A hallgatásról

Van aki azért hallgat, mert bölcsen tudja fékezni nyelvét és csak akkor nyilatkozik, amikor érdemes. Van aki azért hallgat, mert gyáva és nem mer nyilatkozni, félve mások véleményétõl. Aztán, van aki azért hallgat, mert van annyi esze, hogy tudatában legyen saját tudatlanságának. De van aki tud is, képes is, meg illetékes is, de hallgat számításból, karrierizmusból vagy anyagi érdekek miatt. Az ilyenre illik a mondás: 

Vétkesek közt cinkos, aki néma... 

A személyes kapcsolatról

Fontos a társadalom, fontos a nemzet, de legfontosabb a személyes kapcsolat. Az Úr Jézus is, habár Izrael népébe és Dávid házába született bele, apostolokat választott ki, akikkel személyes kapcsolatot ápolt, akiknek szóban adta át tanítását és akiknek megmosta lábát...

Az apostolok is, az apostolutódokat, személyes kapcsolat révén választották ki, és kenték fel kézrátételük által. Ma is a személyes kapcsolat révén valósul meg az Egyház folyonossága a püspökök és a papok szentelésében. 

A közösséget is csakis a személyes kapcsolat teszi élõvé és jó hellyé. Az a közösség, amelyben nincsenek személyes kapcsolatok, csak egy valmilyen gyülekezet, feltéve, ha legalább összegyűlnek...

A házasodó Isten

Kezdetben Ádámnak Éva volt a felesége. Azután, a továbbiakban, elhagyta a férfi apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodott, és ketten lettek egy testté (Ter 2:24)...

Aztán jött az õsbûn és ezáltal a többnejüség, hogy epekedjen és sóvárogjon az asszony férje után, mint a bûn által eltévelyedett ember Isten után...

De Isten új dolgot teremtett: 

(Jer 31:22) Mert az Úr új rendet teremt e földön. Asszony környékezi a férfit. 

Vagy ahogyan máshol fogalmazzák: 

(Jer 31:22) Mert valami újat teremt az ÚR a földön: a nõ jár a férfi után!

Ahogyan test szerint a férfi udvarol és környékezi a nõt, úgy lélek szerint, most a "nõ", vagyis az "Asszony" környékezi a Férfit. Ez a férfi pedig nem más, mint a Võlegény, vagyis Krisztus. 

Szent Pál azt mondja: 

(Ef 5:25; 32) Ti férjek, szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat! Nagy titok ez; én pedig Krisztusról és az egyházról mondom! 

Vagy máshol: 

(2 Kor 11:2) Eljegyeztelek ugyanis titeket egy férfival, hogy mint tiszta szüzet vezesselek Krisztushoz.

A Mennyasszony, Krisztusnak a Vőlegénynek misztikus teste, vagyis az Egyház, amely sok-sok pici, menyasszonyi ruhába öltözött szûzból áll. Ezek a szüzek hasonlatosak egy városon végigvonuló karneválhoz, amely feldíszitett autókon, platformokon vonul végig, jelmezbe öltözve. Csakhogy itt a szüzek jelmeze hófehér menyasszonyi ruha és a mozgó platform bíborszínű. A bíbor, Krisztus értünk kiontott drága Szent Vérét jelképezi, míg a fehér menyasszonyi ruhák a Szent Vér által tisztára mosott lekeket. A karnevál pedig Isten templomába vonul az esküvõre, Isten örök lakodalmára...

Ima: Megváltottál minket magadnak Uram a Te dicsőségedre. Áldott legyen ezért Szent Neved örökkön-örökké. Ámen.

Az internetes evangelizációról

Az internetes evagelizáció olyan, mint amikor köveket dobálunk egy tóba. A kõ csobbanása után vízgyűrűk keletkeznek, táguló, elsímúló körhullámokban. Amint újabb követ dobunk, újabb vízgyűrűk keletkeznek. A vízgyűrűk élete rövid és a kõdobás hatása bizony mulandó...

Ahoz, hogy folyamatosan vízgyűrűk keletkezzenek és tágúljanak, folyamatosan dobálnunk kell a köveket. De ezek a kövek nem szabad, hogy a "megkövezés" kövei legyenek, hanem inkább emberek elé szórt drágakövek. Azonban ne dobjuk kincseinket a kutyák és disznók elé (Mt 7:6)...

A lelki épülésrõl

Az régi szentek, egyházatyák írásai hasonlatosak a régi civilizációk fennmaradt megalitikus épitményeihez. Olyanok, mint a jordániai Petra, mint az egyiptomi piramisok, templomok, vagy a Machu-Picchu. Ha meg akarod mászni azokat, azt tapasztalod, hogy túl nagyok és túl magasak. Falaik egyetlen köve is embermagasságú és ha felkapaszkodsz egyre, máris elfáradtál. Hogyan mászhatnád meg az egész építményt?...

A második dolog ami feltünik, hogy bármennyire is csodálatosak, valahogyan mára kihaltak. Nincs már bennük élet... Ezért, nekünk, nem az a célunk, hogy ezeket az óriási kihalt óriási épitményeket megmászuk, hanem az, hogy hagyjuk Istent, hogy bennünket is ilyen épitményekké formáljon. Mert õ azt mondja: 

(Iz 43,19)  Nézzétek: én valami újat viszek végbe, már éppen készülőben van; nem látjátok?...

Igen, Õ ma valami újat épít benned és bennem...

Isten képmása és hasonlatossága

Isten képmása és hasonlatossága olyan mélyen van beleírva az ember lelkébe, hogy azt onnan senki és semmi nem tudja végérvényesen kitörülni. Ezt próbája tenni a gonosz... 

Már az õsbûn elkövetése után is volt oltár, ahol az igaz Ábel áldozatot mutatott be Istennek (Ter 4:4), és a világ végezetéig lesz oltár meg templom. 

Ezért van az, hogy az Antikrisztus, Krisztust majmolva, a Szentlélek ellenére kibocsájotta a világba az antikrisztusi lelket (1Jn 4:3) és elhiteti az embereket. Ezért van az, hogy az Antikrisztus Isten templomába akar beülni, hogy istenként mutogassa magát (2Tessz 2:4). Ezért van az, hogy a hamis próféta az igazi Prófétát utánozza és a pusztító utálatosságot akarja állítani oda, ahol a szentségnek kell lennie (Mt 24:15).

Minden ember epekedik Isten után, mint a sivatagi vándor a víz után, de gyakran nem tudja  felismerni vagy nem tudja beismerni, hogy szüksége van az élet forrására...

Az igemagyarázatról

A testi ember járatos az igemagyarázatban, mint az elefánt a porcelánboltban. Kitekeri, elcsűri-csavarja az ige krisztusi értelmét, mint a szakácsné a kappan nyakát... Egyhamar ráhúzza bármire, mint egy kényszerzubbonyt, testi vágyai, érzelmei vagy anyagi, politikai vagy nemzeti érdekei szerint.

A lelki ember megérti az ige igazi értelmét.Felfogja szibólumait, hasonlatait, analógíáját, párhúzamait, parabóláit, összhangban Krisztus és az apostolok tanításával. Minden nehézség nélkül megérti Isten szavát, mert a gyermek megérti Atyja szavát és ragaszkodik annak igazságához. A lelki embert arról ismerni, hogy nem kell neki kétszer magyarázni az ige értelmét...

A hamisságról

Amikor egy hamis embert figyelmeztetsz arra, hogy hát csal meg csúsztat, akkor az végleg elfordul tõled és így szól magában: Te csak járj a te igazságodban, én meg járok az én hasznommal...

(Péld 12:15) A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra.

Életrõl, halálról

A földkerekségen nyüzsgõ emberek kétféléek lelkileg: élõk és holtak. Az élõket a holtaktól egy széles fekete sáv választja el.

Az élõk oldala hasonlatos egy Gaudi stílusú csodálatos lelki városhoz, míg a holtak oldala hasonlatos egy vágóhídszerû tömeges kivégzõhelyhez... 

Amikor valaki átmegy az élõk oldaláról a holtak oldalára, észre sem veszi, de amikor visszatér megtérése által az élõk oldalára, azt a napot soha el nem felejti...

A világiak klerikalizmusa

A világiak klerikalizmusa az a mûfaj, amelyet a világi keresztények csúszó-mászó fajtája mûveli fontoskodásból, szereplésvágyból vagy haszonlesésbõl... 

Ezek azok, akik ott ösvenyelnek a sekrestyék és a plébániák körül, de nem buzgóságból és nem az Úr iránti tiszta szeretetből. Azért hízelegnek és hajlongnak a papok körül, hogy még sötetebbé tegyék azt, aminek világosság kellene lennie...

A nagyságról

A nagyság nem abban áll, hogy sokan szolgálnak valakinek, hanem abban, hogy õ maga szolgál sokaknak. De a sokaknak való szolgálat nagysága nem tévesztendõ össze a sokak szolgálatára létrehozott tisztség dicsõségével...

A kiábrándulásról

A Szentlélek tüze által megérintett, megtért ember, szükségét érzi, hogy megossza örömét másokkal is, ezért hamar csatlakozik egy keresztény közösséghez, ahol az övééhez hasonló tanuságtételekre és lelki örömekre talál... 

Ez ahoz hasonlatos, mint amikor egy ember kapaszkodik fel Isten hegyére, és mellette egy csodálatos, belülrõl világító, kék folyó ömlik lefele. Amint szemlélgeti a belülrõl világító kék folyót, észreveszi, hogy az alján káprázatos, kék, finomra csíszolt drágakövek hevernek. Ekkor megkívánja azokat és hamar fejest ugrik a folyóba, hogy megszerezzen néhányat ezekbõl a drágakövekbõl. De amint a víz alján eléri a köveket és a kezébe vesz egyet, akkor látja kiábrándultan, hogy az a drágakõ bizony csak egy törött, durva felületű kék kavics...

Így van ez a krisztusi közösségben is... Amikor a közösségbe érkezett, megtért testvér, testközelbe kerül az ottlevőkkel, egy idő után kiábrándultan látja, hogy mennyi gyarlóság van ott, ahol õ azt remélte, hogy szentekre talál. Ez a kiábrándulás valójában kishitüség, mert azt kellene elhinnie, amit a Szentlélek vizének csillogása, belsõ fénye, elõször mutatott meg. A drágakövek gyönyörüségét kell elhinnünk, mert a Szentlélek azt mutatta meg, amit Isten megálmodott rólunk...

A virrasztásról

Akkor értjük meg a virrasztás és imádkozás lényegét, amikor elbukunk egy banális dologban és a magukról alkotott "szentkép" összetörik. Akkor megértjük hajnali kukorékolást és azt is, hogy magunktól mire is vagyunk képesek...

Gárdonyi Géza az anyagiakról

Minél egyszerűbben tudtok élni, annál inkább urai vagytok az életnek. Csak egy kis hajlék, a mindennapi kenyér és a tisztességes ruha legyen biztosítva, a többi ne legyen sorvasztó gondotok. Ezzel nem azt mondom, hogy akinek pénze van, dobja el, hanem csak hogy érette ne éljen. A vagyon elvégre is biztosíték sok kellemetlenség ellen: módjával gyűjtsünk és legyünk takarékosak, csak hörcsökök ne.
Én nem írom alá Diogénes és Epiktetosz nézeteit. Amije az embernek van, ha már van, becses. Szinte hozzátartozik a testéhez. A butoraim, képeim, könyveim, kertem, házam, mintha testem tagjai volnának. De sohse feledem el, hogy ahogy a testem másodrangu értékem, a vagyonom még ennél is alábbvaló. Bizonyos vagyok abban, hogyha meghalok, nem sajnálom testem pusztulását, hát a vagyonom elhagyását se fogom sajnálni. De amíg élek, gondozom a testemet és megbecsülöm a vagyont is. A függetlenségtek biztosítására is szükséges valamelyes vagyon. A vagyon határát azonban vonjátok meg már ott, ahol a saját hajlékon kívül a napi egyszerű élelem megvan. Több vagyon már ne legyen izzasztó törekvéstek.

A teremtett világ

Az idõ számunkra relatív és egyben virtuális. A tudatunkba, teremtettségünk szerint, az örök élet van beírva. Nem hisszük el valójában, hogy meg kell halnunk...

Azt gondolom, hogy a tér és az idõ, az anyag létezésének következménye. A teret az anyag szóródása és az időt az anyag evoluálasa határozza meg. Anyag nélkül nem beszélhetnénk se térrõl, se idõrõl.  A tér az anyag szóródása által megalkotott hely, míg az idõ az anyag helyzetének és állapotanak evoluciója. 

Az anyag, mivel teremtett dolog, ezért véges, mint a létezése, mint a terjedeleme. Amikor ez a teremtett anyagi világ meglett és elkezdett mozogni, evoluálni, akkor kezdõdött el az idõ és amikor majd ez elmúlik, beteljesedik, akkor nem lesz már többé idõ. Ezért mondja a zsoltáros a 41. zsoltárban: "Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva, mindörökké." 

Volt az örökkévalóság mozdulatlansága, amelybe megjelent az idõ (mint a teremtett világ evoluciója), és amikor ez a teremtett világ beteljesedik és elmúlik, megint csak az örökkévalóság mozdulatlansága marad. Akkor a lelkek is mind "beleszilárdulnak" a szentek hierahiájába és ki-ki érdemei szerint az örök boldogságba...

Tehát az univerzum is csak egy óriási atomóra, egy nagyobbacska svájci óra... Habár az egész univerzum megváltásra és megdicsõülésre vár (Róm 8:19-22), számunkra minden, ami fontos, csakis itt van a Földön. Minden az emberért lett. Minden csillag és bolygó. Ezért a lélek szemével, a teremtett világ ma is geocentrikus. Hiába keresik a vizet és az életet más bolygókon. Az idegen lények nem Istentől valók... Az a gonosz műve. Nagy titok, de nem kiismerhetetlen...

A megbotránkozásról

Van aki egyszer botránkozik meg és többé nem akar szentségekhez járulni. Nem akar többé se gyónni, se áldozni. A pap a hibás...

Az ilyen hasonlatos ahoz, aki egyszer rossz szagot érzett és többé nem akar lélegezni. A hosszú élet titka pedig az, hogy nem hagyjuk abba a lélegzést és aki nem akar táplálkozni, az éhen hal...

A relativizmus diktaturája

Manapság, ha valamirõl határozott véleményt mondunk, egyhamar helyreutasítnak: Ez a TE véleményed! Ezáltal általános normává akarják tenni, hogy bármit is mond az ember, az csakis egy a sok vélemény közül, mintha csakis az lenne az igazság, amit a többség állít. 

Ez történik akkor is, amikor az ember kiáll a hit és az erkölcs dolgaiban. Az örök kinyilatkoztatott isteni igazságot is csak egy relatív emberi véleménnyé akarják redukálni... De nekünk teljes hittel és határozottsággal kell megszólalnunk, bízva abban, hogy az abszolut igazság elhangozhat egy bizonytalannak tûnõ emberi vélemény által is. Az igazság igazság marad akkor is, ha csak egy ember mondja ki, sõt, akkor is, ha senki sem mondja ki...

Gárdonyi Géza a magányosságról

A magányosan élő ember már csak azért sem lehet embergyülölő, mert ahol nincs csont, ott csontot rágni nem lehet.
Az emberkerülés oka vagy betegség, vagy olyan szellemi munka, amely csendet kíván; vagy egyszerűen: felülfejlődés a sokaságon, - aminek a következménye, hogy az emberszeretet elvvé jegecesedik, mert az emberekkel való érintkezés az ilyennek unalmas.
De ha az emberkerülõ tisztességes ember, mindig lelki ember.

A tudat

Ahogyan nem elmlékezünk a születésünkre, úgy nem tudatosul bennünk halálunk órája sem. Nem emlékezünk és nincs tudatunkban, csak egy kevés a múltból. Nem gondolhatunk előre, csak egy kevés jövõ erejéig. Azontúl elhomályosodik a múlt is, meg a jövõ is. Az öregek, meg a betegek, sokszor nem emlékeznek még a legközelebbi személyekre sem, de van olyan is, aki már azt sem tudja, hogy õ maga kicsoda és hogy hol van. Személyünk, életünk és boldogságunk valahogyan nem függ a tudatunktól és az emlékeinktõl...

Az elfogultság

Aki érzelmi alapon elvet minden józan érvet, azzal nincs miért vitatkozni, mert annak csakis az az igazság, ami megfelel érzelmeinek...

Szentséglátogatás

Élõ víz van ott. Egy kis ajtó alól folyik ki, amint a Templom küszöbe alól folyt ki kelet felé (Ez 47:1). Egyre csak duzzad, duzzad és nagy folyóvá, zuhogó Niagara vizeséssé nõ, amelynek partjai sem látszanak. A vízesés hatványozódik, mintegy tükörkép által és ömlik, ömlik, zubog a víz egy végtelen hosszú hasadékba. Hová tud elfolyni az a rengeteg sok víz? Hát ide le, ebbe a világba...

Ennyi víz! És nem fogy el soha... Folyik, de mintha hiába, mintha hasztalanul folyna... Pedig nem, mert minden, ami a víz mentén él, az él. Ami nem szakad el az élõ vízektõl, az mind él. De sokak elhagyják az élõ vizeket pocsolyákért vagy mérgezett forrásokért. Jaj nekik!... Belehalnak, ha vissza nem térnek...

Gárdonyi Géza az alázatosságról

*Ha nem vagytok gőgösek, eléggé alázatosak vagytok. A bibliai alázatosság is csak emberbecsülés. Jézus megmosta a tanítványok lábát, de büszkén állott meg Heródes előtt s nem érdemesítette feleletre.
*Az élet küzdelmeihez kemény nyak kell. Aki giliszta módjára csúszkál az emberek között, minduntalan rátaposnak.
*Mindenkivel úgy beszéljetek, mintha egyenlő ranguak volnátok, - mindaddig míg meg nem tudjátok, hogy feljebb áll-e vagy lejebb - tökéletességben. Merthogy, valaki méltóságos vagy ekszcellenciás, az csak a butáknak imponál és a zsebileg érdekelteknek.
*A görbehátu alázatosság mindig kellemetlen látvány volt nekem. Éreztem, hogy van benne valami nem-igaz és nem emberi.
*A kevélység és alázatosság fogalma a leghomályosabb helyen van elrakva képzetünk kamrájában. A legtöbb ember össze is véti a gőg és a szolgaiság fogalmával. A krisztusi alázatosság értelme távol áll a lakáj fogalomtól. Hiszen Krisztus egyenlőséget prédikált s nem az egyenlőség vonala alá akarta görbíteni a nyakakat, csak a testmagasság vonalához, aki feljebb tartja annál.

Gárdonyi Géza a felebaráti szeretetrõl

Az emberek egyrésze olyan mintha tegnap vedlette volna le az állatbőrt: még az erőszakosság, tolakodás, zsákmányvágy, álnokság, rideg önzés, méregfogak, szóval: állati tulajdonságok jellemzik őket. Mégegyszer meg kell vedleniök, hogy az égi szárnyakat érezzünk rajtuk.
A felebaráti szeretet nem azt jelenti, hogy az állati emberek eszközeivé sülyedjünk, velők a magunk kárával törődjünk, hanem csak akkor legyünk az övék, ha szenvednek, ha szükségbe esnek. Azontul óvatasság és hideg nyugalom!

*
Két szem nézésének találkozása, két léleknek az érintkezése. Fárenheit hőmérőjén nincs annyi fok, amennyivel az ilyen érintkezéseket megmérni lehetne. Mi rengeteg a különbség, mikor két öszszenéző szemben a gyűlölet kén-lángja pokolzik, s amikor két lélek némán megcsókolja egymást.

*
A csiga gyöngye szenvedésből terem. Az ember gyöngye a szeretet.

A repülés ajándéka

A hit kegyelme hasonlatos a repüléshez: Egy kislány egyszerre csak felfedezte, hogy már nem húzza a föld, hanem fel tud emelkedni a levegõbe. Ez kezdetben olyan volt, mint egy hihetetlen hosszúugrás... 

Késõbb a kislány meghosszabította ugrását egy méterrel, úgy, hogy elõbbre nyújotta és késõbb tette le a lábát a földre. Aztán egy szép napon, azon kapta magát, hogy repülni tud, alacsonyan a föld színe fölött. Gyönyörködve repülte körül az udvart, ûlõ vagy úszó helyzetben...

Egy idõ után a kislány már a magasba emelkedéssel próbálkozott, 2, 3, vagy 4 emeletnyi magasságba. A magasságot és a lebegés idejét, mindig a szívében feltörõ félelem korlátozta. Ahogy elkezdett félni, úgy kezdte a magasságot is veszíteni. Észrevette, hogy a repülés képessége nem a saját erejébõl van és hogy a félelem és a kishitüség miatt elveszíti a magasságot.

Mindennek csúcsa a magasrepülés volt... Ez olyan volt a már fiatal hajadonnak, mintha deltaplánnal ülné meg a légi áramlatokat. Csodálatos volt... Olyan Pán Péter féle élmény... A repülés mindig magától jött, de mindig elrontotta a szívében feltörõ félelem. Amint a hajadon lenézett és kételkedni kezdett, azonnal elkezdte veszíteni a magasságot. Hiába erõlködött, hiába feszítette meg magát, nem tudott feljebb emelkedni...

Ez valami olyansmi, mint amikor Péter apostol kilépett a vízre, aztán majd kishitüsége miatt elkzelkezdett sülyedni. Péter ekkor megragadta a Mester feléje nyújtott kezét és így nem sülyedt el.

Ugyanígy van a repüléssel is. Azt is csak kettesben lehet: csak úgy lehet repülni, ha fogjuk a Mester kezét, amint Lois fogta a filmben Superman kezét...

Gárdonyi Géza Jézusról

Jézus háza

Úton útfélen áll a kereszt. De az senkinek se jut eszébe, hogy ne csak Jézus szenvedését emlékeztessük vele, hanem a Jézus jóságát is. Egy házikót kellene minden kereszt mögé, fából, ahol nem lehet kőből, kőből ott, ahol nem lehet márványból. E házikóban legyen kút, ágy és kályha; ablakába tegyen az utazó egy darab kenyeret vagy egy fillért. Így aztán a kereszten levő Jézus fölemelheti fejét az egek felé.

*

Minek bizonygatjátok, hogy Jézus ki volt, mi volt? Világosságról ismerjük meg a napot.