A szidefes istenországa

Isten országa bennünk és köztünk van (Lk 17:21). Ez olyan, mint egy csodálatos város, amelyet ámulattal és kimondhatatlan boldogsággal jár körbe az ember. De van a szidefes istenországa is, amely megtévesztésig hasonlít az eredetihez. 

Ebben az szidefes mű és hamis városban, Jézus Krisztusról beszélnek, de tanítását meghamisítják. Idézik szavait, de azt meg nem cselekszik. A bárányi szelídség meg a nyájasság áradozik mindenhol, amíg túl sokat nem kérdezõsködsz. Utána pedig megtapasztalod a farkasok körmeit és fogait...

Aki elkábul és túl sokat fürödözik a szidefes istenország levében, meglehet, hogy örökre beleragad és belefulad a szidefes festékbe...

A megkülönböztetés

Sokan emlegetik a megkülönböztetés szabályát, miszerint gyümölcsérõl ismerni meg a fát, de a legtöbben összetévesztik a próféta lelki gyümölcseit, szolgálatának statisztikai adataival...

Az alamizsna

A szervezett segélynyújtás, a Caritas is nagyon dicséretes, de azt lássák az emberek. A igazi alamizsna mindig egyéni, kebelbe rejtett és titkos...

A megvizsgálás

Ha valakinek meg akarod vizsgálni életszentségét, szent életvitelét, akkor tölts el nála négy napot, mert minden csoda csak három napig tart...

Próbatétel

Ha próbára akarsz tenni egy vallásos embert, akkor kérj tõle köcsön vagy kérd, hogy segítsen egy kis pénzösszeggel...

Nem igaz ...

Aki úgy nyújtja kezét kézfogásra, mintha döglött halat tenne a markodba, vagy nem néz a szemedbe, amikor köszön, az nem igaz ember...

Aki nem ül le veled egy pohár italra, vagy soha nincs ideje egy jó beszégetésre, az nem igaz barát...

Aki majd üti el a templomajtót és mászik fel a szentek szobraira, de soha nincs egy jó szava egy elesetthez, vagy egy jó cselekedete egy szegény javara, az nem igaz keresztény...

A múlt vagy a jövõ?

Az a nép, amely folyton csak a múltból táplálkozik, s csak azt emlegeti, hasonló az öregemberhez, aki folyton a háborús emlékeit meséli a kocsmában. Neki már nincs jövõje, csak a múltja van és az emlékei. Tudja, hogy hamarosan csak egy fejfa fog emlékeztetni rá...

Az a nép, amely folyton csak magába fordul és önmagából táplálkozik, hasonló egy szûk családi körben házasodó uralkodó dinasztiához, amely hiába, hogy elõkelõ, hamarosan elkorcsosodik és kipusztul. Az ilyen népek elõbb-utóbb kiégnek, kiüresednek és magukba roskadank, mint egy implózió által lerobbantott épület.

A mongolok úgy tartották, hogy egy család annál tekintélyesebb, minél távolabbról hoz maganak asszonyt. Az amerikaiak minden népet beolvasztottak egy új nemzeti fogalomba, az amerikai nemzetbe és eljutottak a vadnyugattól, az amerikai álomig. A németek képesek voltak voltak két elvesztett világháború után talpra állni és megújulni szellemileg és gazdaságilag. A japánok, az atombomba tragédiájának megrázkodtatása által, képesek voltak egybõl átváltani egy nagyon kemény feudális rendszerbõl, egy mondern társadalomba.

Az embereknek, a népeknek megvan a képességük, hogy önmagukat megtagadva, önmaguk fölé emelkedve megújuljanak. Mindig van valami új dolog, ami felfedezésre vár. Kár elszalasztani azt egy állítólagos dicsõséges múltért...

A kirekesztés

Ha valakit kirekesztünk szívünkbõl, akkor attól szeretetünket vonjuk meg. Amikor egy közösségvezetõ egy közösségi tagot rekeszt ki szívébõl, akkor azt a közösségbõl rekeszti ki. Megvannak erre a mechanizmusok, a megfelelõ eszközök és lehetõségek. 

A hivatalos verzióban az fog szerepelni, hogy a tag önmagát zárta ki a közösségbõl. Persze, hogy a közösségvezetõ is ember és hát persze, hogy saját hibáját õ is a másra fogja kivetíteni.

A legnagyobb szegénység a szeretet hiánya. Ennek a fájdalmasabb verziója a szeretet megvonása. A legfájdalmasabb, ha a szeretet megvonása nyilvános megaláztatással társul. Ebben áll a próféták szenvedése és nagysága.

Az irgalamas embert arról ismerni, hogy nem képes ilyenre, hacsak valami nagyon súlyos ok elkerülhetetlenné nem teszi a kirekesztést a közösség javára. Semmi sem lehet oka annak, hogy megvonjuk valakitõl szeretetünket...

A becsület

Minden jónak forrása Isten, így a becsületnek is. Isten nem vonja vissza ígéreteit. (1Kor 14:33), nem bánja meg kegyelmi ajándékait, nem kéri többé számon amit elengedett, nem csal meg és szavát nem másítja meg. Õ nem kell világosságban járjon, mert õ maga a Világosság (Jn 8:12) és nem köpenyegforgató, mert Õbenne árnyéka sincs a változásnak. Õ azt mondja: Pap vagy te mindörökre, Melkhizedek rendje szerint (Zsid 5:6). Királyi papság vagy, szent népem (1Pét 2:9). Te népem vagy, én pedig a te Istened...

A két fiú közül a második tanusított becsületet (Mt 21:28). Nem hazudott akkor sem, amikor megtagadta atyja szolgálatát. Aztán jobb belátásra tért és megcselekedte atyja akaratát. A legtöbben azonban az elsõ fiú magatartását követik. Jó, jó... persze, persze... hogyne, hogyne... Senki se annyira szegény, hogy ígérni ne tudjon. Az ígéret szép szó, s ha betartják úgy jó - mondja a közmondás. De sokaknál ez így hangzik: Az ígéret szép szó, s a bolondnak öröm... Aki a kicsiben nem becsületes, az a nagyban sem az, és nyitott minden becsteleség elkövetésére. Aki pedig nem becsületes, abból hiányzik az egyik alapvetõ isteni vonás...

A társadalmi rend

Amint a lelkiek hatalommal, világossággal és mozgató erõvel bírnak a testiek fölött, úgy a világban lévõ magassabb rendek is hatalommal, világossággal és mozgató erõvel bírnak az alacsonyabb rendek fölött. Ezért az Egyház, mint a világban létezõ, hivatástudattal bíró szociális képzõdmény, amely a föld és az ég között lebeg, az egész társadalomra kiható befolyással bír...

Ha maguk az oszlopok, vagyis a hieranchia, vagy talán egy egész részegyház, megromlik, földhözragadt lesz, korrupt, pénzéhes, hatalomra és dicsõségre vágyó, akkor ez kihatással lesz leginkább a világi társadalom elitebb szféráira, és utána az egész társadalomra, meg a családokra. Ezek majd így szólnak majd magukban: "Ha azok, akikre sok lett bízva ezt teszik, akkor mi, akikre kevesebb lett bízva, még inkább tehetjük..."

Így aztán a politikában, az üzleti szférában, a társadalomban, meg a családokban, tolvajokat, szajhákat, latrokat meg gyilkosokat nevelnek, akik méltó utódai lesznek a hazug, korrupt, áruló és elnyomó társadalmi elitnek. Ugyanakkor, mindez nem csak emberi gyarlóság által történik, hanem sötét szellemi erõk orkesztrálják...

Vigasztalásunk, hogy már több mint 2000 éve borítékolva van a jó végsõ gyõzelme Urunk Jézus Krisztus feltámadásában. Ahol a bûn elhatalmasodik, ott a túlárad kegyelem (Róm 5:20). De addig is, amint a történelem igazolja, ezek a folyamatok leginkább kiontott emberi vért követelnek. Aki egyet is megbotránkoztat eme kicsinyek közül...

A keresztények társadalmi szereplésérõl

Egy dolog ha szeretetbõl szétosztod magad és más dolog ha széttaposnak... A keresztény ember társadalmi szereplése nem fajulhat korpával való összekeveredéssé, mert megesznek a disznók. 

Inkább forduljunk befele és vonuljunk magunkba, mintsem kirohanjunk a világba, mert a kutyák meg a disznók az ő könyörtelen rutinjukkal megszaggatnak, majd lerángatnak a moslékba, meg a ganéba. Ha viszont magunkba fordulunk, a Szentlélek hajlékába, ahol féltve õrizzük a Szentháromságot, akkor az arcunk sugározni fog, mint a Mózes arca, szavunkra hegyek mozdulnak meg és kezünk kenyeret fog szaporítani... 

Ha ilyenekké válunk, akkor tényleg van mivel szerepelnünk a társadalomban. Ha nem, akkor csak leszerepelünk...

Bethlehemi ölelés

Ádám és Éva, az eredeti szentség állapotban nem érezhették, nem foghatták fel a megtestesült Ige ölelését. 

Mivel az ember csak test (Ter 6:3), vagyis éltetõ, mozgató erõt ígényel, könnyű volt elhitetni vele, hogy a Isten, Aki lélek, nem szereti és nem öleli át õt őket. 

A második Ádám, a bethlehemi jászolban gõgicselõ, megtestesült Ige, kitárt karjacskáival nemcsak Máriát ölelte magához, nemcsak Józsefet, nemcsak a katolikusokat, nemcsak a keresztényeket, hanem az elsõ Ádámot is egész családjával: az egész emberiséget.  

De az Úr Jézus csak azt tudja felvinni a megváltás keresztjére, aki belevágyik ebbe az ölelésbe és benne is marad. Mert bárki éhezik és szomjazik Jézus ölelésére, át lesz ölelve, mert õ SENKIT el nem utasít...

Itélkezés

Mi, vallásos emberek, hajlamosak vagyunk elítélni a mûvészek házasságtörõ, parazna életét. És igazunk van... Ez törvényszegés... 

Sok mûvész figyelemreméltõ karriert fut be, nagy hatással van a mai kor emberére, de ugyanakkor az élete tele botránnyal. Ez az igazság... 

Ugyanakkor, mi, vallásos emberek, ne feledjük el azt, hogy a paráznák és a vámosok megelõzik a képmutatókat Isten országában (Mt 21:31)...

Te vagy a mezõ virága

Jó dolog a hagyomány és buzdító a szentek élete. Vezetõ korlát a Tízparancsolat, de ugyanakkor korlátozó is. Amint a megigazulás a személyes, élõ hit kegyelméből van, ugyanúgy a lelki életünk is olyan, mint egy egyedi, csodálatos virág folyamatos nyílogatása...

A mezõ tele van sok-sok szép virággal. Tudjuk, hogy mind nagyon szépek és mindegyik különbözik a többitõl. De ugyanakkor hinnünk kell, hogy mi vagyunk a legszebb virág. Az én személyem, az én lelkem a legszebb  és legegyedibb virág az egész teremtett világban...

Nem nyugodhatunk bele a sablonokba, az átlagoságba. Még a legnagyobb szent életének másolata is alantas a mi saját életszentségünkhöz mérve, mert az a miénk. 

Az életem csakis az enyém és olyan több nincs... Olyan szirmokat senki nem tud nyílni amilyent én tudok és ahogy én pompázok, azt senki nem tudja leutánozni... 

Hinnünk kell egyediségünkben, megismételhetetlen szépségünkben és életszentségünkben...

Oszd szét magad

Van aki olyan, mint a finom kalács, de elzárja magát. Van aki olyan, mint a moslék és buzgón szétfröcsköli magát. De van aki olyan, mint az égi manna és szivesen szétosztja magát, sokakat táplálva, boldogítva, örömmel eltöltve,

menyországba induló buszra feltuszkolva...

Milyen hite volt Gárdonyi Gézának?

Gárdonyi Géza apja, Ziegler Sándor, evagélikus volt, anyja, Nagy Terézia pedig katolikus.
Ziegler Géza, a késõbbi újságíró, néptanító és író Gárdonyi Géza, az agárdpusztai Szent Anna-kápolnában, anyja római katolikus vallására lett keresztelve. A késõbbiekben, megfordult elõbb a sárospataki református kollégiumban, majd az Egri Érseki Római Katolikus Fitanítóképző Intézetben. Mélyen ismerte mind a katolikus, mind a protestáns vallást. Élete Ura Jézus Krisztus volt és könyvtárának koronája a Szentírás.
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/foldre/konyv.htm
Ugyanakkor, nem vetette meg a pogány vallásokat sem. Megvásárolta Buddha írásait és kitanulmányozta azokat. Tanulmányozta az akkor divatos okkult spiritiszta gyakorlatokat is, de a józan észtõl soha nem szakadt el. Nagyra tartotta a Darvin, Fajok elmélete mûvét is.
Tévedése az volt, hogy bizonyos szintig hitt a lelkek vándorlásában. Igaz, hogy az írásokban a léleknek van bizonyos szakíthatósága, ráruházhatósága, de az "én", az nem vándorol, hanem csak egyszer él a földön. A második tévedése úgy tûnik az volt, hogy nem ismerte fel a Katolikus Egyházban, Krisztus egyetlen és igaz Egyházát. Minden más tekintetekben rendkívül kifinomult, szinte éteri lélekrõl van szó, aki egyszerre bírt egy aszkéta durvasággal és egy szentimentalista finomsággal. Gárdonyi Géza minden bizonnyal, minden idõk egyik legjelentõsebb európai lelki embere és írója.
Hitt az igazi papi hivatásban - lásd a Bibi-t :
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/bibi.htm
Hitt az igazi szerzetesi hivatásban - lásd a Cyprián-t:
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/cypr.htm
Ellenezte az erõltetett papi vagy szerzetesi hivatást és a családos hívatásnak megadta a megilletõ helyet - lásd az Ida regénye és a Báró lelke írásait:
http://mek.niif.hu/00600/00659/00659.htm#3
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/baro/baro.htm
Persze, meg kell említeni az Isten rabjai-t és sok más lelkes novelláját.

Szabadkõmüves volt-e Gárdonyi Géza? Sem a Gárdonyi Géza név, sem a Ziegler Géza név nem szerepel a mai szabadkõmüves listákon. Itt van két példa, de persze, meg lehet cáfolni:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_szabadk%C5%91m%C5%B1vesek_list%C3%A1ja
http://www.galilei.hu/hires/hires.html

Gárdonyi Gézának minden oka meglett volna, hogy antiklerikális lelkülettel legyen. Felesége, Csányi Mária, a dabronyi római katolikus plébános, Muraközy József törvénytelen tizenhat éves leánya volt (az életrajzok az 1960-as évekig a plébános unokahúgaként ismerték a menyasszonyt). A hölgy sajnos kicsapongónak bizonyult és összetörte az író szívét.

Azt mondják, kinek milyen az élete, olyan a halála. 1922 november 1-jén, a bronzkoporsóban fekvő testét alma matere, az egri líceum aulájában ravatalozták fel, s tiszteletére a város mind a huszonhárom templomtornyában megkondították a lélekharangot. Az egyházi szertartást követően – Tordai Ányos egri cisztercita tanár javaslatára – az egri vár Bebek-bástyáján kialakított díszsírhelyen hantolták el, gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá vált frázist vésték: „Csak a teste!”

Bõvebben Gárdonyiról:
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1rdonyi_G%C3%A9za

Sajnos, ma Gárdonyit sokan csak az Egri csillagokról és a Láthatatlan ember-rõl ismerik. Talán ezeket kellene legutoljára elolvasni. Gárdonyi, a szakemberek szerint, egy realista-szentimentalista író, aki halálosan szerette a magyar falut, tájait és annak verejtékezõ igaz embereit.
Olvassuk el az Aggyisten Biri!-t, hogy megismerjük Gárdonyit:
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/biri.htm

Elérhetõ a netten:
Gárdonyi Géza munkái - A művek digitalizálását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatja
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/gard.htm

Ez a néhány sor nagyon silány Gárdonyi méltatására és ugyanakkor nagy kár, hogy olyan keveset gondolnak ma mûveinek megfilmesítsére.

Gárdonyi Géza - Lelki ébredés

Mik a jelei a lelki ébredésnek?

Az ember megismeri, hogy a keze nem ő, a lába nem ő, a füle nem ő. Eddig csak a hajával nem azonosította magát, most elválik az azonos érzése a végtagoktól:
A kéz csak fogó és ütőszerszám. Ha levágják, sem az eszem, sem az emlékezetem nem csonkult. A láb csak járó, emelőszerszám. Bár testemnek csaknem fele, ha elvesztem, öntudatom nem csökken, lelki tehetségeim nem kevesbedtek. Dehát micsoda kocsi az, amelynek elveszhetnek a kerekei, eltörhetik a rudja, mégis egész kocsinak érzi magát?
Ha a testem egyes részei elveszhetnek annélkül, hogy a lelkemből bármi is hiányzanék, bizonyos, hogy a gyomrom se én vagyok, a tüdőm se én vagyok, a szemem se én vagyok, és az agyam se én vagyok. Ha az egyik testrész műszer, a másik is az. Hús, hús.
Mért volna az agyvelő kivétel. Az agyvelő is csak anyag. Az anyag pedig nem gondolkodik. Így válik ketté tudásunkban és érzésünkben a valónk: Én és a Testem.
Dehát mi vagyok én, és mi a testem?
Én lélek vagyok. A testem meg hús. Én vagyok a kocsis, a testem a kocsi.
A kocsi mint börtön! Mért vagyunk e mozgó börtönben? Nem tudjuk. Aktáink be vannak pecsételve, és ismeretlen levéltárban hevernek. Emlélekzetünk is ott van valahol, mint a régi rab régi naplója a fegyház irattárában.
Hol az az irattár?
Hol az a levéltár?
Hol ítélnek el bennünket?
Miért?
Megtudjuk majd, ha a kulcsár értünk jön.

Gárdonyi Géza az antikrisztusról

Az antikrisztus egy modern úri-ember lesz, aki fel fogja találni a füstetlen néma puskát. Az a találmány először a királyokat semmisíti meg. Aztán a milliomosokat. Aztán a társadalmi rendet. Végül ahogy a vízözön elpusztitotta egykor az emberiséget, a néma puska vérőzönnel fogja az emberiséget elveszteni.
És ismét egy család marad fenn. És abból a családból egy ujfajta emberiség származik, amely nem fogja ismerni a gyűlöletet.