok, kimerák, amelyek már nem Isten akarata szerinti teremtmények voltak. Az elfajzás kettõs volt: lelki is meg testi is...
Az óriások civilizációja, az özönvíz elõtti évszázadokban, meghatározta az életet a földön, és sok alkotásuk mindmáig látható a megalitikus épitményekben. Az özönvíz által eltöröltetett az óriások civilizációja és dominanciája, de azok még sokáig éltek azután, különbözõ helyeken (kb. 2500 éven át...). Aztán, a táplálék hiánya és az emberek támadásai miatt, az óriások fokozatosan teljesen kipusztultak...
(Ter 6:1-6) Amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön és leányaik születtek, az Isten fiai látták, hogy az emberek lányai szépek. Feleségül vették mindazokat, akik tetszettek nekik. Ekkor az Úr így szólt: „Nem marad éltetõ lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen.” Óriások éltek akkor a földön (és késõbb is), amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idõk híres hõsei. Amikor az Úr látta, hogy nagy az emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul, megbánta az Úr, hogy embert teremtett a földön és bánkódott szívében.
(Lev 18:23) Ne hálj együtt semmiféle állattal, attól tisztátalanná válsz. Az asszony se adja oda magát állatnak, hogy vele háljon. Ez undok dolog.
Lehetséges, hogy az özönvíz elõtt a föld forgási tengelye sem volt megdõlve és nem voltak évszakok sem (WB)... Az özönvízet kiváltó hatalmas erõ mozdíthatta ki a földet a sarkából. Sok hely eltûnt a föld felszínérõl, mint pl. az Éden kertje, vagy annak egy része, és új kontinensek, szigetek születtek. Ugyanakkor, több hely felismerhetõen megmaradt, mint pl. a Tigris és az Eufrátesz folyók vidéke. Noé valószínûleg errõl a területrõl emlekedett fel a bárkával és északabbra, az Arrarát hegyénél kötött ki. Amint felismerték a régi lakóhelyüket, arra a földre vonulhattak vissza, ahol korábban éltek, és itt szaporodtak el. Ezért, késõbb, itt történtek a bábeli események...
Lelki értelmezés
Az Úr nemcsak megteremtette a földet, hanem az özönvíz által teljesen át is alakította. Ugyanakkor tudatában kell lennünk, hogy a föld egyszer tûzben fog elolvadni. Ezért ne éljünk a földi dolgoknak, mert azok egyszer elmúlnak...
(2Pét 3:5-7) De ezek szándékosan tagadják maguk elõtt, hogy az ég õsidõktõl fogva volt, és a föld is azóta, hogy az Isten szavára a vízbõl és a víz által létrejött. Így pusztult el vízözönnel az akkori világ is. De a mostani eget és földet ez a szó megmentette, hogy az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára megmaradjon a tûznek.
(2Pét 3:12) …hiszen várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor is az egek lángba borulnak és felbomlanak, az elemek a tûz hevétõl megolvadnak.
Hogyan készült el Noé bárkája?
Noé igaz ember volt (Ter 6:9), akinek gyermekei csak 500 éves kora után születtek. Feltételezhetjük, hogy Noé soha nem látott esõt, csakis szemerkélõ, felhõs, párás idõt (WB). Noé a mezopotámiai térségben élt, ahol elérhetõ közelségben, sok, nagy méretû fenyõ, cédrusfa és egyébb erdõ volt. A bárka, amit építenie kellett, 130-160 méter hosszú és 22-26 méter széles volt. A bensejében három szint volt és kívül-belül be volt kenve szurokkal.
A bárka elkészítése hatalmas munka lehetett. Mint minden munkához, itt is négy dologra volt szükség:
1. Munkaerõre;
2. Szerszámokra és anyagokra;
3. Szaktudásra;
4. Helyszínre.
1. A munkaerõ
A munkaerõ Noé volt és a három fia: Sém, Khám és Jáfet (Ter 6:10), no meg a feleségeik. Nem hiszem, hogy más ember is bedolgozott volna a bárka készítésébe, mert akkor azok is jogot formáltak volna a rá. Tehát a munkaerõ alapjába véve 8 ember volt.
Feltételezzük, hogy Noé gyerekei, amikor elérték a 14-15 éves kort, akkor elkeztek segíteni a bárka építésben, és kb.100 éves korukig építették azt. Amikor Noé 600 éves lett, akkor a bárka készen állt. A 8 ember használhatott háziállatokat a tõkék vontatására, mint pl. lovakat, bivalyokat vagy szamarakat. Mivel a bárka ajtaját maga az Úr csukta be kivülrõl (Ter 7:16), ezért sejthetjük, hogy a korábbi munkálatoknál is besegített és védelmezte őket abban a durva világban...
(Ter 7:14) … s velük minden fajtájú vadállat, minden fajtájú háziállat, mindenféle földi csúszómászó és mindenféle madár és szárnyas.
2. A szerszámok és az anyagok
Noé korában már ismerték a bronzot is meg a vasat is. Tubálkáin, Káin leszármazottja volt az elsõ vasmûves...
(Ter 4:22) Cilla Tubalkainnak adott életet; õ az õse a bronz- és vaskovácsoknak.
Tehát Noé idejében már voltak fejszék, fûrészek, kalapácsok, szögek, vaskapcsok, stb. Továbbá készítettek köteleket lenbõl vagy más növényi eredetû anyagokból. A fákat ledöntötték, lepucolták, lehantották, állatokkal a terepre vonszolták, kifaragták, majd a helyükre emelve összekapcsolták. Amikor a bárka váza készen volt, akkor vékonyabb fákból két szintet építettek ki. A bárka vázát kívül-belül szurokkal kenték be és tömítettek, amiből bõséggel volt a mezopotámiai mezõkön. Utana pedig nádakkal borították belülrõl...
3. A szaktudás
Noé nem volt hajóács és nem volt tengerész. Lehet, hogy még tengert se látott életében, mégis, olyan hajót kellett építenie, amely holtbiztosan megmenti õket, mint az élõ világ tiszta magját, az özönvíz utáni föld benépesítésére. Ez a hajó ellene kellett álljon egy világkatasztrófának és egy évig kellett lebegnie a vizeken, annélkül, hogy szétesett volna. Honnan volt Noének ehhez szaktudása? A szentírás több helyen bizonyítja, hogy a szaktudást, a képességet, Isten adta közvetlenül a Szentlélek által. Ezek azon a bizonyos karizmák (Böcs 10:4). Több ilyen példa is van a szentírásban...
(Ter 4:21) Testvérét Jubalnak hívták, õ lett az õsatyja azoknak, akik gitáron és fuvolán játszanak.
(Ter 4:22) Cilla Tubalkainnak adott életet; õ az õse a bronz- és vaskovácsoknak.
(Kiv 28:3) Beszélj minden mûvészethez értõ emberrel, akiket mûvészi képességgel áldottam meg.
(Kiv 31.2-3) „Nézd, én név szerint meghívtam Becaleelt, Uri fiát, Hur unokáját, Júda törzsébõl, eltöltöttem Isten lelkével, hogy adjon neki ügyességet, értelmet és ismeretet minden mesterségre...
4. A hely
A hely valószinűleg a Tigris és az Eufrátesz folyók környékén volt, Édentõl keletre. Itt épülhetett a bárka, egy egyenes helyen, ahol bõven volt fa, volt folyó is, amelyen lehetett fákat úsztatni, volt nád is, meg volt szuroktavak is. Itt emelkedett fel a földrõl a bárka és északabbra, az Ararát hegyén feneklett meg...
Hogyan gyûjtötték be az állatokat a bárkába?
Szerintem az állatok begyûjtése több évtizedes munka volt, egy teljes életstílus váltással. Elõször a család rendezkedett be a bárkába a háziállataival. Aztán, hosszú idõ alatt, begyûjtötték az állatokat nemük és fajuk szerint, rekeszekbe és faketrecekbe telepítve azokat. Az állatok közben ettek, ittak, szaporodtak és ganyéztak. Õk ellátták az állatokat, mint a farmerek. A „minden állat“ kifejezés nem azt jelenti, hogy a föld minden állatfaját begyűjtötték, hanem azt, hogy „mindenféle állatot“, amit jónak láttak és befért a bárkába. Itt nem az összes állatfaj megmentéséről volt szó, hanem a megélhetésükről. Példáúl, biztosan nem fértek oda be a dinozauruszok, a mamutok, de sok hüllõ és bogárfajta sem...
Míg folyamatosan etették, itatták az állatokat, sok növényi táplálékot halmoztak fel önmaguk és az állatok számára. Lehetett ott széna, szárított gyümölcsök, különbözõ magok, búza, stb.. Gondolom, hogy tároltak vizet is, de meglehet, hogy aztan befogták az esõtvizet is... Az özönvíz ideje alatt, a sötétben, lehet, hogy az állatok egyfajta hibernálásba merültek és ezért sokkal kevesebb táplálékra és vízre volt szükségük (WB). Mivel az özönvíz csak az akkori ismert vilagra aradt ki, máshol, mindenféle állatfaj túlélhette a vizeket, amint az óriások közül is sokan túlélték...
Lelki értelmezés
Ahogyan Noé és családja hitt és engedelmeskedett az Úrnak, és megváltoztatták az életüket, hogy felkészüljenek az Özönvíz nagy ítéletére, úgy nekünk is meg kell változtasuk gondolkodásunkat és életmódunkat, hogy betelepedjünk az Egyház bárkájába, ahol megmenekülhetünk a végsõ ítéletõl...
(Róm 12:2) Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves elõtte és mi a tökéletes.
Hogyan viszonyultak az emberek Noéhoz?
Tudjuk, hogy azokban az idõkben egy erõs civilizáció létezett, bukott angyalokkal, óriásokkal (Ter 6:4), megalitikus építményekkel és sok településsel. Noénak is sok testvére volt. Noé apja, Lámech, 182 éves korában nemzette Noét, és 595 éven át fiakat és leányokat nemzett (Ter 5:30). Lámech 5 évvel az Özönvíz elõtt halt meg. Mivel Noé igaz ember volt és Isten szavát követte, ezért sokat szenvedhetett környezetétõl és testvéreitõl. Ki tudja hányszor gúnyolták ki, támadták a bárkaépítés 100 éve alatt és hányszor akadályozták munkájában. Noét és családját biztosan bolondoknak tartották abban az idõben és valószínûleg elszigetelten, barátok és testvéri megértés nélkül éltek. A (Ter 7:16)-ban olvashatjuk, hogy maga az Úr csukta be a bárka ajtaját. Tehát az Úr segített Noénak és védelmezte őt a bárka építése alatt...
Lelki értelmezés
A hívõ ember is ma bolond kell legyen a világ szemében, hogy bölccsé válhasson Krisztusban. Csak az ilyen bolondok nyerhetik el a mennyeknek országát. Az evilág bölcsei azonban nem...
(1Kor 1:27) Isten azonban azt választotta ki, ami a világ szemében balga, hogy megszégyenítse a bölcseket…
Az özönvíz eseményei
Az özönvíz eseményeit a következõképpen képzelik el (WB):
- Egy nagy erõ, nyomást gyakorolt valahol az õskontinens közepére;
- A földkéreg alatti alsó vizek így nagy nyomás alá kerültek és a belsõ nyomás miatt végigrepedt a földkéreg az egész kontinensen, olyan sebességgel, hogy a repedés kb. 2 óra alatt végigfutott az egész földön;
- A keletkezett repedésen keresztül, a föld alatti vizek nagy nyomással löveltek fel több, mint 30 km magaságba;
- A hideg rétegekbe felszökkelõ vizek esõcseppekké, máshol pedig hó és jégcsepekké alakulva hulltak vissza a földre;
- A feltóduló, magasba lövellõ vizek, visszahullva, hatalmas és az egész földre kiterjedõ esõt okoztak;
- E folyamat beindulása után, három oldalról özönlöttek a vizek: a mélységekbõl, a felhõkbõl és a föld repedésein betóduló óceánból;
- Az északi és a déli részeken, esõ helyett hó és jég hullott, eltemetve a tájat és a mozgasban lévő élõ állatokat (pl. a mamutokat);
- A kitóduló vizek nyomására leszakadt kontinensek elkezdtek távolodni;
- Az eltávolodott kontinensek között, a tenger alatti kõréteg, a kontinensek nyomására kidúdorodott akár egy varrás a baseball labdán;
- Az így felemelkedett tengeralatti lejtõn, a föld alatti vizek sikamlós felszínén, a kontinensek megcsúsztak és kb. 70 km/h sebességgel kedtek csúszni;
- A távolodó kontinensek egy idõ után akadályokba botlottak az alsó rétegekben és így a külsõ, távol esõ széllek felgyûrõdtek, akár egy szõnyeg (WB).
A fenti elméletben azt kifogásolom, hogy az özönvizet kiváltó erőt egy meteorban vagy más természeti okokban keresik, ahelyett, hogy elhinnék, hogy az Úr szavára, parancsára, és az angyalok közremüködése által mozdult meg a föld és törtek fel a vizek...
(Jud 16:15) Alapjukban meginogtak a hegyek és a vizek, a sziklák megolvadtak színed elõtt, mint a viasz.
(Jób 38:34) És ha a felhõkig fölemeled hangod, szót fogadnak-e neked az áradó vizek?
(Zsolt 29:3) Az Úr szava a vizek fölött, az Úr a hatalmas vizek fölött.
(Péld 3:20) Ahogy elgondolta, úgy törtek föl a vizek, s a felhõk tudtával harmatoznak esõt.
Az Úr szólt és Ő jelen volt az Özönvízben, amikor az egész világ megingott...
(Zsolt 77:17-20) A vizek láttak téged, Istenem, a vizek láttak és megborzadtak, a hullámok a mélységekig megremegtek. A felhõk bõven öntötték a vizet, a felhõk megdördültek, nyilaid szétrepültek. Mennydörgésed visszhangzott a forgószélben, villámaid beragyogták az egész földet, a föld megingott és megremegett. Utad átvitt a mély tengeren, ösvényeid átszelték a nagy vizeket, s lábadnak nyoma nem volt látható.
(Zsolt 104:6) Vizek árjával vetted körül, a hegyeket is vizek borították.
Feltételezhetjük, hogy az Éden kertje valahol az õskontinens közepén lehetett, a Kelet-Mediterán térség és Palesztina környékén. Mezopotámia pedig valahol Édentõl keletre lehetett. Lehet, hogy a legnagyobb nyomás a központi térségre irányult és itt kellett eltörültetnie minden életnek...
Nem gondolom, hogy semmi se maradt életben a földbolygón. Pl. az óriások se pusztultak ki teljesen, mivel még Mózes idejében is léteztek (Szám 13:33). Valószínüleg, a kontinensek külsõ széllein sokminden maradt életben. A teljes pusztulás, az akkori civilizált világra, az Éden körüli vidékre vonatkozott és egyszer s mindenkorra megtörte az óriások dominanciáját. Akkor minden engedetlen bûnös elpusztult, és csak Noé meg a családja maradtak életben...
(1Pét 3:20) Ezek egykor engedetlenek voltak, amikor Noé idejében az Isten türelmesen várt, amíg a bárka elkészült, amelyben csak néhányan, mindössze nyolcan menekültek meg, épp a víz által.
Lelki értelmezés
A vizek a bûn miatti veszedelmet jelképezik. Noé, a családja és az állatok a bárkában, az Egyházat jelképezik, amely Jézus Krisztus szabadítását és az életet biztosítja mindazoknak, akik elfogadják az evangéliumot...
(Mt 24:38-39) A vízözön elõtti napokban ettek-ittak, nõsültek, férjhez mentek egészen addig, amíg Noé be nem ment a bárkába, s jött a vízözön, és el nem ragadta mindnyájukat. Ugyanígy lesz az Emberfiának megjelenésekor is.
(Lk 17:26-27) És mint Noé korában történt, úgy lesz az Emberfiának idejében is. Ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek egészen addig a napig, amíg Noé be nem szállt a bárkába. Akkor jött a vízözön, és mind elpusztította õket.
Az özönvíz utáni állapotok
Az özönvíz vége ugyanazt a kérdést veti fel, mint annak keletkezése. Hogyan és hová tünhetett el annyi víz olyen rövid idõ alatt?... A párolgás vagy a földbe való beszívódás, kizárt. A válasz szerintem egyszerû. Ahogyan az Úr szavára elõtörtek a vizek, úgy az Úr szavára megmozdult a föld, megnyitotta a száját és elnyelte a vizeket az alsó üregeibe...
(Ter 8:2) A mélységek forrásai és az ég csatornái bezárultak: az esõ megszûnt esni az égbõl…
(Sir 43.23) Rendeletére elapadtak a vizek, akkor ültette el a szigeteket.
Ebben a folyamatban, a föld özönvíz utáni mozgásaiban, alakultak ki a szárazföldek mai formái és alakzatai. Kialakultak a kontinensek körvonalai és a szigetek. A nagy vizek, egyik tengernyi mélyedésbõl a másikba tódultak, így napok alatt olyan kanyonokat szeltek, mintha azok évmilliók alatt keletkeztek volna. Pl. feltételezhetõ, hogy a Grand kanyon is maximum pár hét alatt képzõdött, de mivel ezt nem hiszik el a tudósok, ezért évmilliók rétegeit keresik benne ( WB). A Szfinxen is, Petrában is, meg a középső gizai piramison is látni az özönvíz nyomait, de az amerikai, vadnyugati sziklak is erről tanuskodnak...
Az özönvíz után, az elsõ dolog ami meglephette Noét, az a napfény lehetett. Mivel sok víz jött le az égbõl, ezért az már nem volt annyira felhõs és kiderült az ég. Így megláthatták a napot és a tiszta kék eget. A felhõk felszakadozása és a napsugarak ragyogása létrehozta az Úr szavára a szivárványt...
(Ter 9:13) …szivárványt helyezek a felhõkbe: ez legyen a szövetség jele köztem és a föld között.
Az éjszakai tiszta égbolt láthatóvá tette az holdat meg a csillagokat. Ez valószínüleg nagy érdeklõdést keltett, ami aztán ez csillagászattá alakult a nezmzedékek során...
(Ter 15:5) Aztán kivezette, és ezt mondta neki: „Nézz föl az égre és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni õket.”
(MTörv 18:10 )Ne akadjon közted senki, aki fiát vagy lányát arra készteti, hogy tûzön menjen át; aki jövendõmondásra, varázslásra, csillagjóslásra vagy boszorkányságra adja magát;
Az északi részeken vastag jégréteg volt, azaz jégkorszak. Az évszakok alatt ez a vastag jégréteg hol olvadozott, hol visszafagyott. A gleccserek évrõl-évre tódúltak dél felé, felszántva a talajt és a jégtömegek évrõl-évre olvadoztak. A sarki jegek olvadása egy természetes folyamat, azoktól az idõktõl kezdve mindmáig (WB)...
Az özönvíz után a föld talaja teljesen kopár volt és nem volt rajta semmi növényzet. Kialakultak a szelek és a tengeri áramlatok, amelyek az esõket hozták. Az évszakok, a szelek járása és az esőzések szerint ki kellett alakítani a mezõgazdaságot. Noénak és családjának kezdetben nem volt más tápláléka, mint a bárkán lévõ állatok. Godolom, ezért is rendelte el akkor az Úr az állatok húsának fogyasztását...
(Ter 9:2-4) A föld minden állata, az ég minden madara, a föld minden csúszómászója és a tenger minden hala féljen és rettegjen tõletek: a kezetekbe adom õket. Minden, ami él és mozog, szolgáljon nektek eledelül, mindent nektek adok, mint a zöld növényt. Csak élõ állatot vérével együtt nem ehettek.
A bárkát pedig hiába keresik a kutatók, mert annak anyagát valószinüleg rövid idõ alatt felhasználták épíkezésre meg tüzelésre, hiszen a húst meg is kellett valahogyan főzni, sütni...
Az özönvíz elmosta az Éden kertjét, a jó és a rossz tudásának fájával és az élet fájával együtt. A keruboknak már nem kellett õrizniük az élet fája felé vezetõ utat a villogó palossal. Az engedetlen angyalok már nem ölthettek testet és nem házasodhattak össze többé az emberek leányaival. Az óriások társadalma, uralma összeroppant és a táplálék megfogyatkozott. Tehát az özõnvíz nem csak a földet változtatta meg teljesen, hanem a bukott angyalok életét is, meg az óriások sorsát is...
(Zsolt 82:1) Isten fölkel a hatalmasságok tanácsában, az istenek körében tart ítéletet.
Lehetséges következtetések
1. A mai világ ki van téve az isteni igazság és a sátáni hazugság közötti harcnak.
2. A kreacionisták sokmindenben tévednek, de legalább hisznek Istenben, míg az evoluciónisták kimondottan istentagadók.
3. A tudományokban is, mind minden más területen, a Sátán hazugsága és hitetése nyomúl.
4. Néhány tudományi ág, mint pl. a paleontológia, az archeológia, az űrkutatás, a csillagászat, stb. tele vannak mindenféle hamis, manipuláló elemekkel, amelyeknek nincsen semmilyen valós, tudományos alapja, hanem csak egy hamis hit, és egyedüli céljuk az istentagadás;
5. A föld egyáltalán nem ilyennek volt megteremtve, mint amilyennek ma ismerjük;
6. Nem voltak évmillió évekkel ezelõtti jégkorszakok és a kanyonok nem alakultak ki évmilliók alatt, hanem rövid idõ alatt jöttek létre;
7. A dinozauruszoknak és mamutoknak nem évmilliókkal ezelõtt pusztultak ki, hanem kb. 4500 éve;
8. A mai, tudományos, fizikai idõmeghatározások, csakis az anyag mostani tulajdonságát mutatják és azokat nem lehet hitelesen összemérni a reális idõvel, mert senki sem él évezredekig vagy évmilliókig, hogy azt valósagosan megmérje;
10 A szaharai sivatag és a többi sivatagok az özönvíz után alakultak ki, a szelek járása szerint;
11. A napfény, a kék ég, a nyári esõk, a tél és a szivárvány, az özönvíz után jelentek meg;
12. Az özönvízre és az elõtte lévõ világra a következõ dolgok emlékeztetnek: a Tigris és az Eufrátesz folyók, a gízai nagy piramisok, a kaliforniai Sequoia óriáscédrusok, az Atlanti óceán törésvonala, a dinozauruszok meg mammutok csontvázai és végül, a szivárvány.
Lelki értelmezés
Jobban kell hinnünk Istenben és jobban kell bíznunk a Gondviselésben. Össze kell mérnünk életünket Noé életével és megláthatjuk, hogy mennyi fölösleges emberkéz csinálmánnyal és hazugsággal ural minket a Sátán...
(Jel 9:20) A többi emberek pedig, a kik meg nem ölettek e csapásokkal, nem tértek meg az õ kezeik csinálmányaitól, hogy ne imádnák a gonosz lelkeket, és az arany és ezüst és ércz és kõ és fa bálványokat, a melyek nem láthatnak, sem hallhatnak, sem járhatnak...
Képzelem, hogy több hiba is van az elmélkedésemben, de el lehet gondolkodni rajta. A végén, talán kapunk egyfajta képet a világról, amely gazdagabbá teheti hitünket...
Ima: Uram, Téged keresünk a múltban, a természetben és az írásokban. Te csodálatos vagy mindenek felett. Ámen.
