Úgy láttam jónak, hogy a négy evangéliumból sorba rakjam a mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésének eseményeit, hogy jobban át tudjuk elmélkedni a megváltás nagy mûvét, amit az Úr Jézus véghez vitt, hogy kifizesse adóslevelünket és lemossa a mi bűneinket.
A szenvedéstörténet pontjai:
Júdás elment, hogy megbeszélje a fõpapokkkal meg a
templomõrség vezetõivel, hogy miként és mennyiért szolgáltassa ki nekik Jézust (
Mt, MK, Lk);
Az utolsó vacsora ( Mt, MK, Lk, Jn);
A lábmosás szertartása és annak tanítása (Jn);
Jézus vágyva-vágyott az utolsó vacsorára ( Lk);
Az Oltáriszentség alapítása ( Mt, MK, Lk);
Jézus kijelenti, hogy egyvalaki el fogja árulni (Mt,
MK, Lk, Jn);
Judásba beleszáll a Sátán az utolsó vacsora alatt,
amikor magához veszi a falatot (Jn);
Judás kezelte az apostolok pénzét, tolvaj volt és hamarabb
elhagyta az utolsó vacsorát (Jn);
Jézus elbúcsúzik az utolsó vacsorától (Lk);
Jézus elbúcsúzik a bortól, a szõlõtõ gyümölcsétõl (Mt, Mk);
Jézus elbúcsúzik a tanitványoktól (Jn);
Jézus kijelenti, hogy már nem sok ideje van, mert jön
e világ fejedelme (Jn);
Jézus új parancsot ad a tanitványoknak és elmondja
utolsó tanítását (Jn);
Jézus egy az Atyával, az Atyához megy és helyet készít
nekünk (Jn);
Jézus megígéri a Szentlelket (Jn);
Jézus fõpapi imája (Jn);
A hálaadó zsoltár elimádkozása, eléneklése útközben (Mt, Mk);
Jézus és az apostolok elindultak az emeleti terembõl és
átkeltek a Kidron patakán (Jn);
Az Olajfák hegyére, a Getszemáni majorba való megérkezés (Mt, MK, Lk, Jn);
Versengés a tanitványok között (Lk);
Jézus kijelenti Simonnak, hogy a Sátán kikérte õket és
hogy imádkozott érte (Lk);
Péter tagadásának megjövedölése (Mt, MK, Lk, Jn);
Az erszény és a kard elõkészítésére való felszólítás
(Lk);
Jézus gyötrõdése, szomorúsága és háromszori imája (Mt, Mk);
A virrasztásra való figyelmeztetés (Mt, Mk, Lk);
Egy angyal megerõsíti Jézust (Lk);
A halálfélelem és a vérrel való verejtékezés (Lk);
Megérkezik egy felfegyverkezett csapat Judás
vezetésével (Mt, Mk, Lk, Jn);
Jézus megkérdezi, hogy kit keresnek. Amikor Jézus azt
mondja „Én vagyok”mindenki meghátrál és a földre rogyik (Jn);
Judás csókkal árulja el a Mestert (Mt, Mk, Lk);
Jézust elfogják (Mt, Mk, Lk, Jn);
Péter apostol kardot rántott és levágta a fõpap
szolgájának fülét (Mt, Mk, Lk, Jn);
Jézus kéri, hogy tegye el a kardot, ne védjék meg,
hanem hagyják beteljesedi az írásokat (Mt, Mk, Jn);
Jézus meggyógyítja a szolga fülét (Lk);
Jézus kéri, hogy az apostolokat engedjék el (Jn);
A tanítványok elszaladnak (Mt, Mk);
Egy ifjú mégis követte (Márk) Jézust. El
akarták fogni az ifjút, de az kibújt a gyolcslepelbõl és elszaladt (Mk);
Jézust elõször Annás fõpaphoz viszik (Jn);
Jézust Annástól Kajafáshoz fõpaphoz viszik, ahol már
ott voltak az írástudók és a nép vénei (Mt, Mk, Lk, Jn);
Kajafás azt, mondta, hogy jobb ha egy ember hal meg a
népért, mindhogy az egész nép elvesszen (Jn);
Péter és egy másik tanitvány (János) követte Jézust
(Mt, Mk, Jn);
Péter kint maradt a kapunál (Jn);
A másik tanítvány (János) ismerõs volt a fõpapnál és
bevitte Pétert az udvarra (Jn);
A kapunál õködõ lány ( vagy asszony) felismerte Pétert és
Péter itt elõször tagadja meg a Mestert (Lk, Jn);
Péter beáll a szolgák közé a tûz mellé (Mt, Mk, Lk,
Jn);
Kajafás kikérdezi Jézust, még akkor este, tanitványairól
és tanitásáról (Jn);
Jézus válaszára a poroszló arcul üti az Urat (Jn);
Jézus rendre utasítja a poroszlót (Jn);
Sok hamis tanú jelentkezik, de tanuságuk nem egyezik.
Tanusítják, hogy azt mondta, három nap alatt felépíti a templomot (Mt, Mk);
A fõpap feláll/középre áll és kényszeríti Jézust, hogy
tegyen tanuságot önmagáról (Mt, Mk);
Jézus megvallja, hogy Õ az Isten Fia (Mt, Mk);
A fõpap ekkor megszaggatja ruháját, káromkodással vádol és a tanács halálra ítéli Jézust (Mt, Mk);
Ekkor sokan leköpdösték és arcát letakarva arcul ütötték Jézust. Még az õrség tagjai is arcul verték. Csúfolták, hogy találja el, ki ütötte meg (Mt, Mk, Lk);
Péter kint ül az udvaron és a szolgák vádjára
megtagadja a Mestert (Mt, Mk, Lk);
Péter a kakas hangjára sírva fakad (Mt, Mk, Lk, Jn);
Reggel a fõpapok és a vének tanácsot tartottak,
halálra ítélték Jézust és megkötözve Pilátushoz vezetik (Mt, Mk, Jn);
Közben Judás megbánja tettét és visszaviszi a pénzt a
fõpapoknak és a véneknek. Judást vigasztalanul elküldik a fõpapok és õ erre
bedobja a pénzt a templomba. Judás felakasztja magát. A fõpapok felszedték a
pénzt, kivitték a templomból és temetõt vásároltak belõle az idegeneknek (Mt);
Pilátus rögtön tudja, hogy Jézust irigységbõl hozták, hogy elítélje (Mt, Mk);
Pilátus nem akarja elítélni Jézust és el akarja
utasítani a zsidókat, hogy itélkezzenek õk (Jn);
A zsidók erõsködnek Pilátus elõtt (Mt, Mk, Lk, Jn);
Ekkor Jézust azzal vádolják, hogy megtiltja, hogy adót
fizessenek a császárnak és hogy királynak adja ki magát (Lk);
Pilátus megkérdezi Jézust, hogy Õ-e a zsidók királya (Mt, Mk, Lk, Jn);
Jézus és Pilátus párbeszéde a királyságáról és az
igazságról (Jn);
A fõpapok és a zsidók vádolják Jézust Pilátus elõtt,
de Jézus nem védekezik. Pilátus erre meglepõdik (Mt, Mk);
Pilátus nem találja Jézust bûnösnek (Jn);
Pilátus választás elé állitja a zsidókat: Barabás vagy
Krisztus? (Mt, Mk, Lk, Jn);
Pilátust figyelmezteti a felesége, hogy ne legyen köze
eme igaz ember dolgához (Mt);
Pilátus megkérdezi a néptõl, hogy mit tegyen Jézussal
és hogy mi rosszat tett (Mt, Mk);
A nép követeli Krisztus keresztre feszítését (Mt, Mk,
Jn);
Pilátus mossa kezét a nép elõtt. A zsidók magukra és
fiaikra vállalják Krisztus vérét (Mt);
Pilátus megostoroztatja Jézust (Mt, Mk, Jn);
Jézus megfosztják ruháitól a pretoriumban, bíborba öltöztetik,
töviskoronát tesznek a fejére, nádszálat adnak a jobb kezébe, kigúnyolják,
leköpdösik és nádszállal verik a fejét a római katonák (Mt, Mk, Jn);
Pilátus ismét kijelenti, hogy Jézust nem találja
bûnösnek (Jn);
Jézust kivezetik és Pilátus rámutat: Íme az ember!
(Jn);
Pilátus meghallja, hogy Jézus Isten Fiának vallja
magát. Pilátus erre igen megijed. Pilátus meg akarja tudni, hogy ki Jézus és honnan
való (Jn);
Ezután Pilátus igyekszik Jézust megmenteni, de a zsidók
megfenyegetik, hogy bepanaszolják a császárnál, hogy nem a császár barátja
(Jn);
Pilátus kivezetteti Jézust az udvarra és helyet foglal
a Gabbatában, azaz az ítélõszékben (Jn);
Pilátus rámutat Jézusra, hogy Õ a zsidók királyára
(Jn);
A nép kiáltja, hogy nincsen királyuk, hanem csak
császáruk (Jn);
Pilátus átadja Jézust, hogy keresztre feszítsék (Mt,
Mk, Lk, Jn);
Jézus maga kezdte el vinni keresztjét a Golgotára, vagyis a
Koponyák helyére (Jn);
Amint kifelé vonultak, valószínüleg a város kapujánál, találkoztak Cirenei Simonnal és
kényszeritették, hogy vigye a keresztet (Mt, Mk, Lk);
A két gonosztevõt is vittek vele (Lk);
Jézust nagy tömeg követte. Az asszonyok síratták
Jézust. Jézus odaszól nekik, hogy magukat és gyermekeiket sirassák (Lk);
Amint felértek a Golgotára, vagyis a Koponyák helyére,
epével elegyített borral kínálták Jézust. Miután megízlelte, elutasítja a bort (Mt);
A Koponya-helyen keresztre feszítik Jézust és két
oldalára a két gonosztevõt (Lk);
Három óra volt amikor keresztre feszítették Jézust
(Mk);
Jézus imádkozik kivégzõiért (Lk);
Jézus feje fölé rögzítik a táblát, az elítélésének
okával: INRI (Mt, Mk, Lk, Jn);
A fõpapok követelik Pilátustól, hogy javítsa ki az írást a táblán. Pilátus ezt megtagadja (Jn);
A katonák megosztoznak Jézus ruháin. A köntöse egybe
volt szõve, ezért arra sorsot vetettek rá (Jn);
Az õrség leheveredik és õrzik Jézust (Mt);
A kereszt alatt ott állt Mária, a másik Mária és Mária-Magdolna.
Jézus végrendelkezik és édesanyját Jánosra bízza (Jn);
Jézust gúnyolják, gyalázzák a zsidók meg a fõpapok, a
katonák, sõt még a megfeszített gonosztevõk is (Mt, MK, Lk);
A két lator vitája. Az egyik lator megfeddi a másikat,
megvallja bûnét, bízik Jézusban, kegyelmét kéri és elnyeri az üdvösséget: Még
ma velem leszel a Paradicsomban (Lk);
A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borul a
földre (Mt, MK, Lk);
Kilenc óra tájában Jézus felkiálltott: Eli, Eli, lamma
szabaktani? (Mt, Mk);
Jézus tudta, hogy beteljesedett az Ő megváltó mûve, de hogy
minden teljesen beteljesedjék, azt mondta: „Szomjazom.” (Jn);
Ott volt egy ecettel teli edény ( valószinűleg az elítéltek vérzésének csillapítására, hogy hosszabban sznvedjenek a kereszten) (Jn);
Egy ember odaszaladt és egy nádszálra (vagy izsopra)
tûzött szivaccsal, ecettel itatja meg Jézust (Mt, Mk, Jn);
Jézus az Atya kezébe ajánlja lelkét (Lk);
Jézus kilehelte lelkét (Mt, Mk, Lk, Jn);
+++
Ekkor a templom függönye kettéhasadt (Mt, Mk, Lk);
A föld megrendült és a sziklák megrepedtek (Mt, Mk);
A százados és római õrség a történtekre nagyon
megijedt és elismerték, hogy ez valóban Isten fia volt (vagy igaz ember volt) (Mt, Mk,
Lk);
Távolról figyelték a történteket Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja
és Szalome (Mk, Lk);
Jézus feltámadása után, a megnyílt sírokból sok régi
szent feltámadt és sokaknak megjelentek a városban (Mt);
A zsidók kérték, hogy a szombat miatt vegyék le a
testeket a keresztrõl (Jn);
A két másiknak megtörték a lábszáraikat (még éltek).
Mivel Jézus már halott volt, nem törték lábszárát (hogy beteljesedjék az írás),
hanem az egyik katona oldalába döfte lándzsáját. Vér és víz fakadt ki Jézus
oldalából (Jn);
Arimatiai József, a zsidóktól félve, titokban elkérte
Pilátustól Jézus testét (Mt, Mk, Jn);
Pilátus elcsodákozott, hogy Jézus már meghalt. Miután
kikérdezte a századost, Pilátus kiadta Jézus testét (Mk);
József levette Jézus testét a keresztrõl, gyolcsba
göngyölte fűszerekkel és egy szilkába vájt új sírboltba helyezte (Mt, Mk, Lk,
Jn);
József a sír bejáratához egy nagy követ hengerített és
elment (Mt, Mk);
A sírbolt, a keresztre feszítéshez közel álló kerben
volt (Jn);
Mária Magdolna és a másik Mária ott maradtak és a
sírral szembe leültek (Mt, Mk, Lk);
Másnap, a készület napja elmúltával, a fõpapok
Pilátushoz mentek. A föpapok kérték, hogy legyen a sír õrizve, nehogy ellopják
a testet és a feltámadást színleljék. Pilátus elküldi õket, hogy õrizzék a
saját õrségükkel. A föpapok lepecsételték a sír bejáratát és odaállították
õrségüket (Mt).
Ima:
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert Szent Kereszted által megváltottad
a világot. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése