Sokakért, de nem mindenkért

Az irgalmásság lelki cselekedetei közé tartozik imádkozni élőkért és holtakért. Imádkozunk sokakért, de vajon mindekiért?...

Imádkozni szeretteinkért nem olyan nagy dolog... Miért? Mert az muszály nekünk. Amikor szeretteinkért imádkozunk, akkor valójában önmagunkért imádkozunk. Amikor szeretteinket féltjük, akkor önmagunkat féltjük, mert az ő káruk a mi kárunk, és az ő tragédiájuk a mi tragédiánk... De mi van akkor, ha valaki idegen számunkra, vagy tán nem is annyira idegen, hanem nagyon is ismerős: a mi esküdt ellenségünk?...

Az Úr Jézus hegyi beszéde az ellenség szeretetével végződik, és ez a keresztény tökéletesség követelménye:

(Mt 5:44-48) Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak testvéreiteket köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.

Kemény beszéd, ki hallgathatja? És ki tudja ezt megcselekedni? Az Úr Jézus nem csak parancsolta ezt nekünk, hanem meg is cselekedte. Ő imádkozott azokért, akik keresztre feszítették Őt. Jó jó - mondhatja valaki - de Ő Isten Fia... Igen, de az Ő tanítványa, István diákónus is hasonlóképpen tett:

(Lk 23:34) Jézus pedig így könyörgött: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!

(ApCsel 7:60) Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt! És amikor ezt mondta, meghalt.

Az ellenségért azért kell imádkozni, mert nem tudja mit cselekszik, azt hiszi igaza van, és még van esélye a megtérésre. Amikor majd utoléri Isten kegyelme, akkor leesik lelki vakságának magas lováról, és bűnbánatot tart. Az ilyen ha megtér, mint Szent Pál, Krisztus buzgó követője lesz.

Az ellenségért imádkozni nagy erény, de vajon minden bűnösért kell imádkozni? János apostol, az első levelében, óv minket attól, hogy imádkozzunk azokért, akik halálos bűnben vannak...

(1Ján 5:16) Ha valaki látja, hogy a testvére nem halálos bűnt követ el, könyörögjön érte, és életet fog adni annak, aki nem halálos bűnt követ el. Van halálos bűn: nem az ilyen esetre mondom, hogy könyörögjön.

Manapság sokan élnek halálos bűnben, és mégis imádkozunk értük. Van aki rossz útra tér: lop, csal, hazudik, paráználkodik, stb. Ha egy hozzánktartozó ilyen helyzetben van, vajon nem imádkozunk érte? De igen, mert látjuk, hogy eltévelyedett, de reméljük, hogy van még esélye a megtérésre...

Akkor hát kiért nem imádkozunk? Hát pl. iskarióti Júdásért... Megfigyelhetjük az evangéliumokban, hogy az Úr Jézus imádkozott Péter apostolért, de Júdást a főpapi imájában a kárhozat fiának nevezi...

(Lk 22:32) De imádkoztam érted, nehogy megfogyatkozz a hitedben. Amikor megtérsz, te erősíted majd meg testvéreidet.

(Jn 17:12) Amikor velük voltam, én megtartottam őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, és megőriztem őket, és senki sem kárhozott el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az Írás.

Az eretnekség határat súrolja, amikor egyesek párhuzamot vonnak Péter apostol gyengeségéből fakadó tagadása és iskarióti Júdás önkéntes árulása között. Péter apostol váltig fogadkozott, hogy meghal a Mesterért (Mt 26:33; Jn 11:16), de amikor ott volt a rettenet pillanata, akkor nem volt ereje kiállni Jézusért (Mk 14:72). Júdás viszont tolvaj volt (Jn 12:6), lopott az apostolok közös kasszájából, és önként ment a főpapokhoz felajánlani, hogy elárulja a Mestert harminc ezüstért (Mt 26:15). Szóval, itt nincs semmiféle párhúzam... 

Ha az apostolok közül, egy a tizenkettőből áruló volt, akkor miért gondolnánk azt, hogy ma jobb a helyzet? Miért ne gondolhatnánk azt, hogy minden tizenkét keresztényből egy júdás? Vagy miért ne gondolhatnánk azt, hogy minden tizenkét papból, főpapból egy júdás?...

Volt nálunk egy nagyon öreg nyugdijas pap. Már 90 éves volt, és még mindig minden nap misézett. Amikor a sekrestye ajtaján belépett, mindig térdett hajtott, és gyakran mondogatta: Imádkozom minden nap, hogy nehogy júdás legyen belőlem...

Tehát a júdásokért nem imádkozunk... Miért nem? Mert ők lábbal tiporták az Úr Jézus Szent Vérét, a kegyelem Lelkét (Zsid 10:29), és számukra már nincs megtérés. Jaj, hogy ez nagyon irgalmatlannak tűnik? Ezt nem mi döntjük el. Ha az Úr, Aki előre látja minden ember sorsát, azt mondta Júdásról, hogy a "kárhozat fia", akkor mi nem tehetünk mást, minthogy tudomásul vesszük ezt. Meg kell értenünk, hogy senki meg nem mentheti sem házastársát (1Kor 7:16), sem gyermekét, sem embertársát, de főleg a júdásokat nem...

(Ez 14:14) S még ha ott volna közte ez a három férfi: Noé, Dániel és Jób, ők is csak önmagukat mentenék meg igazvoltukkal, mondja a seregek Ura.

Tehát nem szívteleség és nem irgalmatlanság elfordulni a júdásoktól, és a júdásokat mentegetni hamisság.

A júdások, mint láttuk, nemcsak árulók, hanem a krisztusi közösség kasszájának tolvajai is...

(Jn 12:6) De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek.

Több ilyenről tudok, aki a plébánia pénzéből lopott. Volt, hogy nagytakarításkor több zacskónyi perselypénzt találtam elrejtve. Láttam, hallottam, hogy egy plébániai dolgozó házat épített magának a plébánia vagyonából eltulajdonított pénzekből. Volt olyan eset is, hogy egy ártatlan plébániai dolgozónak visszatartották egy évig a fizetését, mert valaki más lopott a plébánia kasszájából. Az ilyenek lehet, hogy még nem teljesen júdások, de ha bűnbánatot nem tartanak és meg nem térnek, bizonyára elvesznek...

Imádkozunk mindenkiért, akiért csak tudunk, akiért van erőnk imádkozni, de az imánk nem elfecsérelendő lehelet. Azokért imádkozzunk, akiért imádkoznunk kell Isten akarata szerint...

Ima: Urunk Jézus, add nekünk az igaz imádság lelkét. Taníts minket helyesen imádkozni. Ámen.

Nem hagy magából gúnyt űzni

Hirtelen megváltozott az életünk 2013-ban, amikor lemondott XVI. Benedek pápa. Ekkor a Szent Péter téren egy csapásra elnémultak a homoszexuális és feminista tüntetések. 2014-ben meghírdették a családszinódust, amelynek, a végén, csak egyetlen egy kézzelfogható hozadéka lett: elfogadták az elváltak és újraházasodottak, meg az aktív  homoszexuálisok szentségekhez való járulását. Azóta már egyházi áldásban is részesülhetnek... 

Úgy néz ki, hogy az egész családszinódus és az elváltak és újraházasodottak pasztorációjának kérdése, csak egy trójai faló volt a homoszexuális párok megáldásának eléréséhez. Ezek mind lépcsőfokok voltak a végső célhoz, ami nem más, mint a homoszexuális kapcsolatok teljes körű egyházi elfogadtatása. Ezek kvázi úgy tekintenek erre, mint egyfajta homoszexuális egyházi házasságára...

Utána megtudtuk, hogy mindnyájan testvérek vagyunk, és minden vallás Istenhez vezet. Aztán jött az ökológiai megtérés, meg a Föld anya tisztelete. És ezután elkezdődött a COVID-19, meg a kétéves egészségűgyi terror. Sejtettük, hogy valami bűzlik Dániában, és, hogy ez nem a véletlenül műve, de valahogy ezt nem mertük elhinni. Viszont, amikor kirobbant a háború, és kellettek a drónok a frontra, eltűnt a COVID is. Ekkor lassacskán mindenki felfogta, hogy miről van szó... Most is próbálkoznak ilyen-olyan virusokkal, de egyelőre még nem tudnak erőre kapni. Viszont a globális egészségügyi szabályok már készen állnak WHO szinten, meg EU szinten is. Hamarosan minden országot, kormányt és minden embert egészségűgyi ellenőrzés alá akarnak vonni...

Az világos, hogy a virus, a lezárások és a vakcinák egy globális okkult terv részei voltak, de a kérdés az, hogy a templombezárások, és azok gyors, egyidejű, globális kivitelezése, mennyire voltak benne a tervben... Szerintem nagyon... Bármilyen globális tervet is tanulmányozunk a WEF-nél, a pénzintézeteknél meg a kormányoknál, mindenhol a 2030-as dátumba botlunk. Vajon mit akarnak ezek a 2030-al? Aztán egyszer csak beugrott, hogy valószínüleg Dionysiusz Exiguusz a ludas ebben az űgyben. Igen, mert amikor K.u. 525-ben kiagyalta a keresztény időszámítást, akkor elszámolta az Úr Jézus születésének időpontját úgy 3-4 évvel. Tehát, ha az Úr Jézust 33 évesen feszítették meg, akkor az kb. K.u. 30-ban lehetett. Ennek lesz a 2000 éves évfordulója 2030-ban. Tudjuk, hogy az üdvtörténet három 2000 éves ciklusra oszlik. Tehát 2030 a harmadik 2000 éves ciklusnak a vége. Szerintem ez lehet a nagy igyekezetüknek oka. A gonosz ekkor akar revansot venni az Úrral szemben. Ezért akarja elérni 2030-ra a totális kontrolt és az egyház megfolytását...

A gonosz revansának jelét leginkább 2021 húsvétján tapasztalhattuk meg. Miközben a mi templomaink be voltak zárva, és még Rómában sem ünnepelhették meg a feltámadást, aközben Kairóban egy káprázatos feltámadási ünnepséget tartottak a régmúlt idők fáraóinak. Percre pontosan, amikor mi a feltámadási szertartást korlátozva ünnepeltük, Egyiptomban a fáráók grandiózus "arany parádéját" tartották, a Pharaon's Golden Parade-t. Egy hihetetlenül fényűző állami ünnepség keretében, 22 fáráó múmiáját támasztották fel jelképesen, és vitték át az újonnan felavatott múzeumba, az egyiptomi állami hatóságok jelenlétében. A fényektől sziporkázó obeliszk tetejéről Lucifer fénye ragyogta be a pogány rendezvény szereplőit. Mondani sem kell, hogy a szereplőknek nem volt kötelező a maszkviselés, és a fertőzés veszélyének aggodalma sem látszott rajtuk. Csak a politikusok viseltek maszkot bent a teremben, a látszat kedvéért...

Számomra egyértelmű a dolog. Az időzítés, mely szerint a régi fáráók "feltámasztása" az Úr Jézus feltámadási szertartásának ideje alatt zajlott, a Katolikus Egyház legnagyobb ünnepének globális korlátozása, csakis a gonosz revansa lehetett az egyiptomi kivonulásra és Krisztus húsvéti győzelmére. De hiába áltassák magukat. Isten nem hagy magából gúnyt űzni!...

Mindaz, aki kitervelte, kivitelezte ezeket a cinikus, gúnyolódó intézkedéseket és határozatokat, aki ezekkel tudatosan közreműködött, azt fogja aratni, amit vetett. Evilági, testi, Krisztus kegyelmét mellőző egyházat és vallást akarnak? Akkor hát a testiekből csak romlást fognak aratni. Aki Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten. Isten igéje nem téved, és nem is hazudik...

(Gal 6:7-8) Ne áltassátok magatokat: Isten nem hagy magából gúnyt űzni! Amit az ember vet, azt le is aratja. Aki tehát testébe vet, testéből is arat majd romlást; aki pedig lelkébe vet, lelkéből arat örök életet. 

(1Kor 3:17) Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt megrontja Isten, mert az Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok.

Minekünk nem kell ezektől megijednünk. Az Úr Jézus megígérte, hogy a pokol kapui nem vesznek erőt az anyaszentegyházon (Mt 16:18). A mi Urunk mindenható és győztes, az Ő angyalai küzdenek értünk, és a szentek eggyessége is velünk van a mennyben. Egyházunk olyan gazdag, hogy semmiképpen sem maradhatunk kincsei nélkül. Ha pedig "időkig, és időnek feléig" (Jel 12:14), vagy másképpen: ezerháromszázharmincöt napon át kell tűrnünk, azt is kibírjuk...

(Dán 12:12) Boldog, aki állhatatos marad, és megéri az ezerháromszázharmincöt nap végét.

Tartsunk hát ki mindvégig, és őrizzük meg kegyelmi ruhánkat, mert az Úr úgy fog majd eljönni egy pillanat alatt, mint a tolvaj...

(Jel 16:15) Íme, eljövök, mint a tolvaj: boldog, aki vigyáz, és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és ne lássák szégyenét.

Ima: Urunk Jézus, add nekünk a lelki erő, a hit és az állhatatosság ajándékát, hogy mindvégig kitartsunk. Ámen.

Tetkók és piercingek

Manapság sokat vitatkoznak arról, hogy szabad-e vagy sem, jó-e vagy rossz tetoválást csináltatni a testünkre, illetve piercingeket rakatni magunkra... Vajon mi a helyes a hit és az erkölcs szempontjából, de főleg mi Isten akarata ebben az űgyben? Mivelhogy az egyház hivatalosai nem igazán beszélnek világosan ebben a témában, nézzük meg a szentírást, hogy az mit mond erről...

Izrael népe, mint az Egyház előképe

Megfigyelhetjük a szentírásban, hogy az ószövetségi Izrael népe és az Egyház, mint Isten népe között van egyfajta analógia. Mózes, mint próféta és Izrael vezetője, előképe az eljövendő Prófétának, azaz a Messiásnak (MTörv 18:18). A Vörös tengeren való átkelés előképe a keresztény ember bűnből való szabadulásának. A negyven éves pusztai vándorlás előképe a keresztény ember evilági zarándoklásának (MTörv 8:2). Az igéret földje előképe a megváltottak üdvözülésének és mennybe való bejutásának (Zsid 3:7-11). Jeruzsálem előképe az Egyháznak (Iz 62:1), és Jeruzsálem leányai előképei a krisztuskövetőknek (Siral 2:13). Az ároni papság és a leviták előképei a Krisztusban való királyi papságnak és prófétaságnak (1Pét 2:9). Az Úr a pogányok ivadékaiból is választ magának papokat és levitákat...

(Iz 66:21) És közülük is választok majd papokat és levitákat magamnak – mondja az Úr. 

Az Úr az úr

De mit is hagyott meg az Úr Mózes által a papoknak meg a levitáknak? Azt, hogy ne vagdossák meg testüket és ne tegyenek semilyen bélyeget magukra...

(Lev 19:28, Káldi-Neovulgáta) Halott miatt testeteket be ne vagdaljátok, semmiféle jelet vagy bélyeget se csináljatok magatokra. Én vagyok az Úr!

Az Úr szolgáin nem lehet valakinek másnak a bélyege vagy szimbóluma, mert Ő az Úr, és az Úr egy féltékenyen szerető úr. Hatalmát nem engedi át senki másnak. Nem lehetünk olyanok, mint azok az orkok, akikre Szarumán rányomta kezének bélyegét, mint hatalmának jelét, a Gyűrük ura című filmben...

(Kiv 34:14) Nem imádhatsz más istent: az Úr neve az, hogy féltékeny, igen féltékeny Isten...

(Iz 42:8) Én vagyok az Úr, ez a nevem! Dicsőségemet nem engedem át másnak, sem tiszteletemet a bálványoknak.

Testünk az Úré

Az ember testből és lélekből áll. Az ember személyétől nem lehet elvonatkoztatni a testét, és nem lehet úgy tekinteni rá, mint valami piszkos ruhára, amit le kell majd vetni a halállal. Az ember teste és lelke tökéletes egységben és összetartozásban van, és az ember végső boldogsága is csak testben lesz, a feltámadt és megdicsőült testben. A testünk a Szentlélek temploma, és a Szentlélek által a Szentháromságos egy Isten hajléka... 

(1Kor 6:19) Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok?

Tehát, mivel a testünk nem a miénk, hanem az Úré, ezért nem tehetünk akármit a testünkkel.

Adjuk át testünket az Úrnak

A megtért ember nemcsak a szívét, nemcsak a lelkét, hanem a testét is átadja az Úrnak...

(Róm 12:1-2) Tehát Isten irgalmára kérlek titeket, testvérek, ajánljátok testeteket élő, szent és kedves áldozatul Istennek. Ez a hozzátok illő istentisztelet. Ne igazodjatok e világhoz, hanem alakuljatok át értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi a jó, a neki tetsző és a tökéletes!

Tehát a testünk nem a miénk, hanem Istené. A testünkre úgy kell tekintenünk, mint egy templomra. Vajon, a templom külső falára grafitiket festünk? Igen. Vannak olyanok, akik lázadásból, Isten és az egyház iránti gyülöletből meggyalázzák a templomok falait. De mi ilyenek akarunk lenni? Ne áltassuk magunkat! Ha tetoválásokat meg piercingeket tetetünk testünkre, akkor Isten templomát gyalázzuk meg. Ezért dicsőítsük meg Istent azzal, hogy megőrizzük testünket, amelyet Ő teremtett, szentségben és tisztaságban. Ha pedig tudatlanságunkban már ilyent műveltünk a testünkkel, akkor ellene kell mondjunk az ilyen cselekedeteknek, és többé ilyent ne tegyünk...

Ima: Mennyei Atyám, felajánlom ma testemet Szent Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus szent nevében tulajdonodul, hogy templomod lehessen e világban a Szentlélek által. Ámen.

Moáste

A román "moaște" magyarul az jelenti, hogy ereklye. Miért pont moáste? Hát azért, mert a román ortodoxéknál nagyon is elterjedt az ereklyék tisztelete. Sok világias felfogású ember, sőt, sok katolikus keresztény is, primitívnek, bálványimádónak, civilizálatlannak, butának és holtest gyalázónak tartja azokat az embereket, akik ott tolonganak, az ő gyarló emberségükben, a moáste-k körül...

Voltam a Jászvárosi Trei Ierarhi (Három főpap) templomban és a Jászvárosi  Mitropolián, és személyesen láthattam, érinthettem Sfânta Parascheva (Szent Piroska,) erekjetartóját. Ha jól tudom ez egy görög eredetű szent lány volt, akit egy bűnös ember mellé temettek. Éjjel megjelent álmában a helyi ordináriusnak, hogy emelje ki abból a sírból, és helyezze testét egy szent és tiszta helyre. A testét romlatlanul találták, és körülötte sok csoda történt...

Ahányszor Sfânta Parasheva búcsú van Jászvárosban, láthatjuk a hírekben a tömött, hosszú sorokat, amint a védőkorlátok mögött és a csendőrség védelme mellett, naphosszat állnak sorba a népek, hogy megérinthessék az ereklyetartót. Amikor én voltam ott, egy hétközi napon, senki sem volt, de máskor, hétvégén, több mint ötven-száz méteres hármas sor állt a templom előtt, hogy bejuthassanak Paraschevához. A búcsú alkalmával, a helyi hatóságok "szármale"-t (töltött káposztát), kenyeret és vizet osztogatnak, hogy az emberek bírják a sorban állást. Ilyenkor a türelmetlenek tolongnak meg veszekenek, és a rendetlenebbek szemetelnek. Hiába, a nép olyan, amilyen... De az Úr Jézus, a Szűzanya és a szentek szeretik őket.

Vajon megalapozott dolog a hit szerint, hogy a szentek tárgyait vagy ereklyéit érintgessük? Manapság, az egyik bíztosra vehető, eligazító forrás a Szentírás (hogy a Sola Scriptura hívei is megértsék)... A szentírásban olvashatunk több olyan esetet, amely alátámasztja az ereklyék tiszteletének helyességét.

A szentek dolgaiban lévő életerő

Elizeus próféta tudta, hogy a botjában bizonyos korlátozott életerő van. Ezért előreküldte szolgáját, hogy érintse meg vele a halott gyermek arcát. Mivel ez nem járt sikerrel, személyesen ment oda, és támasztotta fel a halott gyermeket...

(2Kir 4:29) Akkor Elizeus így szólt Géhazihoz: Övezd fel derekadat, vedd kezedbe a botomat, és menj el! Ha valakivel találkozol, ne köszönj neki, és ha valaki neked köszön, ne válaszolj! Tedd a botomat a fiú arcára!

A halottak csontjaiban lévő életerő

Fakadhat-e élet egy halott csontjaiból? Emberileg világos, hogy nem... De a szentírás mégis azt bizonyítja, hogy igen. Egy alkalommal, amikor valakit épen temettek egy vészhelyzetben, a halottat Elizeus sírjába dobták. Amint a halott hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt...

(2Kir 13:21) Egyszer, amikor éppen temettek egy embert, az emberek hirtelenül megpillantották a portyázó csapatot. Az embert bedobták Elizeus sírjába és elmentek. Mihelyt az ember hozzáért Elizeus csontjaihoz, életre kelt és talpra állt.

Itt nem arról van szó, hogy a halott csontjaiból élet fakadhat, hanem arról, hogy a szent ember testén még egy ideig rajta volt Isten Lelkének életereje. Tudjuk, hogy Elizeus azt kérte Illéstől, hogy járjon közbe érte az Úrnál, hogy őrajta Illés lelkének kétszerese legyen (2Kir 2:9)...

A magasabbrendű teremtmények életereje

A legtöbben csak tanító mesének, vagy zsidó babonaságának tartják a betesdai fürdőnél leírt dolgokat (Jn 5:1-4). Méghogy angyal szállt le a víz tükrére, és attól gyógyultak meg az emberek...

(Jn 5:4) Az Úr angyala időnként leszállt a tóra és a víz fölkavarodott. Aki ezután elsőnek lépett a fölkavart vízbe, meggyógyult, bármilyen betegségben sínylődött is.

Pedig hát a szentírás nem hazudik. Ha azt írja, hogy angyal szállt le a víz tükrére, és attól nyertek az emberek gyógyulást, akkor az úgy is van... Onnan is látszik, hogy ez igaz, hogy mindig csak az első vízbe lépő beteg gyógyúlt meg. Teljesen logikus, hiszen az angyalok is csak teremtmények, és csak egy korlátozott életerőt tudnak közvetíteni a fürdő vize által, amelyet az első vízbe lépő ember ,"elszippantott", azaz magára vett... Még a Lourdes-i kegyhely forrása sem gyógyít meg mindenkit és mindig, mert hát a Szűzanya is, meg Szent Bernadette is csak emberek... Mindazonáltal, még ma is, több, mint 160 év után is, tapasztaltak gyógyulást a lourdesi fürdőnél...

A protestáns elutasítás

Egy alkalommal, amikor az Úrnapja körmenetről jöttünk hazafelé, találkoztam egy katolikus testvérrel, aki bizonyos lelkiség tagjaként, igencsak felvilágosultnak gondolta magát, és akivel korábban már volt néhány hitbéli összekülönbözésem. Amikor találkoztunk, a békesség jeleként, odanyújtottam neki azt az ágacskát, amit a körmenet oltára mellől adtak a kezembe. Ő a gesztusomat úgy utasította el, egyfajta megvetéssel, mintha valami utálatos bálványimádásra akartam volna őt rávenni...

A Csíksomlyói Kegytemplom hálaplakettjei bizonyítják, hogy nagyon sok "szoborsimogató", aki hittel és a Szűzanya iranti tisztelettel imádkozott a kegyszobor lábainál, megérintette a kegyszobrot kendővel, virággal, szentképpel, stb. gyógyulást nyert, és imája meghallgatásra talált...

A fenti példák is világosan mutatják, hogy az ereklyék tisztelete, a szent tárgyak érintése, és az érintett tárgyak hazavitele nem bálványimádás, hanem a szentek iránti helyes tisztelet, ami akár életerőben vagy gyógyulásban részesíthet minket. Mindezek nem az élettelen dolgokból származnak, de nem is a szentek ereklyéiből, hanem az Úrból, Aki minden élet és életerő forrása (Jn 1:16; 5:26)...

(Mk 5:30) Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. A tömeghez fordult: „Ki érintette meg a ruhámat?”

(Jn 11:25) Jézus ekkor ezt mondta neki: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él...

Ima: Uram Jézus, add, hogy legyen olyan hitünk, mint a római századosnak, értelmes hitünk, hogy megértsük jócselekedeteid valóságát. Ámen.

Jézus Szíve életünk forrása

Isten végtelen szeretete a Megtestesülés misztériumában jelent meg először, és a Megváltásban teljesedett be (Jn 19:30). Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy mindaz aki hisz Benne el ne vesszen, hanem örök élete legyen (Jn 3:16). És az Ige testté lőn, és miköztünk lakózzék (Jn 1:14). Az örök Ige elvállalta ott fent a mennyben, hogy teljesíti az Atya akaratát (Zsid 10:5-7), és a Szentlélek által alkotott emberi testben jelent meg e sötét világban, víz és vér által (1Ján 5:6), hogy szívünk világossága legyen (Jn 8:12)...

Az Atya akaratából, a Fiú engedelmessége által, a Szentlélek megalkotta Mária méhében Jézus szentséges Szívét. A Szentlélek ereje borította be árnyékával Szűz Máriát, és elárasztotta erejével szeplőtelen testének és lelkének csodálatos édenkertjét, hogy megalkossa méhében az istenembert, Aki egy személyben valóságos Isten és valóságos ember. Az Úr Jézus Szent Szívében egyesült az isteni természet az emberi természettel, hogy emberi természete hordozója legyen isteni természetének, hogy a második isteni személy, kiüresítve önmagát, szolgai alakot öltsön (Fil 2:7), és mindenben olyan legyen mint mi, kivéve a bűnt (Zsid 4:15)...

(Lk 1:35) Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni.

Az Úr Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia, egy személyben két természetet és két akaratot birtokol. Amint az emberi természete hordozója volt isteni természetének, úgy "símult" bele emberi akarata az Ő isteni akaratába. Mint második isteni személy, mindkét akaratában, egységben és tökéletességben vetette alá magát a mennyei Atya akaratának, és annak teljesítése volt az Ő eledele (Jn 4:34). A mennyei Atya akarata szerint teljesen alávetette magát szüleinek, Józsefnek és Máriának, és amint növekedett testben, úgy növekedett bölcsességben is az Ő Szent Szívében, emberi természete szerint...

(Lk 2:46-47;51) Három nap múlva akadtak rá a templomban, ott ült a tanítók közt, hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak hallgatták, mind csodálkoztak okosságán és feleletein. Velük ment hát, lement Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. 

Az Úr Jézus Szíve az élő vizek kiapadhatatlan forrása, az Ő nagy szeretetének és irgalmának tárháza. Ez a forrás az Ő Szent Szívéből fakad, ahol egyesül isteni természete a magára vett emberi természetével, mert megadta Neki a mennyei Atya, hogy élete legyen önmagában, amint az Atyának is élete van önmagában (Jn 5:26). Ezért az Úr Jézus Szent Szívéből fakadó beszéd lélek és élet (Jn 6:63). A Lélek, az Atya és a Fiú Lelke, az az élő víz, amely betölti a Benne hívők szívét, hogy őket is örök életre buzogó forrásá tegye. Mindaz, aki éhezi és szomjazza az igazságot (Mt 5:6), Jézushoz megy (Jn 6:44), hogy elteljen az Ő Szent Szívéből fakadó kegyelemmel, és a Szentlélek által, tanuságtevő, örök életre szökkelő vízforrásá váljon...

(Jn 7:37-38) Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, aki hisz bennem: belsejéből, az Írás szava szerint, élő víz folyói fakadnak.”

(Jn 4:13-14) Jézus azt mondta neki feleletül: „Aki ebből a vízből iszik, újra megszomjazik. De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok, az nem szomjazik meg soha többé, mert a víz, amelyet én adok, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.”

Az ember, az ősbűn elkövetése óta, nélkülözte Isten dicsőségét (Róm 3:23), és szívének kiszáradt kútjából csak a föld porát merítette az élő víz helyett. Józsefet, Jákób szeretett fiát, aki az Úr Jézus előképe volt, egy kiszáradt kútba vetették, hogy majd onnan egy dicsőséges jövőre húzzák föl (Ter 37:28). Ez a kiszáradt kút az ősbűnben kiszáradt emberi szívet jelképezi, amelyből, a hit és megtérés által, élő víz szökkel fel majd Jézus Krisztusban. Egyszer egy lelkiségben valaki tanuságot tett, hogy megtérése után a szíve olyan lett, mint egy kút. Egy tapasztaltabb testvér figyelmeztette: Igen testvér, de vigyázz, mert ez a kút ki is tud száradni... Igen, van lelki szárazság, amely a bűnbe való visszaesés következménye, és van lelki szárazság, amely a hűség próbatétele...

(Ter 37:24;28) Azután fogták, és beledobták a kútba. A kút üres volt, nem volt benne víz... Közben azonban midjáni kereskedők mentek arra, fölhúzták Józsefet a kútból, és eladták Józsefet az izmaelieknek húsz ezüstért.

Az Úr már az ószövetségben megígérte választott népnek, hogy elhozza szabadulását az igazság által (Jn 8:32), és szabadon bocsájtja fogjait (Lk 4:18) a bűnös emberi szív kiszáradt kútjából (Zak 9:11). Mindez a szabadulás az Úr Jézus Szent Szíve által érkezett el hozzánk, Aki maga az Igazság (Jn 14:6), és minden igazság kútfője...

(Zak 9:11) A veled kötött szövetség véréért szabadon bocsátom foglyaidat a kiszáradt kútból.

A Gecsemáne-kertben, amikor eljött e világ fejedelme (Jn 14:30), hogy megbírkózzon az Úr Jézussal, akkor a véres veríték cseppjeinek hullása (Lk 22:44) nemcsak az Úr Jézus halálfélelméről, nemcsak a világ bűneinek súlyáról, nemcsak a Megváltás meghiúsításáról szólt, hanem arról is, hogy a Sátán megpróbálta elszakítani az Úr Jézus emberi akaratát isteni akaratától, és mindkettőt a mennyei Atya akaratától. Mivel Jézus személye, mint valóságos Isten, az Ő valóságos emberi természetével valósult meg, mely hordozója isteni természetének, ezért a két akarat szétszakítása, és emberi akaratának elszakítása a mennyei Atya akaratától, nemcsak a Megváltást célozta meg, hanem magát Jézus személyét is. Ennek a küzdelemnek lehetett az előképe Jákób éjszakai küzdelme az Úrral (Ter 32:25;29)...

(Lk 22:42) Atyám, ha akarod, vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.

Amint Szent Fausztina nővér is megkapta az Úrtól, és megfestette az Isteni Irgalmasság ikonján, a Szent Szívből kiáradó sugarak, az Úr oldalából kifolyó vizet és vért szimbolizálják, melyek az irgalom és a megváltás kegyelmének sugarai. A fehér sugár a bűnbánat és az irgalom vizét jelképezi, amint Szent János keresztsége is vízzel történt a bűnbánatra. A vörös sugár a megváltást és a megszentelődést jelképezi, melyet elnyer mindaz, aki hisz Isten egyszülött Fiában, és megmossa ruháját a Bárány vérében (Jel 7:14). Mivel az Úr Jézus szent teste az Ősszentség, minden szentség forrása, ezért oldalának és Szent Szívének megnyítása a katona lándzsája által, valóságosan kiontotta a világba, a kifolyó víz és vér által, a Benne lévő isteni természetet, Isten irgalmának és kegyelmének csermelyét. Ha a Pünkösd volt az Egyház születése, akkor az Úr Jézus Szent Szívének megnyítása volt az Egyház kegyelmi fogantatása...

(Jn 19:33-34) Amikor pedig Jézushoz értek, mivel látták, hogy már halott, az ő lábszárcsontját nem törték el, hanem az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki.

Manapság a muszlimok ellepték az egykori Keresztény országot, Európát. Mindenhol vitatják szent hitünket, és azt kérik számon rajtunk nagy dühvel, hogy hány Istenünk van. Ha Jézus Isten, akkor hány Istenünk van nekünk? A hitüket nem élő, Krisztust alig ismerő, elvilágiasodott nyugateurópai keresztények bizonytalanul válaszolnak, és a muszlimok diadalmasan dicsőítik az ő Allahjukat. Ez azért van, mert az emberek nem ismerik az Úr Jézus Szent Szívét. Vigyázat, nem tekinthetünk a Szent Szívre az Úr Jézus egész lényétől elvonatkoztatva, mint egy szimbólumra, de ugyanakkor tudnunk kell, hogy belőle árad minden irgalom és kegyelem a világba, ami leginkább a legméltóságosabb Oltáriszentségben van jelen, ami hitünk csúcsa és forrása. Aki hisz az Úr Jézusban és szomjazik rá, annak Ő inni ad az élet forrásának vizéből...

(Jel 21:6) A szomjazónak ingyen adok az élet forrásának a vizéből.

Ima: Szelíd és alázatos szívű Jézus, alakítsd szívünket a Te Szent Szíved szerint! Ámen.

Áldott legyen az Isten szentjeiben

Énok

Áldott legyen az Isten Énokban, aki Ádámtól számítva a hetedik (Júd 1:14), akit apja, Járed, idejében hívott el a Seregek Ura, hogy követe legyen a bukott angyalok előtt, és megírja a súlyos ítéleteket. Szembeszállt a hatalmas fejedelemségekkel (Ef 6:12), és bátran tudatta velük kárhozatukat. Megprófétálta a Sátán minden ivadékának pusztulását, és minden istentelen büntetését, istentelen tetteikért, de az igazaknak irgalmat hirdetett. Név szerint ismerte Isten angyalait, és azok megmutattak neki mindent, amit csak Te teremtettél az égen és a földön. Írt a korai és a késői időkről, és úgy szólt a jövendőről, mintha a jelen lenne. Amikor pedig beteltek küldetésének napjai, nem hagytad, hogy halált ízleljen, hanem a magasba ragadtad, az angyalok társaságába. És nem volt többé senki olyan, akinek ily nagy dolgokat mutattál volna. Énok, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Ábrahám

Áldott legyen az Isten Ábrahámban, akit az Úr elhívott atyja, Terah házából, Háránból, hogy elvezesse arra a földre, amelyet neki ígért, és megkezdje vele az Ő üdvözítő tervét. Habár élemedett korú öreg volt, mégis hitt az Úrnak, hogy annyi utóda lesz, mint az ég csillagai, és hite igazságul számíttatott be neki. Amikor pedig fia született, Izsák, kész volt feláldozni őt az Úrnak. Aki téged áld, áldott lesz, és aki téged átkoz, átkozott lesz. Áldott vagy Ábrahám, és tebenned nyer áldást a föld minden nemzettsége. Te vendégelted meg az Urat, és te könyörögtél Szodomáért meg Gomoráért. Te atyja vagy a körülmetélteknek, test szerint, és a körülmetéletleneknek, hit szerint (Róm 4:12). Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene, az élők Istene, nem a holtak Istene. Sokan jönnek hívők napkeletről és napnyugatról, hogy letelepedjenek veled Isten országában (Mt 8:11). Ábrahám, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Mózes

Áldott legyen az Isten Mózesben, akihez fogható próféta nem volt többé Izraelben. Te a Úr barátja vagy, akivel Ő szemtől szembe beszélt, nem álmokban vagy látomásokban (MTörv 34:10). Arcod fénylett Isten dicsőségétől, amikor lejöttél a hegyről (Kiv 34:30). Fiatalon herceg voltál, meglett férfiként jupásztorként tanultál alázatot, majd a csipkebokorban Isten elhívott népe kiszabadítására. Szembeszáltál a fáráóval, és általad Isten nagy csapásokkal súlytotta Egyiptomot. Milliónyi népet vezettél, és nem volt náladnál alázatosabb ember a földön (Szám 12:3). Az Úr szakított lelkedből hetven vénnek, és amikor könyörögtél a népért, még az élet könyvéből is kitöröltetted volna nevedet (Kiv 32:32). Azt kívántad, hogy bárcsak az egész nép prófétálna, és te voltál az eljövendő Próféta előképe (MTörv 18:18). Te az egyik felkent vagy, az arany mécstartó mellett, akiből drága olaj folyik (Zak 4:21; Jel 11:4), és a Tábor hegyén, Illéssel együtt erősítetted az Úr Jézust. Az Úr mindent elmesélt neked, amit kezdetektől fogva művelt, és te szolgáddal Józsuéval, mindent följegyeztettél. Általad kapta a törvényt Izrael kőtáblákon, és a tanítást, mi pogányok ivadékai. Hála és dicsőség legyen az Úrnak, hogy minket is, vad szőlővesszőket, beoltott a nemes szőlőtőbe (Róm 11:17). Egy hibád miatt nem léphettél be az igéret földjére, de Isten felemelte lelkedet az égbe, és elküldte testedért Mihály arkangyalt (Júd 1:9), hogy megdícsőítsen téged is, akár Illést. Mózes, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Illés

Áldott legyen az Isten Illésben, aki hatalmas próféta volt Izraelben. Imádra bezárultak az egek három és fél évre, és nem esett eső a földre (Jak 5:17). Nagy éhinség támadt a földön, mert a nép bálványokhoz fordult, és az Úr parancsára hollók gondoskodtak rólad (1Kir 17:4). A sareptai özvegynél nem fogyott ki a liszt a vékából és az olaj a korsóból (1Kir 17:14), és a te imádra feltámadt az özvegy fia. Bátran, áldozat bemutatásának párbajára hívtad ki a hamis prófétákat, Te pedig Uram igazoltad Illést, és tüzet bocsájtottál az ő áldozatára. De a hamis próféták megszégyenültek, és Illés mind megölte őket a nép színe előtt. A gonosz Jezabel királynő halálra keresett téged, de Isten angyala erősített kenyérrel és vízzel (1Kir 19:6). Isten hegyénél, Hórebnél, szelíd szellőből szólt hozzád az Úr, és az Ő szavára Elizeust kented fel prófétává magad helyett. Te vagy a másik olajfa, amely a mécstartó mellett áll, amelyből drága olaj folyik (Zak 4:21; Jel 11:4). Miután felkented Elizeust, szavadra tűz szállt alá az égből ellenségeidre, palástoddal kettéválasztottad a Jordán vizét, és tüzes szekér jött érted, hogy dicsőségben ragadjon el az égbe (2Kir1;2). A Tábor hegyén, Mózessel együtt erősítetted az Úr Jézust, és Mózessel egyetemben, az Úr mellett a helyed. Illés, Isten szent embere, erős védőszentem, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Keresztelő János

Áldott legyen az Isten Keresztelő Jánosban, aki az Úr Jézus rokona volt test szerint, és akinél nem volt nagyobb az asszonyok szülöttei között (Mt 11:11). Már a születésed is csodálatot keltett egész Judeában (Lk 1:65), anyád méhétől fogva beteltél Szentlélekkel, és részegítő italt nem kóstoltál. Amint felnőttél, a pusztában éltél, sáska és vadméz volt az eledeled, és teveszőr ruhád volt, bőrövvel a derekadon. Intetted a népet, hogy a fejsze már a fák gyökerére vettetett, és az Úr a kövekből is tud Ábrahámnak fiakat támasztani. Szavadra sokan bűnbánatot tartottak, és megkeresztelkedtek a Jordán vizében, a bűnbánat keresztségével. Te Illés voltál lélekben, hogy az atyák szívét a fiakhoz fordítsd, és a fiak szívét az atyákhoz, hogy az Úr meg ne verje a földet átokkal (Mal 4:6, Mt 11:14). A nép, a vámosokkal és a katonákkal együtt, okult szavaid által (Lk 3:10-14), és te a kiáltó szava voltál a pusztában (Jn 1:23). Megkeresztelted az Úr Jézust a Jordán vizében, és tanuságot tettél Róla, hogy Ő az Isten Báránya, Aki elveszi a világ bűneit, Aki Szentlélekkel és tűzzel keresztel minket. Megintetted Heródest, hogy nem szabad elvennie Heródiást, Fülöp feleségét. Ezért aztán börtönbe is vetettek, és Heródiás ármánykodására, az ő lányának tánca által, a megszédült Heródes fejedet vétette. Keresztelő János, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

János apostol

Áldott legyen az Isten János apostolban, Zebedeus fiában, aki az Úr Jézus szeretett tanítványa volt (Jn 21:20). Te Keresztelő János szavára, a tízedik órában kezdted el követni az Urat (Jn 1:39), amely az Ő kereszthalálának időpontjára következő óra. Megnézeted hol lakik, Vele voltál, és ettől kezdve mindvégig Őt szolgáltad. Boanérgesz nevet kaptad, ami annyit jelent, hogy a mennydörgés fia (Mk 3:17), és még tüzet is hívtál volna le az égből a hitetlenekre (Lk 9:54). Jól figyeltél az Úr Jézus szavaira, megismerted és megértetted Őt. Te írtad meg az "Én vagyok" evangéliumot, amelyben hétszer is idézed az Úr Jézus "Énjét". Mindent jól a szívedbe véstél, és az utolsó vacsorát részletesen leírtad. Az Úr Jézus keblére hajtottad fejed, és megkérdezted ki az áruló (Jn 13:25). Te rögzítetted Főpapunk isteni imáját, te áltál Máriával, Isten Anyjával a kereszt alatt, te fogadtad be házadba őt, és a te személyedben lett a Szűzanya mindnyájunk égi édesanyja. Te futottál Péter apostollal az üres sírhoz, felismerted az összehajtott lepelen az Úr kezének nyomát, és hittél (Jn 20:8). Már a Tibériás tónál azt beszélték, hogy nem fogsz meghalni (Jn 21:22-23), elragadtattál a harmadik égig (2Kor 12:2), Isten szent színe elé, és megetted a könyvet, amely keserű volt a gyomrodban, miközben elmélkedted, de édes volt a szájadban, miközben hírdetted (Jel 10:9). Forró olajba vetettek, de nem haltál meg, hanem a bőröd még szebb lett, és amikor eljött az ideje, élve ragadtattál el az égbe. János apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Pál apostol

Áldott legyen az Isten Pál apostolban, aki Saul volt (ApCsel 7:58), de Paulus lett az Úr nagy kegyelméből. Elszólított téged az Úr Damaszkusz kapujánál (ApCsel 9:3), és nagy apostolává tett téged. Igaz farizeus voltál és kemény férfi (Fil 3:5-6). Nem volt, és nem is lesz többé hozzád fogható teológus. Te vigasztaltad Aquinói Szent Tamást is. Többet tettél az Úr űgyéért, mint bárki más (1Kor 15:10), és leveleid az evangéliumok mellett, az Újszövetség java. Te valóban atyánk vagy nekünk, pogányok ivadékainak, akik az Úr kegyelme által üdvözülünk. Zsidó létedre bánkódtál a zsidókért (Róm 9:2), igen megdorgáltad a galatabelieket a körülmetélkedés miatt (Gal 5:12), de népednek a reményt szavait írtad az utolsó időkre (Róm 11:25-26). Mindenkit tanítottál, gyámolítottál és könnyek közt intettél. Az Úr igazolt téged, és az Ő jegyeit viselted testeden (Gal 6:17). Római kiváltságodat okosan felhasználtad az evangélium javára, és még a császárnak is hirdetted az evangéliumot (ApCsel 27:24). Miután összes utadat bejártad, s a hét egyházat körbejártad, bilincsbe kerültél. Végül az Úr Jézusért életedet adtad, és karddal fejedet vették. Pál apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Péter apostol

Áldott legyen az Isten Péter apostolban, aki a halász Simon volt, András testvére, de Kéfás lett az Úr kegyelméből (Jn 1:42). Te szóltál mindig a Tizenkettő nevében, és tenéked nyilatkoztatta ki a mennyei Atya, hogy az Úr Jézus a Krisztus, az élő Isten Fia. Te vagy a szikla, amelyre Jézus Krisztus építette Anyaszentegyházát, amelyen a pokol kapui nem vesznek erőt, és te kaptad a mennyek országának kulcsait (Mt 16:17-19). Az Úr szavára kivetetted a hálót, és annyi halat fogtál, hogy a háló szakadozni kezdett (Lk 5:6). Kiléptél a tengerre, meg a népek fövenyére, és ha sülyedni kezdtél gyengeségedben, az Úr Jézus kezébe kapaszkodtál (Mt 14:29). Nagyon szeretted az Urat, óvni szeretted volna a kereszthaláltól, és szíved szerint meg is haltál volna érte (Mt 26:22;35). De az ember önmagában semmi, ezért háromszor tagadtad meg az Urat, mielőtt a kakas megszólalt volna (Mk 14:72). De az Úr imádkozott érted, és amikor eljött az ideje, te erősítetted testvéreid hitét az Úrban. Pünkösdkor, amikor a Szentlélek leszállott tüzes nyelvek alakjában (ApCsel 2:3), bátran hirdetted az Úr Jézus feltámadását, és beszédedre több, mint háromezren tértek meg (ApCsel 2:41). A bénát talpra állítottad, megbotoztak az Úrért, és angyal vezetett ki a tömlecből (ApCsel 12:10). Amikor eljött az ideje, az Úr téged is felvitt Rómába, hogy ott bizonyságtételedért keresztre feszítsenek. Bűnbánatod könnyei barázdát vágtak arcodra, és tagadásod miatt fejjel lefele feszíttetted meg magad. Péter apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Júdás apostol

Áldott legyen az Isten Júdás apostolban, aki egy a tizenkettő közül, akit buzgóság emésztett az igaz hitért. Te a múltból merítettél, és a jövőbe tekintettél. Méltó utóda voltál Énoknak, Járed fiának, akit szó szerint idéztél: (Júd 1:14-15) „Nézzétek, közeleg az Úr szentjeinek tízezreivel, hogy ítéletet tartson mindenek fölött, és megbüntessen minden istentelent minden istentelenségért, amelyet istentelenül elkövetett, és minden káromló szóért, amit az istentelen bűnösök a szájukon csak kiejtettek.” (Énok k. 1:9). Buzdítottál minket, hogy mindenkor küzdjünk a szentek hitéért (Júd 1:3), mert tudtad, hogy tévtanítók, hamis próféták és fajtalankodó elvetemültek lepik el az Egyházat. Te a mi napjainkról írtál, amikor azok, akik a szent apostolok utódai kellene legyenek, kicsapongó életet élnek, megfertőztetik a testet, és megrontják a szent tanítást. Ezek hamis próféták, akik befurakodtak az egyházba, és káromolják az égi hatalmasságokat (Júd 1:4-8). Megírtad ítéletüket, amint Énok is tette, és Szodoma meg Gomora példájával intetted őket. Angyalok osztottak meg veled titkokat, és megmutatták neked az utolsó idők gúnyolódóit, akik istentelen szenvedélyeikben élnek, és szakadásd okoznak az Egyházban (Júd 1:19). Júdás apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Ima: Urunk és Istenünk, drága mennyei Atyánk! Kérünk Téged Szent Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus szent nevében, add nekünk a Szentlélek hét ajándékát, hogy eljuthassunk mi is a szentek társaságába, az örök boldogságba. Ámen.

XII. Puto sic: A feminizmus

Akárhányszor kimegyek az utcára, a mai nők láttán mindig vegyes érzések törnek rám. Nem, nem arról van szó, hogy melyik szebb, melyik csinosabb, melyiknek jobb az alakja, melyik szebben öltözött, vagy melyik kivánatosabb... Nem... Teljesen másról van szó... 

Egyfajta megmagyarázhatatlan és kellemetlen kisugárzást érzek rajtuk, amely főleg középkorú, már érett nőkből árad felém, ahogyan jönnek szembe az emberrel az utcán. Ahogyan ezek szembejönnek: büszkén vagy elszántan, megtörten vagy megkeményedve, billegve vagy tappogva, kivasalt vagy odolált hajjal, tapadó body-ban vagy szakadt farmerben, moletten vagy deszkásan, szatyorral vagy nagy pénztárcával, iPhone-al vagy autó kulccsal a kezükben... 

Olvasom a fórumokon, ahogyan bíztatják egymást és adják egymásnak a tanácsokat, hogy miként teljesedhet ki a nő, hogyan lehet boldog, hogyan emancipálódjon, hogyan bánjanak velük a férfiak, vagy ők a férfiakkal, hogyan éljék meg a párkapcsolatukat, hogyan törjenek ki egy boldogtalan házasságból, hogyan legyenek szabadok és önállók, stb... Felróják a férfiaknak, hogy anyások, vagy nem tesznek semmit a házban, vagy nárcisztikusok, stb...

Ugyanakkor, szomorúan látom, hogy sok fiatalember mondja, nincs egy normális nő, akivel családot lehetne alapítani. Szerintük, a legtöbb nő anyagias, hivalkodó, szemérmetlen, erkölcstelen, megbízhatatlan, kevély, engedetlen, ostoba, és a férfiakban csak a házat, az autót, meg a bankkártyát látja... na meg a jó szexet... 

A mai nők look-jának fenntartásához gyakran nem elég már egy minimálbér. Szemérmetlül magamutatók, illegetik formás idomaikat, vagy kivillantják bizonyos testrészeiket. Megbízhatalanok, mert már n + 1 úgynevezett barátjuk vagy partnerük volt. Kevélyek és engedetlenek, mert önállóak akarnak lenni, mert saját vállalkozasuk van, és nem szorúlnak férfi oltalmára...

Elég csak megnézni videókban bizonyos nyugati országok éjfél utáni utcáit, ahol a lányok csapatokban lődörögnek, fagyoskova falatnyi ruhácskákban, tűsarkú cipellőkben, iPhone-okkal a kezükben, és egymást támogatják mámorukban, vagy húzzák fel egymást az aszfaltról. Ezek gyakran olcsó prédák, nemegyszer a nyílt utcákon is... Ezek a jövőbeli feleségek és anyák... És ha valaki ezt szóvá teszi, akkor nőgyűlöletet meg hímsovinizmust kiáltanak. Hát igen... Manapság ez nehéz téma, és számos vitának tárgya. Miért? A feminizmus miatt, amely mára már türhetetlen botránnyá duzzadt... 

De először is tisztázzuk a fogalmakat. Mi volt, illetve mi ma a feminizmus? És mit jelent a botrány?...

- A feminizmus: A nők szociális, politikai és kulturális szerepének előremozdítását szorgalmazó mozgalom.

- A botrány:  KEK 2284 A botrány olyan viselkedés vagy magatartás, amely másokat bűn elkövetésére indít. Aki botránkoztat, a felebarát kísértőjévé válik. Kárt okoz az erénynek és az egyenességnek; testvérét lelki halálba taszíthatja. A botrány súlyos bűn, ha cselekedettel vagy mulasztással mást szándékosan súlyos bűnbe visz.

A teljesség igénye nélkül, szeretnék rámutatni a szentírás alapján, néhány erkölcsi és állapotbeli kötelességekkel kapcsolatos igazságra, amelyek a nőkre vonatkoznak. Ugyanakkor, megemlíteném azt az egyházi dokumentumot is, ami ezzel kapcsolatos: a Mulieris Dignitatem, II. János Pál pápa apostoli levele a nő méltóságáról és hivatásáról, 1988. augusztus 15.  

Persze, egyáltalan nem ringatom magam abban az illuzióban, hogy egy meggyőződéses feminista elolvassa majd ezt a dokumentumot, és főleg abban nem, hogy el is fogadja annak igazságát...

Az "asszonyállat"

Az  eredeti bűn utáni megromlott világban, de akár még a múlt században is, a nő sok helyen, csupán "asszonyállat" volt. Talán Szent Pál volt az első férfi, aki kifejtette leveleiben a nő méltóságát, legyen az akár feleség, akár szűz (Ef 5:25-33; Kol 3:19; 1Kor 7:34), és a kereszténység emelte igazán a nőt a férfi tisztelt és megbecsült társává. Igaz, elvétve, a kereszténység előtti időkben is voltak uralkodó nők, meg harcos nők, akik beírták magukat a történelembe. A keresztény középkorban voltak uralkodó nők (I. Erzsébet királynő), tudós nők (Svéd Szent Brigitta) és harcos nők (Jeanne d’Arc), de azért a nők többsége otthon dolgozó háziasszony és gyereket szűlő anya volt..m

A polgárosodás ideje alatt, majd a modern korban, a XX. század elejétől, a feminizmus egy szociális, politikai és kulturális áramlattá nőtte ki magát. Sokmindenért küzdöttek: az egyenjogúságért, a tanuláshoz való jogért, a szavazati jogért, a politikai szerepvállalásért, stb. Mondhatni, ezek a harcok jogosak voltak, mert ahogyan a rabszolgaság is még megvolt amerikában a XIX. században, úgy az asszony is csak egy "asszonyállat" volt sok helyen, ugyanebben az időben. De lassan a feminizmus az úgynevezett patriarhális, hagyományos életmód és társadalmi berendezkedés ellenséggévé vált. Ahogyan sokminden, ami az életben jól kezdődik, és egy idő után elfajúl, úgy a mai feminizmus is elvetemedett. Olvashatjuk a Példabeszédek könyvében:

(Péld 14:12) Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.

Íme, néhány területet, ahol a feminizmus bizonyos formái mára már komoly botrányt okoznak...

A feminizmus botránya a családban

Az élet rendje, amelyet a Teremtő rendelt, hogy a férfi legyen a feje az asszonynak, és nem az asszony a férfinak. A feleség követi a férjét engedelmességgel, és nem a férj a feleségét. Az asszony teremtetett a férfiból, és nem a férfi az asszonyból. Isten az embert férfinek és nőnek teremtette, egyenlő méltóságot adott mindkettőjüknek, de nem ugyanazt a szerepet és tisztséget. Az asszony rendeltetett a férfi segítőjéül, és nem fordítva (Ter 2). Olvassuk el figyelmesen az alábbi igerészeket...

(1Kor 11:2-16) Megdicsérlek titeket (testvérek) azért, mert emlékeztek mindenre, s rendelkezéseimet végrehajtjátok, úgy ahogy meghagytam. Szeretném azonban tudomástokra hozni, hogy minden férfi feje Krisztus, az asszony feje a férfi, Krisztus feje pedig az Isten. Minden férfi, aki födött fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz fejére. Minden asszony pedig, aki födetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szintén szégyent hoz fejére. Éppen olyan, mintha megnyírták volna. Ha pedig az asszony nem akarja fejét befödni, vágassa le a haját. De ha szégyenletes az asszonynak, hogy haját levágassa, vagy kopaszra nyiratkozzék, födje be a fejét. A férfi nem köteles fejét befödni, mert Isten képmása és dicsősége, az asszony viszont a férfi dísze. Nem a férfi lett ugyanis az asszonyból, hanem az asszony a férfiból. S nem a férfit teremtette Isten az asszonyért, hanem az asszonyt a férfiért. Ezért viselje az asszony annak a jelét, hogy hatalom alatt áll – az angyalokra való tekintettel. Igaz ugyan, hogy az Úrban sem a férfi nincs asszony nélkül, sem az asszony férfi nélkül, mert amint az asszony a férfiből lett, úgy a férfi az asszonytól születik, de minden Istentől van. Ítéljétek meg magatok: illik-e az asszonynak födetlen fővel imádkoznia Istenhez? Nem tanít-e maga a természet is arra titeket, hogy ha a férfi hosszú hajat növeszt, szégyenére válik. Ha viszont az asszony növeszti meg haját, díszére van, mert haját fátyol gyanánt kapta. Ha pedig valaki jónak látja, hogy tovább vitatkozzék, nekünk ez nem szokásunk, sem Isten Egyházának.

(Ef 5:22-26) Az asszony engedelmeskedjék férjének, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, mint Krisztus az egyháznak: ő ugyanis testének megváltója. Amint tehát az egyház Krisztusnak van alárendelve, úgy az asszony is mindenben férjének. Férfiak! Szeressétek feleségteket, amint Krisztus is szerette az egyházat, és föláldozta magát érte, hogy az élet igéje által tisztára mosva megszentelje.

(Kol 3:18-21) Asszonyok! Engedelmeskedjetek  férjeteknek, amint az Úrban illik. Férfiak! Szeressétek feleségeteket, s ne legyetek indulatosak velük szemben. Gyermekek! Fogadjatok szót mindenben szüleiteknek, mert ez kedves az Úrnak. Atyák! Ne keserítsétek gyermekeiteket, hogy kedvüket ne veszítsék.

(1Pét 3:1-7) Ugyanígy ti asszonyok is engedelmeskedjetek férjeteknek. Akkor majd azokat, akik nem hisznek az igének, az asszonyok élete beszéd nélkül is megnyeri, amikor istenfélő, tiszta élteteket figyelik. Ékességetek ne legyen külsőséges: kigöndörített haj, arany ékszer vagy fényes öltözet. Isten előtt a rejtett belső ember értékes a maga zavartalan szelídségében és lelki nyugalmában. Így ékesítették magukat egykor az Istenben bízó asszonyok, akik férjük iránt engedelmesek voltak. Például Sára is engedelmeskedett Ábrahámnak, és urának hívta. Ha tehát jót tesztek és semmiféle fenyegetéstől nem féltek, az ő leányai vagytok. Ti férfiak szintén megértéssel éljetek együtt a gyöngébb asszonyi nemmel. Adjátok meg nekik a tiszteletet, mint akik örököstársai az élet kegyelmének, hogy imáitoknak ne legyen akadálya.

Egy hívő keresztény asszony nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket az igéket, amelyek a Szentírás kanonizált, szent könyveinek igéi, hacsak nem csak egy lázadozó nő. Persze, a férfinak is szeretnie kell az asszonyt, mint a saját testét, és akár életét is kell adnia érte...

Akármennyire is állítják egyes lelkészek, teológusok, hogy ezek az igék mára már idejét múlták, és hogy ezek csak az akkori társadalmi berendezkedésnek feleltek meg, Isten igéje nem évül el, és az ember teremtett természete nem változik meg, hanem az minden időre szól.

Vajon, így élünk ma a családban, ahogyan a szentírás mutatja? Ma már gyakran úgy fest a dolog, hogy az asszony akarja hordani a kalapot, és a férjét papucsba akarja kényszeríteni. Egyfajta áludvariasság, állovagiasság és nőknek kijáró áltisztelet nevében, sok akaratos nő kiharcolja magának a dominanciát a családban, de nemcsak, és a dolgok a feje tetetjére állnak. Ezért aztán a család már nem működik normálisan, és a gyermekek, akik a szülőkben ösztönösen Istent látják, egy torz képet kapnak Istenről és a családról. Ebből kifolyólag, aztán a fiúgyermekek pipogyák lesznek, nem érnek férfiúvá, a lányok pedig önfejűek lesznek az anyjuk modellje szerint, és olyan fiúkat választanak, akiket maguk is az orruknál fogva tudnak vezetni. Aztán ravasz-viccesen, mondogatják hogy a "férj a fej, de a nyak a feleség, és a fej oda fordul, ahová a nyak fordítja". Nahát! A férfi jó idejében, még a házasságkötés előtt vizsgálja meg a nőt, és jól fontolja meg, hogy mit csinál. Sajnos, ma már sok fiatalember úgy gondolja, hogy nem érdemes házasodni. Miért venne feleségül egy hiú, folyton kifestett, szemérmetlen, megbízhatatlan, anyagias, büszke, független és anyagias nőt? Az ilyen nő férfi akar lenni a férfi mellett, meg akarja őt alázni, és ki is akarja fosztani. Az írások óva-intenek a rossz házasságtól...

(Sir 25:13-25, Szent István) Nincs seb, amely úgy fájna, mint a szívnek sebe, a legnagyobb gonoszság a nő gonoszsága. Nincs olyan fájó csapás, mint amit a gyűlölet szül, a legszörnyűbb bosszú az ellenség bosszúja. Nincs erősebb méreg a kígyó mérgénél, nincsen tajtékzóbb düh, mint az ellenségé. Inkább oroszlánnal vagy sárkánnyal lakni, semmint gonosz nővel közös fedél alatt. Elsötétül a gonosz asszony arca, olyan lesz az ábrázatja, akár a medvéé; amikor a férje baráti körben ül, akaratlanul is egyre sóhajtozik. Nincs nagyobb baj, mint ha baj van az asszonnyal, szakadjon hát rá a bűnösök végzete. Mint homokos lejtő vén ember lábának, a csendes férjnek ilyen a nagyszájú asszony. Ne vigyen vesztedbe az asszonyi szépség, ne is kívánkozz utána sohase. Mert harag, szégyen és gyalázat egyszerre, hogyha egy férfinek asszony ad kenyeret. Nyomott kedélyt jelent és szomorú arcot, meg sebet a szívben a rossz asszony. Lankadt kezek jelzik és megroggyant térdek, ha férjét az asszony nem teszi boldoggá. Asszonytól indul el útjára a vétek, az ő bűne miatt halunk meg mindnyájan. Ne nyiss utat a víznek (mert kiárad), a gonosz asszonyt ne hagyd szóhoz jutni. Ha ujjad vagy szemed intésére nem ad, szakíts meg vele minden kapcsolatot.

(Sir 25:17-36, Káldi-Neovulgata) A legfájóbb seb a szív bánata, s a legnagyobb gonoszság az asszony gonoszsága. Inkább bármilyen sebet, csak szívbeli sebet ne! Bármi gonoszságot, csak asszonynak gonoszságát ne! Bármi megpróbáltatást, csak megpróbáltatást rosszakarók részéről ne! Bármilyen bosszút, csak ellenség bosszúját ne! Nincs fej, amely gonoszabb a kígyó fejénél, és nincs harag, amely felülmúlná az asszony haragját. Kellemesebb együtt lakni oroszlánnal, sárkánnyal, mint együtt élni rosszlelkű asszonnyal. Eltorzítja a gonoszság az asszony arcát, elsötétíti ábrázatát, mintha medve lenne, úgy fest, mint a gyászzsák! Barátai körében ülve, fohászkodik a férje, és ha meghallja őt, csendesen felsóhajt. Eltörpül minden gonoszság az asszony gonoszsága mellett, hadd érje a bűnösök sorsa! Homokos lejtő az öreg ember lábának: ilyen a nyelves asszony a szelíd urának! Ne nézd az asszony szépségét, és ne kívánd meg az asszonyt szépsége miatt! Az asszony haragja tiszteletlenség, egyben nagy gyalázat, az asszony, ha övé az elsőség, ellenkezik férjével. Levert kedély, szomorú arc és sebzett szív a rossz asszony. Ernyedt kéz, roskadó térd az asszony, aki nem boldogítja férjét. Asszonytól jött a bűnnek kezdete, és miatta halunk meg mindnyájan. Ne engedj a víznek kiutat, még csekélyet sem, és ne engedj rossz asszonynak szabadságot kimenőre! Ha nem jár kezedre, és szégyenbe hoz ellenségeid előtt, vágd el őt testedtől, és bocsásd el házadból.

(Péld 19:13) Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony.

(Péld 21:9) Jobb lakni a háztető sarkán, mint házsártos asszonnyal egy házban.

A szentírás tanúsága és maga az emberi tapasztalat is azt mutatja, hogy egy férfi csak akkor nyerhet magának jó asszonyt, ha hívő és istenfélő. Az ember leginkább a templomba keressen magának feleséget. A jó asszony, amelyik hívő, istenfélő, szemérmes, tiszta, szorgos és okos, csakis Isten ajandéka, és Ő rendeli ki az ember számára. Minden férfiban kell legyen egy bizonyos szilárd férfiúi méltóság, ami nem hímsovinizmus, de azért egy rezonábilis és egészséges férfi-izmus...

(Péld 31:10-31) Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél. Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy. Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát. Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével. Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt. Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak. Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít. Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait. Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese. Ügyesen kezeli a rokkát, tenyerében tartja az orsót. Tenyerét megnyitja a nincstelen előtt, kezét nyújtja a szegénynek. Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött. Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete. Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt. Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak. Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé. Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít. Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés. Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri: Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket! Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó. Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!

(Sir 26:1-3) Ha jó az asszony, boldog ember a férj, s kétszer annyi lesz napjainak száma.  A férjnek öröm a derék asszony: békességben töltheti életét. A jó feleség jó osztályrész: aki féli az Istent, az részesül benne.

(Sir 26:13-17) Az asszony szerelme elbájolja férjét, okossága erőt önt a tagjaiba. A hallgatag asszony Isten ajándéka, a jól nevelt asszonyt nem lehet megfizetni. A szemérmes asszony igen nagy kegyelem, és az erkölcsösnek nincs ellenértéke. Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze a házának. Mint az égő mécses a szent mécstartón, olyan a csinos arc az egyenes termeten. Aranyoszlopokhoz ezüsttalapzaton hasonlít a szép láb karcsú bokák fölött.

(1Tim 2:9) Kívánom azt is, hogy az asszonyok tisztességes ruhában járjanak, szemérmesen és szerényen ékesítsék magukat: ne göndörített hajjal, arannyal, gyöngyökkel és drága ruhában...

A feminizmus botránya a gyerekvállalásban

Egyes feminista nők már rég ott tartanak, hogy a testük abszolut urának gondolják magukat. Ne mondja meg nekik senki, hogy vállaljanak-e gyereket vagy se, vagy hogy mikor és hány gyermeket vállajanak. Egyeseknek az abortusz annyi, mint egy hajcsináltatás a fodrászatban. Egyszer a templomból kijövet, egy ismerősöm, aki egy egygyermekes asszony, azzal dicsekedett nekem, hogy milyen könnyen ereszti le a kanálison az elvetélt magzatjait... Az ocsmányabbja nem riad vissza az emberi méltóság legdúrvább megsértésétől se, akár szóban, akár tettben, akár írásban, amikor a gyerekvállalásról, a szexuális életről, vagy az abortuszról fejti ki véleményét. Az ilyen családok aligha nevezhetők családoknak. Aztán egy abortusz után, a férj is mélyen sérültté válik, és meglehet, hogy részese lesz egy olyan szörnyű bűnnek, amely maga után vonja az Egyházból való önmagától beálló kiközösítést is...

KEK 2272 A formális együttműködés az abortuszban súlyos bűn. Az Egyház ezt az emberi élet ellen elkövetett bűntényt egyházjogi büntetésként kiközösítéssel sújtja. "Aki abortuszt végez, ha valóban megtörténik, latae sententiae, önmagától beálló kiközösítésbe esik" [49] "magának a büntetendő cselekmény elkövetésének tényénél fogva", [50] a jogban meghatározott föltételek mellett. [51] Az Egyház ezzel nem beszűkíteni akarja az irgalmasság terét, hanem kifejezésre juttatja az elkövetett bűn súlyosságát, a megölt csecsemőnek, szüleinek és az egész társadalomnak okozott jóvátehetetlen kárt.

Ezzel szemben, az istenfélő asszony, az férjeura iránti hűséges szeretetben, a gyermekszűlésben, a gyermekek nevelésében, és a házi tevékenységben műveli lelke üdvösségét...

(1Tim 2:15) Mégis megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmarad józanul a hitben, a szeretetben és a szent életben.

(1Tim 5:14) Azt akarom tehát, hogy a fiatalabb özvegyek menjenek férjhez, szüljenek gyermekeket, vezessenek háztartást, és ne adjanak semmi alkalmat az ellenségnek a gyalázkodásra.

A feminizmus botránya az Egyházban

Holott kezdettől fogva úgy lett elrendezve az Egyházban, hogy az oltár, az igehirdetés és a hívek vezetésének szolgálatát (püspökséget) csakis férfiak végezzék, mára már nő lelkészek, sőt nő püspökök is vannak a protestáns részegyházakban. Ez a törekvés erőteljesen jelen van ma a Katolikus Egyházban is. Emlékezzünk arra a hirhedt nő papszentelésre, amely a Dunán történt 2002-ben egy bizonyos hajón, és amelyet egy bizonyos argentin püspök végzett. Ez az eset aztán 2003-ban a vétkesek kiközösítését vonta maga után. Ma már a német szinódális út a női papság létrehozásával próbálkozik. Sőt már az egyházi vezetés magas pozícióiba is nőket akarnak bevenni...

Olvassuk figyelmesen az alábbi igerészeket...

(1Tim 2:9-15) Kívánom azt is, hogy az asszonyok tisztességes ruhában járjanak, szemérmesen és szerényen ékesítsék magukat: ne göndörített hajjal, arannyal, gyöngyökkel és drága ruhában, hanem amint istenfélelemben élő asszonyokhoz illik, jótettekkel.  Az asszony csöndben hallgassa a tanítást, teljes engedelmességgel.  Azt nem engedem meg, hogy az asszony tanítson, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem maradjon csöndben.  Hiszen Ádám első a teremtésben, Éva csak a második.  Ádám nem hagyta magát félrevezetni, mint az asszony, aki bűnbe esett.  De üdvözülni fog, ha gyermekeket szül, s ha kitart a hitben, a szeretetben, s a szerénységgel párosult tisztességben.

(1Kor 14:33-35) Miként a szentek összes egyházában, az asszonyok hallgassanak az összejöveteleken, mert nem szabad nekik szólniuk; hanem legyenek engedelmesek, amint a törvény is mondja. Ha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon a férjüket; mert nem illik asszonynak a közösségben beszélni.

Ma már, ha nem is veszünk minden igét szó szerint, de azért nem önthetjük ki a csecsemőt a mosdólével. Ha a nő egy picit is istenfélő és belátó, akkor ezeket az igéket komolyan veszi, és helyére teszi önmagát. De egyes nők félmeztelenül vagy illetlen ruhákban (pl. feszes body-ban, miniruhában) jönnek a templomba, az okosabbja teologizál, és ilyen-olyan tanításokat tart, akár még papoknak is. A legveszélyesebbek a teológus végzettségű, világias lelkületű nők, akik a püspökségek körül szédelegnek. A mai világ szelleme szerint, a püspökök promoválják őket, de ezek a nők hamis gondolkodásukkal, hamis analógiákkal és hiábavaló meséikkel mindent összezagyválnak. A női finomságot és alázatot megjátszva, egyfajta női klerikalizmussal és hiú teológiai büszkeséggel lépnek fel, holott Nagy Szent Gergely pápa tanítása szerint, még az előljárok parancsára sem volna szabad elfogadniuk olyan tisztségeket, amelyre nem alkalmasak ( A lelkipásztorság kézikönyve, XI. fejezet)...

Egyszer volt alkalmam megfigyelni egy protestáns lelkésznőt, aki szolgálati kötelességből eljárt betegeket látogatni a korházba. Annyira gyenge és erőtlen volt a szolgálata, hogy fájdalmas volt nézni. Ahelyett, hogy a beteget vigasztalta volna, imádkozott volna érte erővel és hatalommal, a saját és gyerekei problémáit osztotta meg a beteggel. Még egy házas férfi is megosztott a család és az Úr szolgálata között (1Kor 7:33), nemhogy egy anya, akinek gondolatai folyton a gyerekei körül forognak...

A mennyei Atya, atya és nem anya. Isten egyszülött Fia, Jézus Krisztus férfi és nem nő. Az angyalok is mind férfi alakban jelentek meg. Az ősatyák vérvonalát is férfiak alkotják és nem nők. Az elhívott apostolok is mind férfiak voltak, és nem nők. Az apostolutódok, vagyis a püspökök és a presbiterek mind férfiak voltak kétezer éven keresztül. A Jelenések könyvében is csak férfiak borulnak le az Úr trónusa előtt, és az épületre is férfinevek vannak felírva... Most meg hirtelen, a mai erőszakos feminizmus nyomására, mindez megváltozik?... 

Szent Pál a házasságot Krisztus és az Egyház viszonyára vonatkoztatja (Ef 5:32). Ha Krisztus a Vőlegény, és az Egyház a Menyasszony (Mt 9:15; Jel 21:2), akkor a pap, aki Alter Christus, hogyan lehetne nő? Hiszen a szentmisében és a szentáldozásban egyesülünk Krisztussal, elővézelezzük a feltámadást és az Istennel való örök házasságot...

(Iz 62:5) Mert amint a vőlegény feleségül veszi a leányt, úgy fog frigyre lépni veled fölépítőd; és amint a vőlegény örül a menyasszonynak, úgy leli örömét benned Istened.

Isten feleségül veszi az Ő népét, és ez elővételeződik már most, a szentáldozás szeretet aktusában. Ha a pap nő lenne, akkor ott egy női "Alter Christus" lenne jelen. Így a misztikus kapcsolat egy leszbikus kapcsolatot jelenítene meg... Isten ments! Ez terméketlen lenne az Egyházra nézve, ahogyan a leszbikus nemi kapcsolat is terméketlen a természetben...

A feminizmus felforgatta az egész Egyházat. A nők mindenhol előregyúródnak, minden szerepet felvállalnak, és így a férfiak szépen visszahúzódnak. Hogyan vitatkozzon a férfi egy nővel a templomban, és hogyan vegyen komolyan a férfi egy olyan szerepet, amelyeket a nők dominálnak? Hogyan menjenek a fiúk ministrálni, ha a leányok elözönlik a sekrestyét? Talán ide vezethető vissza részben a papi hivatások drasztikus csökkenése is. Ha az igaz férfiaknak nincs megbecsülése az Egyházban, a templomban, az egyháztanácsban, és a pap asszonyokkal rajongtatja-csicseregteti magát körül, akkor ne csodálkozzunk, hogy fogynak a hivatások...

A feminizmus botránya a szexualitásban

Megfigyelhetõ, hogy a feminista nők közül sokan lázadók, eretnekek és leszbikusok. Erőssen kötődnek az eféle ultraliberális mozgalomakhoz és a gender ideológiához. Miért? Mert lázadnak Isten ellen, mert elszakadtak Isten törvényeitől és parancsolataitól. Ezért Isten kiszolgáltatja őket bűnös vágyaiknak...

(Róm 1:26) Ezért Isten átadta őket gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik ugyanis elcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel. Hasonlóképpen a férfiak is, elhagyva a természetes együttélést az asszonnyal, egymás iránt gerjedtek vágyra, férfiak férfiakkal ocsmányságot műveltek; és így elvették eltévelyedésük illő bérét.

Megfigyelhető egyes híres, liberális beállítottságú, színésznők és énekesnők között, akik átadták magukat a világi dicsőségnek, a gazdagságnak és a csillogásnak, hogy milyen gyakori közöttük a leszbikus orientáltság. Érthetetlen és követhetetlen ez a viselkedés, amikor a nő egyszer csak a férfi szerepébe lép, aztán a férfi szerepben lévő nő eljátsza a nőt. Aztán megfordítja az egészet, és végül már nincsenek is nemek ebben az egész gender őrületben. A feminizmus így a társadalmi összemosás első lépése: előbb csak feminizmus, aztán a család és a nemek különbségének eltörlése a gender ideológiával, aztán az emberi és a gépi különbségek eltörlése a transzhumanizmus által, és végül az isteni és a sátáni tanítások összemosása, hogy az embereket eltereljék Istentől...

A feminizmus botránya a társadalomban

A mai nők egy része igen ravaszul ötvözi a régimódi férfiudvariasságból származó előnyöket, a feminizmus által kiharcolt jogokkal. Vannak nők, akik ha nem vigyázol, a férfiudvariasságot kihasználva, akár fel is öklelnek az ajtóban. A piacon, ha sorban álsz és nézegeted, hogy mit vásárolj, egyszerűen félretaszigálnak, és elhápolják előled, amit kiszemeltél. A tömegközlekedésben, a templomban, ha rogysz is össze a fáradságtól, melléd gyúródnak, és szó szerint letaszigálnak a padról. A munkahelyen mindent jobban tudnak, mindent összekevernek, nem szabad őket megsérteni, nem lehet velük vitatkozni, elnézéssel kell lenni irántuk, mert hiszen ők nők, ők anyák, de amikor a fizetésről van szó, akkor ők követelőznek a leghangosabban. Ráadásúl, még nőnapi bónuszt és szabadnapot is kapnak... 

A politikában, mindegy, hogy képesek-e valamire vagy sem, kvótát kell nekik biztosítani a testületekben. Sajnálatos módon, már láthattunk a közéletben elnökasszonyt, miniszterasszonyt vagy polgármesterjelölt asszonyt, akinek nem vált javukra a müködésük. Már csak az hiányzik, és nem állunk messze tőle, hogy a nagyhatalmakat is mind nők vezessék. Több fejlett ország hadűgyminisztere olyan nő, akinek halvány fogalma sincs arról, hogy mi a hadsereg, és ők akarnak háborúzni. De talán ez is a cél, mert amint a Sátán Éván keresztül rontotta meg az embert, úgy ma is a nőn keresztül gyengíti meg az országokat...

Nem volt elég a nők nemzetközi napja, kellett nekik még anyák napját is. Most aztán csináltak valamiféle férfiak vagy apák napját is szemkiszúrásból. Csodálom, hogy nem április 1-re tették, a bolondok napjára. Ezek után, a férfinak marad a munka, az élet terhei, meg a kocsma. A nők élettartama több országban akár 10 évvel magasabb, mint a férfiaké, de mégis ők mennek hamarabb nyugdijba. Ezzel szemben, hallottam már korrekt feminista nőkről is, akik elutasítják a nőknek járó előnyöket, pl. amikor udvariasan előre akarják engedni őket az ajtóban. Azt mondják, hogy ha egyenjogúság van a férfi és a nõ között, akkor nem jár nekik a lovagias udvariasság se...

Minden embert, és így minden nőt is megilleti a tisztelet, az Istentől kapott méltóság. Igen, vannak nők, akik alkalmasak bármilyen feladatra a társadalomban. Igen, vannak nők, akik sokkal jobban elvégeznek egy-egy feladatkört, mint a férfiak. De van egy bizonyos rend, amit Isten teremtett a világba. A hal nem élhet víz nélkül, és nem tud fára mászni... A kivételek nem adhatnak okot az általános rend felborítására. A nő szerepe az életben és a családban világos (1Tim 5:14), és nemcsak bizonyos politikusok vagy celebek felhördülést okozó szlogenjei szerint, hanem a fent említett Mulieris Dignitatem dokumentum szerint, a maga tejességében...

A misztikus Asszony

Kezdetben teremté Isten Ádámot a föld porából, majd teremté Évát Ádám oldalbordájából. Éva azért lett teremtve, hogy Ádám segítőtársa legyen, és, hogy egy testté válva Ádámmal, szaporodjanak és sokasodjanak...

(Ter 1:28) Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. 

(Ter 2:20-22) De a maga számára az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá. Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. 

(Ter 2:24) Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.

(Ter 3:19) Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza.”

(1Kor 11:12) Mert amint az asszony a férfiból lett, úgy a férfi is az asszony által születik – és minden Istentől.

Tehát szentírás szerint az asszonynak három fő szerepe van:

1. Hogy egy test legyen a férfi testével;

2. Hogy segítőtársa legyen a férfiúnak;

3.  Hogy szűlője és gondozója legyen az embernek.

Itt az ember kifejezés, az Emberfiára, Jézus Krisztusra vonatkozik, és ezáltal, leszűkítve, a mindenkori férfira, aki asszony által jön a világra... 

Már a szentírás elején, az eredeti bűn eseténél, olvashatjuk az ú.n. protoevangéliumot, amelyben a misztikus Asszonyról van szó...

(Ter 3:15) Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.”

Ez a misztikus Asszony először is a Szűzanya, másodszor az Egyház, harmadszor pedig a mindenkori nő, akinek modellje a Boldogságos Szűzanya...

A Szűzanyára vonatkoztatva:

(Jel 12:6) Az asszony pedig a pusztaságba menekült, ahol Istentől elkészített helye volt, hogy ott táplálják őt ezerkétszázhatvan napig.

Az Egyházra vonatkoztatva:

(2Ján 1:5) És most kérlek, Úrnő, nem mintha új parancsról írnék neked, hisz ez kezdet óta parancsunk: Szeressük egymást!

A mindenkori asszonyra vonatkoztatva:

(Ef 5:22) Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak...

Amint az Egyház egy Krisztussal, a Fővel, úgy az asszony is egy test kell legyen a hites férjével. Amint Krisztus misztikus testének tagjai (1Kor 12:12) munkatársai Krisztusnak, úgy az asszony is segítőtársa kell legyen férjének. Amint a Szűzanya igent mondott az istenanyaságra, és amint az Egyház szűli önmagába az újabb és újabb gyermekeit, úgy az asszonynak is vállalnia kell a gyermeket a házasságban. 

Ha pedig valaki nem házasodik meg, és természetfölötti módon a szüzességet vállalja, akkor az Krisztusnak a jegyese (1Kor 7:25). Krisztussal kell egy test legyen, és lelki szolgálataival, lelki gyermekeket szül majd az Úrnak (Iz 60:4)...

Meggyőződésem, hogy a család mai krízisének oka, a hit megfogyatozása mellett, leginkább a feminizmus. Vagy a feleség hagyja el férjét, vagy a férj hagyja el feleségét egy másik férjezetlen vagy elvált nőért, vagy a nők rossz jelleme miatt nem házasodik meg a férfi. A Sátán ma is megtalálja az utat az ember szívéhez az asszony által. Azt is mondják, hogy ha a Sátán nem tud másképp érvényesülni kísértéseivel, akkor küld egy nőt az emberhez. Helena miatt veszett el Trója vára, Jezabel miatt veszett ki Ácháb háza és Heródiás miatt ölette meg Heródes Keresztelő Szent Jánost...

Azért élünk e világon, hogy megvalósítsuk Isten tervét és akaratát a mi életünkben. De ha egy nő feminista, lázad Isten ellen és a saját női mivolta ellen, akkor nem tud kibontakozni élete Isten akarata szerint. Márpedig valaki csak akkor nyeri el Isten országát, ha megcselekszi a mennyei Atya akaratát. Aki eltéveszti élete célját, és nem valósítja meg önmagát Isten örök terve szerint, az elvéti az üdvösséget...

Drága jó Istenünk, Szentháromság egy Isten! Te teremtetted a világot a maga rendjével és természetével. Kérünk Téged mennyei Atyánk, a mi Urunk Jézus Krisztus szent nevében, hogy teljes szívből el tudjuk fogadni törvényeidet, a Szentlélek kegyelméből, a mi Urunk Jézus Krisztus által, Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen.