Az õsatyák nemzetségi táblázata

Az õsatyák nemzetségi táblázatát a Teremtés könyve és a Ószövetségi kronológiai táblázat szerint veszem (mivelhogy a Chronology of the Bible eredeti formáját a Wikipedia levette, átírta).

Az õsatyák nemzetségi táblázatából a következõket láthatjuk:

1. Az Özönvíz elõtti õsatyák potenciális életkora 900 év fölött volt.

2. Az életkorokat, szó szerint, a ma ismert 12 hónapos évek szerint veszem. Semmiképpen sem szabad a hitetlen biblikusok véleményére adni, miszerint azok másféle évek lettek volna. Ugyan ki számolta volna meg Ádám éveit, ha nem az Úr, Aki kinyilatkoztatta az írásokban lévõ igazságokat Mózesnek? Az Úr szemtől szembe beszélt Mózessel, és Mózes, a fáráó udvarában, a legjobb képzést kapta az egyiptomi papoktól, akik jártasok voltak a csillsgászatban... Vagy másképpen: osszuk el az életkorokat 10-el. Hogyan lehetett volna egy 80-90 éves embernek 8-9 éves korában fia ( pl. Énos esetében )? Egyébbként is, miért csökkentek olyan drasztikusan és fokozatosan az õsatyák életkorai? Honnan ismerték a régi egyiptomiak a denderai templom mennyezetére ábrázolt 12 szakaszos zódiákot? És vajon, a zsidók nem ismerték volna az egyiptomi kulturát?...

3. Ádámtól az Özönvízig 10 õsatya van és az Özönvíztõl Ábrahámig, az üdvtörténet kezdetéig, ugyancsak 10 õsatya van (Káin nincs közöttük).

4. A Lukács evangelista szerinti nemzetség táblázatban (Lk 3:23-38), Kénán valahogy még egyszer belekerült Arpachsád és Selah közé. Szerintem ez ugyanaz a Kénán akar lenni, aki Enos fia volt, csak valahogyan ismét belekeveredett a nemzetség táblázatba...

5. Ha beleszámoljuk Ábelt és Káint, illetve Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot, akkor azoknak a bibliai õsatyáknak és pátriárkáknak száma, akiknek az élete kiemelt szerepet játszott a Teremtés könyvében, pontosan 24. A Jelenések könyve 24 fehér ruhás, koronás szent vént említ, akik közvetlenül Isten elõtt ûlnek székeken és hódolnak Neki ( Jel 4:4; 9-11). Ha netán Káin is közöttük van, akkor gondoljuk meg, hogy milyen nagy az Isten irgalma.

6. Járed idejében szálltak le a földre a bukott angyalok és vettek maguknak feleségeket az emberek leányai közül. Ezek óriásokat szültek, akik a régi idõk híres-neves hõsei voltak (Ter 6:1-4). Azért Járed idejében, mert Énok volt az, aki Istennel járt, mert közvetítő volt (Énok könyve), és nem halt meg, hanem elragadtatott (Ter 5:22).

7. Énok volt az, aki Istennel járt és közvetítõ volt Isten és az engedetlen angyalok között. Nem bíztos, hogy Ádám látta ezeket, de a leszármazottai, Széth-õl ( Szet) kezdve Járedig, mind látták. Ádám csak Noének nem mesélhette el az eredeti szentség állapotát.

8. Matuzsálemnek volt a leghosszabb élete a nemzetség táblázatban, ami nem jelenti azt, hogy ne lett volna senki, aki ne élt volna többet õnála.

9. Matuzsálem volt az elsõ az õsatyák közül, aki megérte fia természetes halálát.

10. Matuzsálem pontosan az özönvíz évében halt meg, talán néhány hónappal vagy héttel elõtte. Isten úgymond “kivárt” az özönvízzel, hogy Matuzsálem elõbb költözzön el.

11. Noé halálával eltelt az emberiség történetének kb. egyharmada  (2006 év a kb. 6100-ból). Noé lett az új világ ősatyja...

12. Az özönvíz után, az emberek életkora gyakorlatilag megfelezõdött és átlagban kb. 450 év lett. Miért? A nagy sokk miatt? A felhõk felszakadozása és a nedvesség eltûnése miatt?...  A szivárvány megjelenésével, és napsugárral bejövõ UV sugarak miatt? De lehet, hogy Isten korlátozta az életet fenntartó "őserőt"...

13. Szém, mind az õsi világból átmentett tiszta emberi mag, majdnem mindenkit túlélt, még Ábrahámot is. Csak Héber, az õ dédunokája élte túl Szémet.

14. Héber idejében történt a Bábeli zûrzavar, mivel Péleg idejében kellett a földet szétosztani. Miért kellett a földet szétosztani? Mert a nyelvek összezavarodása miatt, már nem tartozhattak a családok egy gazdaságba.

15. Héber és családjának beszéde lett az ószövetségi héber nyelv. Mivel Héber volt a Bábeli zûrzavar utáni "Matuzsálem", ezért a héber lett az elsõ szent nyelv, a Tóra nyelve. Kb. K.e. 400-ra a héber nyelv halott nyelv lett, és csak az írástudók õrizték. A XX-ik század elején néhány cionista nyelvész újjáélesztette, modernizálta a hébert és ezt beszélik ma Izraelben.

16. A Bábeli zûrzavar után az életkor gyakorlatilag ismét megfelezõdött és átlagosan kb. 230 év lett. Miért? Az újabb sokk miatt? Talán, mert Isten szava szerint, az emberi élet a százhúsz évre kellett korlátozódjon...

17. Náchortól kezdve, Ábrahám, Izsák és Jákób úgy kb. 180-tól le 150 évig éltek. Az egyiptomi kivonulás után már láthatjuk, hogy Mózes pontosan 120 évet élt. Rajta teltjesedett be az ige, miszerint az ember élete 120 év legyen (Ter 6:3).

18. Azokban az idõkben, sokan közvetlenül Ádámtól tudták meg, hogy milyen Isten, milyen volt az Éden és az eredeti szentség állapota. Az emberek "összeöregedtek" fiaikkal, unokáikkal, sõt szépunokáikkal is, és volt, hogy az apák túlélték fiaikat. Volt úgy, hogy 5-6 generáció élt együtt évszázadokig és mivel kevés volt a tanulnivaló, ezért beszéd által, életszerűen adódtak át az ismeretek. Az emberek leginkább teljesen egészségesek voltak, nem õszültek, nem voltak fogatlanok, és nem gyengült a látásuk. Az öregedésük leginkább kopásokban és maradandó sérülésekben nyilvánulhatott meg. Haláluk óráján gyakran teljesen egészségesek voltak, mint ahogyan Mózes is az volt.

A Teremtés könyvének  nemzetségtáblázatai

(Ter 5) 1 Ádám nemzetségtáblája. Azon a napon, amelyen Isten az embert teremtette, az Isten hasonlatosságára alkotta. 2 Férfinak és nőnek teremtette, megáldotta, és embernek nevezte el őket, azon a napon, amelyen teremtette. 3 Amikor aztán Ádám százharminc esztendős lett, gyermeket nemzett a maga képére és hasonlatosságára, s elnevezte azt Szetnek. 4 Azután, hogy Szetet nemzette, Ádám még nyolcszáz esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 5 Ádám összesen kilencszázharminc esztendeig élt, azután meghalt. 6 Amikor Szet százöt esztendős lett, Enóst nemzette. 7 Miután Enóst nemzette, Szet még nyolcszázhét esztendeig élt, s nemzett még fiakat meg leányokat. 8 Szet összesen kilencszáztizenkét esztendeig élt, aztán meghalt. 9 Amikor Enós kilencvenesztendős lett, Káinánt nemzette. 10 Ennek születése után nyolcszáztizenöt esztendeig élt, s nemzett még fiakat meg leányokat. 11 Enós összesen kilencszázöt esztendeig élt, s aztán meghalt. 12 Amikor Káinán hetvenesztendős volt, nemzette Maláleélt. 13 Káinán azután, hogy Maláleélt nemzette, nyolcszáznegyven esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 14 Káinán összesen kilencszáztíz esztendeig élt, azután meghalt. 15 Amikor Maláleél hatvanöt esztendős volt, nemzette Járedet. 16 Maláleél azután, hogy Járedet nemzette, nyolcszázharminc esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 17 Maláleél összesen nyolcszázkilencvenöt esztendeig élt, azután meghalt. 18 Amikor Járed százhatvankét esztendős volt, nemzette Hénokot. 19 Járed azután, hogy Hénokot nemzette, nyolcszáz esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 20 Járed összesen kilencszázhatvankét esztendeig élt, azután meghalt. 21 Amikor Hénok hatvanöt esztendős volt, nemzette Matuzsálemet. 22 És Hénok az Istennel járt. Azután, hogy Matuzsálemet nemzette, háromszáz esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 23 Hénok összesen háromszázhatvanöt esztendeig élt. 24 Az Istennel járt, és eltűnt, mert Isten elvitte. 25 Amikor Matuzsálem száznyolcvanhét esztendős volt, nemzette Lámeket. 26 Matuzsálem azután, hogy Lámeket nemzette, hétszáznyolcvankét esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 27 Matuzsálem összesen kilencszázhatvankilenc esztendeig élt, azután meghalt. 28 Amikor Lámek száznyolcvankét esztendős volt, fiút nemzett, 29 és elnevezte Noénak, mondván: »Ez vigasztal meg majd minket kezünk munkáiban és fáradalmaiban a földön, melyet az Úr megátkozott!« 30 Lámek azután, hogy Noét nemzette, ötszázkilencvenöt esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 31 Lámek összesen hétszázhetvenhét esztendeig élt, azután meghalt. 32 Noé pedig, amikor ötszáz esztendős volt, nemzette Szemet, Kámot és Jáfetet.

(Ter 11:11-32) 11 Szem azután, hogy Arfaxádot nemzette, ötszáz esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 12 Amikor aztán Arfaxád harmincöt esztendős lett, nemzette Selahot. 13 Arfaxád azután, hogy Selahot nemzette, négyszázhárom esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 14 Amikor aztán Selah harmincesztendős volt, nemzette Hébert. 15 Selah azután, hogy Hébert nemzette, négyszázhárom esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 16 Amikor aztán Héber harmincnégy esztendős volt, nemzette Peleget. 17 Héber azután, hogy Peleget nemzette, négyszázharminc esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 18 Amikor aztán Peleg harmincesztendős volt, nemzette Reut. 19 Peleg azután, hogy Reut nemzette, kétszázkilenc esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 20 Amikor aztán Reu harminckét esztendős volt, nemzette Szerugot. 21 Reu azután, hogy Szerugot nemzette, kétszázhét esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 22 Amikor aztán Szerug harmincesztendős volt, nemzette Náchort. 23 Szerug azután, hogy Náchort nemzette, kétszáz esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 24 Amikor aztán Náchor huszonkilenc éves volt, nemzette Terahot. 25 Náchor azután, hogy Teraht nemzette, száztizenkilenc esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat. 26 Amikor aztán Terah hetvenesztendős volt, nemzette Ábrámot, Náchort és Háránt. 27 Terah nemzetsége pedig a következő. Terah nemzette Ábrámot, Náchort és Háránt, Hárán pedig nemzette Lótot. 28 De Hárán meghalt apja, Terah színe előtt a szülőföldjén, a káldeai Úrban. 29 Ábrám és Náchor pedig feleséget vettek maguknak: Ábrám feleségének a neve Sárai volt, Náchor feleségének a neve pedig Melka. Ez Háránnak, Melka apjának és Jeszka apjának volt a lánya. 30 Sárai azonban meddő volt, s így nem volt gyermeke. 31 Terah azután fogta Ábrámot, a fiát, és Lótot, Háránnak, a fiának a fiát, valamint Sárait, a menyét, fiának, Ábrámnak a feleségét, és kivezette őket a káldeai Úrból, hogy Kánaán földjére menjenek. El is jutottak Háránig, és ott megtelepedtek. 32 És Terah kétszázöt esztendős volt, amikor meghalt Háránban.

A Máté evangélima szerinti nemzetségtáblázat

Ez Ábrahámtól Krisztusig van felsorolva, idõsorrendben és három szakaszban:

(Mt 1:1-17) ¹Jézus Krisztus nemzetségtáblája, aki Dávidnak, Ábrahám fiának a fia. ²Ábrahám nemzette Izsákot; Izsák nemzette Jákobot; Jákob pedig nemzette Júdát és ennek testvéreit; ³Júda nemzette Fáreszt és Zárát Támártól; Fáresz nemzette Ezront; Ezron nemzette Arámot; ⁴Arám nemzette Aminádábot; Aminádáb nemzette Nahsont; Nahson nemzette Szálmont; ⁵Szálmon nemzette Boózt Ráhábtól; Boóz nemzette Obedet Rúttól; Obed nemzette Jesszét; Jessze pedig nemzette Dávid királyt. ⁶Dávid nemzette Salamont Uriás feleségétől; ⁷Salamon nemzette Roboámot; Roboám nemzette Ábiát; Ábia nemzette Ászát. ⁸Ásza nemzette Jozafátot; Jozafát nemzette Jórámot; Jórám nemzette Oziját; ⁹Ozija nemzette Jótámot; Jótám nemzette Ácházt; Ácház nemzette Hiszkiját; ¹⁰Hiszkija nemzette Manasszét; Manassze nemzette Ámont; Ámon nemzette Joziját; ¹¹Jozija pedig nemzette Joakint és ennek testvéreit a Babilonba való áttelepítéskor.
¹²A Babilonba való áttelepítés után Joakin nemzette Salátielt; Salátiel nemzette Zerubbábelt; ¹³Zerubbábel nemzette Ábiudot; Ábiud nemzette Eljakimot; Eljakim nemzette Ázort; ¹⁴Ázor nemzette Szádokot; Szádok nemzette Ákimot; Ákim nemzette Eliúdot; ¹⁵Eliúd nemzette Eleazárt; Eleazár nemzette Mattánt; Mattán nemzette Jákobot. ¹⁶Jákob pedig nemzette Józsefet. Ő volt a férje Máriának, akitől született Jézus, akit Krisztusnak neveznek. ¹⁷Az összes nemzedék tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék; Dávidtól a Babilonba való áttelepítésig tizennégy nemzedék; és a Babilonba való áttelepítéstől Krisztusig tizennégy nemzedék.

A Lukács evangéliuma szerinti nemzetségtáblázat

Ez Krisztustól Ádámig van felsorolva fordított idõsorrendben és egy szakaszban. Ebbe belekerült pluszba egy Kenán név, ami nem szerepel a (Ter 11:11-32)-ben. Azt gondolom, hogy az nem kellene ott legyen...

A Káldi-Neovulgáta (KNB) szerint:

(Lk 3:23-38) ²³Jézus, amikor tanítani kezdett, mintegy harminc esztendős volt. A fia volt, amint vélték, Józsefnek, ő pedig Hélié, ő Mattáté, ²⁴ő Lévié, ő Melkié, ő Jannájé, ő Józsefé, ²⁵ő Mattitjáé, ő Ámoszé, ő Náhumé, ő Heszlié, ő Naggájé, ²⁶ő Maáté, ő Mattitjáé, ő Simié, ő Jószehé, ő Jódáé, ²⁷ő Johanané, ő Reszáé, ő Zerubbábelé, ő Sealtielé, ő Nérié, ²⁸ő Melkié, ő Addié, ő Koszámé, ő Elmadámé, ő Héré, ²⁹ő Józsuéé, ő Eliézeré, ő Jórimé, ő Mattáté, ő Lévié, ³⁰ő Simeoné, ő Júdáé, ő Józsefé, ő Jónámé, ő Eljakimé, ³¹ő Meleáé, ő Mennáé, ő Mattatáé, ő Nátáné, ő Dávidé, ³²ő Izájé, ő Obedé, ő Boózé, ő Szálmoné, ő Nahsoné, ³³ő Aminádábé, ő Adminé, ő Arámé, ő Ezroné, ő Fáreszé, ő Júdáé, ³⁴ő Jákobé, ő Izsáké, ő Ábrahámé, ő Terahé, ő Náhoré, ³⁵ő Szerugé, ő Regué, ő Pelegé, ő Héberé, ő Selahé, ³⁶ő Kenané, ő Arfaxádé, ő Szemé, ő Noéé, ő Lámeké, ³⁷ő Matuzsálemé, ő Hénoké, ő Járedé, ő Mahalalélé, ő Kenané, ³⁸ő Énósé, ő Szeté, ő Ádámé, ő Istené.

A Szent István fordítás szerint:

( Lk 3:23-38) ²³Föllépésekor Jézus mintegy harmincéves volt. Azt tartották róla, hogy Józsefnek a fia, aki Éli fia volt, ²⁴ez Mattaté, ez Lévié, ez Melchié, ez Jannaié, ez Józsefé, ²⁵ez Mattatáé, ez Ámoszé, ez Náhumé, ez Heszlié, ez Naggájé, ²⁶ez Maaté, ez Hattatiáé, ez Szemeiné, ez Józsefé, ez Jodáé, ²⁷az Jochanané, ez Rezáé, ez Zerubbábelé, ez Sealtielé, ez Nerié, ²⁸ez Melchié, ez Addié, ez Kozámé, ez Elmadamé, ez Eré, ²⁹ez Jézusé, ez Eliezeré, ez Jorimé, ez Mattaté, ez Lévié, ³⁰ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé, ez Jonámé, ez Eljákimé, ³¹ez Meleáé, ez Mennáé, ez Mattatáé, ez Nátámé, ez Dávidé, ³²ez Izaié, ez Obedé, ez Boászé, ez Szalmozé, ez Nachsoné, ³³ez Aminadabé, ez Adminé, ez Arnié, ez Heszromé, ez Perecé, ez Júdáé, ³⁴ez Jákobé, ez Izsáké, ez Ábrahámé, ez Táréé, ez Náchoré, ³⁵ez Szeruché, ez Regué, ez Pelegé, ez Héberé, ez Selaké, ³⁶ez Kenáné, ez Arpachsádé, ez Szemé, ez Noéé, ez Lámeché, ³⁷ez Metuselaché, ez Hénoché, ez Járedé, ez Mahalalelé, ez Kenáné, ³⁸ez Enosé, ez Szeté, ez Ádámé, ez az Istené.

Megjegyzések

- Kainán és Kénán ugyanaz a név.

- Minden elérhető időszámítás abból a felismert igazságból indul ki, hogy az ember teremtése kb. K.e. 4000 körül lehetett. Ez sok egyházi tudos kutatta már és minimális eltérésekkel mindnyájan erre a következtetésre jutottak. 

- Mivel manapság egyre inkább bizonyítják, hogy az Úr Jézus valamivel korábban, úgy kb. K.e. 4-ben született, ezért lehet a referencia K.e. 4004 és 4124 között. A különböző számítások eltérnek egymástól úgy 100-200 évet is, de mindegyik lényege, hogy a ember teremtése alig több, mint 6000 éve történt...

- Valahol olvastam, hogy Illésnek tulajdonítják azt a próféciát, mely szerint az emberiség három 2000 éves periódust ér meg: az első 2000 év az ősatyák és a bűn korszaka, amely Noéval végződött; a második az új emberi nemzetség kora és a messiásvárás; a harmadik 2000 év a krisztusi idők és az egyház korszaka. 

- Ha a teremtés hat napját vesszük alapul, akkor a következő 1000 évnek is lesz egy meghatározott szerepe. 

- Goffine Lénárt, Oktotó és épületes könyv művébenben is meg van említve, hogy az Advent 4 hete a messiásvárás 4 évezredét jelképezi. Tehát, ha Ádám teremtését K.e. 4000 körülre tesszük akkor nem tévedünk.

- Ha a történelmi ismeretekből és az írasok feljegyzéseiből visszaszámlálunk, és összevetjük a nemzetségi táblázatokkal meg az egyébb történelmi ismeretekkel, akkor elégségesen megismehetjük az emberiség történetetét.

Ima: Urunk Jézus Krisztus, az õsatyák nemzetségi táblázata (Lk 3:23-38) Tehozzád vezet minket, Aki beletestesültél ebbe a világba. Add, hogy eljussunk hozzád. Ámen. 

A kígyó szimbóluma

Mivel a kígyó szimbólumának az elemzése elkerülhetetlenül a démonológiához vezet, ezért kezdjük egy szabadító imával:

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.

Ha kinyítjuk a szentírást, akkor már az elsõ könyv, harmadik fejezetében (Ter 3:1), ott találjuk a kígyó szimbólumát. Olvashatjuk, hogy a kígyó ravaszabb volt minden állatnál és bûnre csábította az elsõ emberpárt. Ez az esemény lett aztán minden bajnak a gyökere. De vajon tényleg ravasz a kígyó? Beszélget a kígyó és bûnre csábít? A kígyó egy értelem nélküli állat, amely nem képes ilyen dolgokra. Nyilvánvaló, hogy itt egy szimbólummal állunk szemben...

Tudjuk a Szentírás könyveibõl ( pl. a Jel 12:9; 20:2) és az Egyház tanításából, hogy a kígyó, az õskígyó, az maga a Sátán. A Sátán, a bukott angyal, aki egy hatalmas és fényes, tiszta szellemi lény volt (Iz 14:10-16; Ez 28:14-19), de megromlott és Isten ellen fordult. A Sátán egy Istennel ellenkezõ szellemi lény... Sátánnak nevezzük a bukott angyalok seregét is, akik a Sátánhoz pártoltak és vele együtt gonosz szellemi egységét alkotnak...

Miért kígyó?... Miért nem béka vagy angolna, zsiráf vagy hipopotámusz?... Kell legyen valamilyen értelmes magyarázat erre a szimbólumra...

Egy értelmes magyarázat az lehet, hogy a sárkány repül, de kígyó csak a porban kúszik, tehát nem repül, azaz nem emelkedik fel az égbe. A másik magyarázat az, hogy a kígyónak halálos a marása...

(Ter 3:13-15) Az Úr Isten ekkor megkérdezte az asszonyt: »Miért tetted ezt?« Ő így felelt: »A kígyó rászedett és ettem. « Ekkor az Úr Isten így szólt a kígyóhoz: »Mivel ezt tetted, légy átkozott minden állat és földi vad között; a hasadon járj, és port egyél életed valamennyi napján! Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, ivadékod és az ő ivadéka közé: Ő széttiporja fejedet, te pedig a sarkát mardosod.«

A fenti szentírási részt ellemezve a következõket láthatjuk, feltételezhetjük:

1. A kígyó

Ez egy vagy több angyalt, tiszta szellemi lényt ábrázol. A kígyó egy olyan szimbólum, amely a jövõbõl a múltba visszatekintve van ráragasztva erre a szellemi lényre...

Istennél nincs idõ, tehát a bukott angyal szellemi változásában nincsen idõ szerinti átmenet, hanem az valahogyan „kattanásszerûen” történt. Ez a változás visszavonhatatlan és örök... Mégis, számunkra, ez a változás egy folyamatként jelenik meg. Itt még hatalmas angyalként látjuk, késõbb, Jób könyvében még Isten színe elõtt ellenkezik (Jób 1:6-11), míg végül, a Jelenések könyvében, már letaszíttatik a mennybõl a földre ( Jel 12:7-12)...

A (Ter 1:20) -ban láthatjuk, hogy elõbb lettek a csúszó-mászók és azután az égben szárnyaló, szárnyas állatok. Tehát a szárnyas állatok magasabb rendûek a csúszó-mászóknál, azért is, mert elvben vagy lényegileg, a csúszó-mászókra épülve teremetettek, de azért is, mert amíg a csúszó-mászók a porban síklanak, addig a szárnyasok az égen repülnek. A két, egymás után teremtett, állatfaj között óriási létkülönbség van. 

Tehát a kígyó szimbóluma azt jelzi, hogy a bukott angyal elveszítette az egekben való repülés képességét és a föld, a teremtett anyagi világ porába szorul le...

2. Légy átkozott, minden állat és földi vad között

Ez azt jelenti, hogy a bukott angyal ki van közösítve, ki van rekesztve, az égi, a szellemi teremtmények közül...

Ebben a szimbolisztikában, ebben a párhuzamban, az égi, szellemi teremtmények az állatvilággal vannak szemléltetve. Ezáltal is fokozottan ki van emelve a magasságos Isten nagysága és hatalma.

3. A hasadon járj

Ez a magaláztatást, a képeségektõl való megfosztást és az anyagi világba való letaszíttatást jelképezi. A hatalmas, fényes, ragyogó, a harmadik égbe szárnyaló szellemi hatalmasság, elveszíti szárnyait, mennyei erejét, képességeit és tisztségével járó hatalmát...

4. Port egyél életed valamennyi napján 

Mivel az angyal is teremtmény, ezért nincs autonómiája önmagában, nincs élete önmagában. Ez csak Istenben van meg (Jn 5:26). Ezért az angyalok is táplálkoznak... Hallottunk az angyalok kenyerérõl? Tudjuk, hogy ezt az Eucharisztiára mondják? Nem tudjuk potosan, hogy miképpen táplálkoznak az angyalok, de egy biztos: az Eucharisztia a feltámadt Krisztus teste és vére, Aki valóságos Isten és az angyalok is Istenbõl táplálkoznak. Ez az, amit a Sátán elveszített: az Istenbõl való táplálkozás jogát. Ettõl kezdve csakis az anyagi, halott, alacsony rendü világ porával elégítheti ki az ő lelkét...

5. Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé 

Ez az igerész a jövõbe mutat... Rámutat arra, hogy a bukott angyalok romlottságukban megkívánják az emberek leányait (Ter 6:4) és a testi kivánság miatt elhagyják égi tisztségüket (Jud 1:6). Mivel asszonyi test kívánására vetemedtek, ezért asszony által rontatik meg a Sátán feje (Bir 4:21; Judith 13:8; Esz 7:10). Továbbá, az idõk teljességében, ez a Szûzanyára mutat, akitõl születik a Megváltó és az Úrnõre (2Ján 1:1) , az Egyházra, Krisztus misztikus testére, akinek feje a Megváltó...

6. Ivadékod és az õ ivadéka közé

Az ivadék szülöttet, gyermeket jelent. A szülöttséget két értelemben használják: lelki értelemben és testi értelemben (Jn 3:3 - 6)...

A tanítvány a mester szülöttje és a mester a tanítvány atyja ( Fil 1:10). Ez a lelki ivadék. Az apától és az anyától született gyerek pedig a testi ivadék. Úgy néz ki, hogy a Sátánnak vannak lelki ivadékai is, meg testi ivadékai is. Lelki ivadékai azok a bukott angyalok, akiket meggyõzött, hogy Isten ellen forduljanak ( Jel 12:4) és azok az emberek is, akiket a világban elcsábít ( Jn 8: 44), hogy őt kövessék. A testi ivadékai pedig azok az óriások, a régi idõk híres-neves hősei, az óriss titanok, akiket az asszonyokkal való közösülés által nemzettek ( Ter 6:4). Úgy néz ki, hogy a Sátán mindkét féle ivadéka szemben áll az asszony ivadékával. Az Asszony ivadéka pedig elsősorban egyértelmûen Jézus Krisztus és aztan a hívõk, akik beleoltattak Krisztusba, az Egyházba, aki az Úrnõ...

7. Ő széttiporja fejedet, te pedig a sarkát mardosod

A Sátán és ivadékainak sorsa az, hogy az Asszony ivadékainak talpa alatt legyenek. A hatalmas, magasabbrendû lény sorsa, hogy a gyenge ember talpa alá kerüljön... 

A hívõ ember hatalmat kapott, hogy kígyókon és skorpiókon tapodjon (Lk 10:19), hogy Jézus nevében ördögöket ûzzön (Mk 16:17) és hogy a gonosz lelkek engedelmeskedjenek neki (Lk 10:17). A hívõ emberre nincs hatással a kígyó mérge sem testi, sem lelki értelemben (Mk 16:18). A Sátánnak megvan még a méregfoga és ideig-óráig még marni is tud, de csak azokat tudja megmarni, akik helyet adnak neki (Ef 4:27). Nekünk, hívõknek, Krisztusban hatalmunk van fölötte...

A kígyó szimbóluma beépült az emberek tudatába és minden civilizáció kulturájába. Ez egyrészt a kinyilatkoztatás által történt, másrészt pedig a Sátán megnyilvánulása és tevékenysége miatt. 

Amikor a Sátán „átkattant” az istengyûlöletre és az istenellenességre, akkor fejest is vetett a gyûlöletbe és a dacba. Ezért aztán magáévá tette a kígyó szimbólumát, de egy olyan kígyóét, amely felemeli fejét és pattanva támad. A kobra kígyó ezért talán a Sátán legkifejezőbb szimbóluma. Mivel a Sátán ivadékainak, az õsvilág óriásainak civilizációja leginkább Egyiptomban és környékén jött létre, ezért gondolhatjuk, hogy az õsi, egyiptomi uralkodók fejdísze atyjuktól, a Sátántól származik. Láthatjuk, hogy ezeket az õsi urakodókat, az óriásokat, akik az új világ fáráóinak elõdei voltak, halotti szertartásaikban, az õskígyó viszi el a hátán a túlvilágba.

A késõbbi pogány kulturákban, a kígyó szimbóluma mindenféle jó vagy rossz értelmet nyert, amelyek nem relevánsak. Ezek mindmáig léteznek, fõleg az ázsiai pogány népeknél. A keresztény embernek a kígyó csakis a Sátánt, az ördögöt és démonait jelképezi. A hívõ ember ezeknek a dolgoknak, a Sátán létezésének és működésének tudatában kell lennie és aki nem teszi, az nem hisz az evangéliumokban se...

Ima: Nusiai Szent Benedek, aki mindvégig talpon maradtál a küzdelemben, légy a segítségünkre. Ámen.