Azt gondolom, hogy a tér és az idõ, az anyag létezésének következménye. A teret az anyag szóródása és az időt az anyag evoluálasa határozza meg. Anyag nélkül nem beszélhetnénk se térrõl, se idõrõl. A tér az anyag szóródása által megalkotott hely, míg az idõ az anyag helyzetének és állapotanak evoluciója.
Az anyag, mivel teremtett dolog, ezért véges, mint a létezése, mint a terjedeleme. Amikor ez a teremtett anyagi világ meglett és elkezdett mozogni, evoluálni, akkor kezdõdött el az idõ és amikor majd ez elmúlik, beteljesedik, akkor nem lesz már többé idõ. Ezért mondja a zsoltáros a 41. zsoltárban: "Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva, mindörökké."
Volt az örökkévalóság mozdulatlansága, amelybe megjelent az idõ (mint a teremtett világ evoluciója), és amikor ez a teremtett világ beteljesedik és elmúlik, megint csak az örökkévalóság mozdulatlansága marad. Akkor a lelkek is mind "beleszilárdulnak" a szentek hierahiájába és ki-ki érdemei szerint az örök boldogságba...
Tehát az univerzum is csak egy óriási atomóra, egy nagyobbacska svájci óra... Habár az egész univerzum megváltásra és megdicsõülésre vár (Róm 8:19-22), számunkra minden, ami fontos, csakis itt van a Földön. Minden az emberért lett. Minden csillag és bolygó. Ezért a lélek szemével, a teremtett világ ma is geocentrikus. Hiába keresik a vizet és az életet más bolygókon. Az idegen lények nem Istentől valók... Az a gonosz műve. Nagy titok, de nem kiismerhetetlen...
P.
VálaszTörlés