Az õsbûn elkövetésével (Ter 3.) megszakadt az ember
kapcsolata Istennel és többé nem láthatta Õt. Ennek ellenére Isten nem hagyta magára
az embert. Kinyilatkoztatta neki a protoevangéliumát (Ter 3:15), az ígéretet,
hogy megszabadítja a bûnbesett embert az õsellenségtõl. Isten kiûzte az embert Édentõl
kertjétõl keletre és õrzõ angyalokat, kerubokat állított, hogy ne közelíthessen többé az
élet fájához (Ter 3:24), de ugyanakkor Ábel áldozatát kegyesen fogadta (Ter
4:4). Isten végtelenül jóságos...
Ezt a megszakadt kapcsolatot ember nem állíthatta helyre a saját erejébõl.
Ez csakis Isten kegyelme által volt lehetséges. Csakis Õ léphetett az ember
felé. Ezért Isten kiválasztotta Ábrahámot, hogy legyen az Õ minden népre
kiáradó, üdvözítõ mûvének kezdete. Terach, Ábrahám apja, már korábban felköltözött
Ábrahámmal, Lóttal és egész házanépével Háránba (Ter 11:31). Terach és Ábrahám
valószínüleg arám kereskedõk lehettek, akik folyamatosan járták a termékeny
félhold városait, Urból fel Háránba, majd Kánaánon keresztül le egésszen
Egyiptomig. Szerintem jól ismerhették az egész vidéket...
Isten megszólította Ábrahámotma Lélek által Háránban és elhívta, hogy hagyja el földjét és apja házát, és menjen arra a
földre, amelyet majd mutat neki. Ábrahám hitt Istennek és elindult arra a
földre, amelyre vezette õt. És hová vezette õt az Úr? Móre terebintjéhez, Szichem
városa mellé. Miért pont ehez a bizonyos terebinthez?...
Mi is a terebint? A terebint nem más, mint egyfajta õsi,
mediterán térségben található tölgy, amelynek igen szívós és tartós a fája.
Másik dolog, amit tisztáznom kellett, hogy a Móre (Moreh) terebintje, vagyis
Móre tölgye, nem azonos a Mamre terebintjével, azaz Mamre tölgyesével. Mamre
tölgyese, egy Mamre nevezetû amorita férfi tulajdona volt (Ter 14:13) és
Hebron mellett helyezkedett el néhány kilóméterre. Móre tölgye viszont Szichem
városa mellett volt (Sekem, Sechem) és úgy néz ki, hogy egy Móre (Moreh) nevû
kananeus ember tulajdona volt (földjén volt). Hebron és Szikhem között kb. 60
km távolság van. Hebron a Holt-tengertõl nyugatra fekszik, míg Szichem,
Hebrontól északra. Hebron és Jeruzsálem között
úgy 25-30 km lehet.
Isten elvezette Ábrahámot Móre tögyéig és ott megjelent
neki. Hasonlóképpen, másodszor is, az õsi tölgyesben, a Mamre tölgyesében
jelenik meg az Úr Ábrahámnak (Ter 18:1). Ábrahám ekkor oltárt épített az Úrnak
és segítségül hívta az Õ nevét. Ábrahám felveszi Istennel azt a kapcsolatot,
amelyet az elsõ emberpár elveszített az õsbûn által (azaz Isten veszi fel a kapcsolatot Ábrahámmal,
megjelenve neki).
Nem Ábrahám volt az elsõ, aki az õsbûn után elkezdte segítségül
hívni az Úr nevét, mert Séth és fia Énos is már megtette ezt (Ter 4:26), de
mivel a kegyelem az Úrtól van, ezért az Úr Ábrahámnak jelent meg és Ábrahámmal
kezdõdött el újra a párbeszéd Isten és ember között. Tehát, Ábrahám által
kezdett el újból áramlani az áldás az egész emberiségre (Ter 12:3; Mt 8:11; Mt
22:32). Ezért áldás Ábrahám és ezért kell õt ma is áldani. Áldott legyen
Ábrahám. "Áldott legyen Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen." ( Engesztelés az istenkáromlásokért ima vége).
Néhány igerész, amely Isten és Ábrahám talákozásáról
szól, az õsi tölgyek alatt, különbözõ szentírás fordításokból...
(Ter 13:18) Felszedte tehát Ábrám a sátrát, elment, és letelepedett Mamre Tölgye mellett, amely Hebronban van, s ott oltárt épített az Úrnak.
(Ter 18:1) Az Úr megjelent neki Mamre terebintjénél, amikor a meleg napszakban sátra bejáratánál ült.
(Ter 18:1) Azután megjelent neki az ÚR Mamré tölgyesében, amikor a déli hőség idején a sátor bejáratában üldögélt.
Az õsi tölgyekre nézve, legyen az akár Mamre vagy akár Móre
tölgye, Josephus Flavius zsidó történetíró, aki a keresztény ókorban élt,
állítólag azt jegyezte le, az akkori hagyományok szerint, hogy ezek a tölgyek
olyan idõsek, mint maga a világ.
Hát, ennek a kreacionisták nagyon örülnének, mert ez azt jelentené, hogy a teremtés napjai az ő nézeteik szerint
vannak. Én nem mernék idáig elmenni, de azt elhiszem, hogy ezek a tölgyek már akkor
is ott álltak, amikor Ádám és Éva az õsszentség állapotában voltak. Én elhiszem,
hogy ezek a tölgyek az egykori Éden kertjének fái voltak...
A bûnös visszatér a bûtett színhelyére - mondja a népi mondás. Ki mivel vétkezett,
azzal kell bûnhõdnie - mondja a teológus. Azt látom, hogy van Isten logikájában
egyfajta törvényszerûség: ott veteti fel velünk a Vele elhagyott kapcsolat
fonalát, ahol azt mi eldobtuk.
Isten nem hagyja magát eltéríteni eredeti tervétõl és akaratát véghezviszi. Hiszem, hogy azért kellett Ábrahámnak erre a
földre mennie, ehez a tölgyhöz, mert ez az a hely, ahol az ember elveszítette egykor
Istennel a kapcsolatot. Ha ez igaz, akkor ennek történelmi és térbeli
vonatozása is van, mert Mamre tölgye ösi, szent kultuszhely volt minden helybéli
nép számára, pogányoknak és zsidóknak egyaránt, olyannyira, hogy Nagy Heródes
fallal vetette körül a szent tölgyet, amely 60x80 méteres volt és 2 méter vastag.
Sõt a tölgy fennmaradt egésszen Nagy Konstantin idejéig, amikor aztán a
keresztény zarándokok széthordták a tölgyet erekje darabokként. Állítólag a
szent tölgy köré épült falak alapjai ma is megtaláhatóak Hebron közelében.
(MTörv (27:5-6) Aztán építs ott oltárt az Úrnak, a te Istenednek, olyan kövekből, amelyeket vas nem érintett, formátlan s faragatlan kövekből, s mutass be rajta egészen elégő áldozatokat az Úrnak, a te Istenednek.
A szent hagyomány szerint, az Úr Jézus Szent Keresztje
tölgybõl készült. A Szent Keresztet Nagy Konstantin idejében megtalálták és
szétosztották Konstantinápoly, Róma és Jeruzsálem között. Mára a szilánkjai az
egész világban szét vannak hordva. Ha valóban a Szent Keresztet találták meg,
akkor nem lepõdnék meg, ha egy hiteles laborzvizsgálat által idõsebbnek
találnák a fa anyagát 6000 évesnél. Hiszem, hogy a gondviselés által, a Szent Keresztnek fája a Mamre tögyesébõl lett
kivágva, mert ez volt a legközelebb...
Az Úr Jézus átokká lett értünk, hogy megváltson minket a
törvény átkától (Ter 1:17). Átokká lett értünk, hogy nekünk életünk legyen...
Tehát az Úr Jézus, megváltó kínhalálával és
feltámadásával, a Szent Keresztet az élet fájává változtatta. Bárki is felnéz
erre az élet fájára, a Szent Keresztre, életben marad ( Jn 3:14; Szám 21:9; Jn
12:32)...
Móre terebintje két dologra emlékeztethet minket:
2. Isten visszaállította az élet fáját az Éden kertjébe az Úr Jézus Szent Keresztje által, de nem a régi formában, hanem egy új, egy magasabbrendûbb módon, az új Éden és az új, isteni élet szerint.
Ima: Urunk, Te
a mi hûtlenségeinkre hûségeddel válaszolsz. Ha mi hűtlenek vagyunk, Te akkor is
hű maradsz, mert önmagad meg nem tagadhatod. Köszönjük Uram. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése