(Mk 1,10) Amikor feljött a vízből, látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek galamb alakjában leszáll rá.
A galamb a szelídséget, a tisztaságot és a rátelepedését jelképezi. A galamb csak oda száll le, ahol szelídség van, ahol jól érzi magát, ahol befogadják és ahonnan nem riasztják el erõszakossággal. Az emberek tovább fokozták ezt a szimbólumot és a fehér szín által még jobban kiemelték a Lélek tisztaságát. Így aztán, a Szentlélekhez leginkább a fehér galamb szimbólum illik.
Voltak olyan esetek, amikor érdekes módon, fehér galamb jelent meg az életünkben. Pl. II. János Pálra fehér galamb szállt az Úrangyala imádság alkalmával.
Valamikor a 2000-es évek elején kiderült, hogy anyósomnak vastagbél daganata van. A daganat nagyon lent volt, úgy hogy felvetõdött a vastagbél kivezetésének lehetõsége. A közösségben imádkoztunk érte és a dolgok úgy alakultak, hogy anyósomat felküldték Marosvásárhelyre. Ott egy profeszor vállalta, hogy megműti. Úgy elvégezte a mûtétet, hogy a vastagbelet visszavarta és anyósom megszabadult a vastagbél kivezetéstõl. Ezután félévente, évente ellenõrzésre járt és évekig jól érezte magát. Kb. öt évre rá, kiújult a betegsége és a rák a csontokat meg a vérét támadta meg. Lassan-lassan vékonyodott, fogyott el és már alig tudott járni.
Odahaza leültünk a feleségemmel megtárgyalni a dolgokat. Nekem volt némi tapasztalatom, mert már részt vettem édesanyám elgondozásában. Felmértük az erõforrásainkat és nem volt valami rózsás a helyzet. Mivel a családban majnem mind férfiak vannak, ezért levontam a következtetést. Azt mondtam a feleségemnek, hogy úgy látszik, neki lesz a legnehezebb ez az kálvária. Az egyik irányba 25 km ingázás a munkába, a másik irányba 16 km ingázás beteget gondozni, itthon fõzni, mosni három férfira, otthon fõzni, mosni két férfira... Akárhogyan is segítek, nem tudom õt pótolni... Ahogy ezt végigtárgyaltuk, a feleségem elcsendesdett, elgondolkozott és a könnye kicsordult.
Kb. két hét múlva megyek haza és hallom, hogy a család valami fehér galambról beszél. Milyen fehér galamb? Hát mamáéknál az udvarra valami fehér galamb szállt le. Megyünk haza és amikor az autóból szállunk ki, szaladnak szembe a gyerekek és azt kiabálják, hogy itt a fehér galamb. Bemegyünk az udvarra, s hát tényleg, az udvar közepén ott billeg egy fehér galamb. Apósom azt mondja, hogy már majdnem egy hete, hogy odaszállt az udvarra és ott szedeget. Vagy az udvar közepén álldogál, vagy felrepül a csatornába és ott pihen.
A fehér galamb olyan érdekes hangulatot teremtett, hogy valahogyan mindenki betelt egyfajta titokzatos reménnyel. Senki sem beszélt róla, de a fehér galamb igen nagy becsben volt.
Eközben anyósom elkezdett járni Marosvásárhelyre a hematológiai központba és kezeléseket kapott. Hamarosan annyira erõre kapott, hogy már el tudta látni a férjét és a fiát. Fõzni, mosni, takarítani kezdett. Azóta is, most már annak kb. öt éve, a helyzet változatlan. A jó Isten életet adott anyósomnak és bennünket megmentett a nyomoruságtól.
Ilyen a jó Isten kegyelme. Megmutatkozik jelekben is, és az életben is. A csoda ott van csendesen a hétköznapjainkban, csak nekünk fel kell ismernünk azt.
Ima: Drága jó Uram! Hála és dicsõség nagy kegyelmedért és irgalmadért. Köszönöm, hogy mi még csak nem is kértük, de te már gondoskodtál rólunk. Ámen.
