Ziegler Géza, a késõbbi újságíró, néptanító és író Gárdonyi Géza, az agárdpusztai Szent Anna-kápolnában, anyja római katolikus vallására lett keresztelve. A késõbbiekben, megfordult elõbb a sárospataki református kollégiumban, majd az Egri Érseki Római Katolikus Fitanítóképző Intézetben. Mélyen ismerte mind a katolikus, mind a protestáns vallást. Élete Ura Jézus Krisztus volt és könyvtárának koronája a Szentírás.
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/foldre/konyv.htm
Ugyanakkor, nem vetette meg a pogány vallásokat sem. Megvásárolta Buddha írásait és kitanulmányozta azokat. Tanulmányozta az akkor divatos okkult spiritiszta gyakorlatokat is, de a józan észtõl soha nem szakadt el. Nagyra tartotta a Darvin, Fajok elmélete mûvét is.
Tévedése az volt, hogy bizonyos szintig hitt a lelkek vándorlásában. Igaz, hogy az írásokban a léleknek van bizonyos szakíthatósága, ráruházhatósága, de az "én", az nem vándorol, hanem csak egyszer él a földön. A második tévedése úgy tûnik az volt, hogy nem ismerte fel a Katolikus Egyházban, Krisztus egyetlen és igaz Egyházát. Minden más tekintetekben rendkívül kifinomult, szinte éteri lélekrõl van szó, aki egyszerre bírt egy aszkéta durvasággal és egy szentimentalista finomsággal. Gárdonyi Géza minden bizonnyal, minden idõk egyik legjelentõsebb európai lelki embere és írója.
Hitt az igazi papi hivatásban - lásd a Bibi-t :
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/bibi.htm
Hitt az igazi szerzetesi hivatásban - lásd a Cyprián-t:
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/cypr.htm
Ellenezte az erõltetett papi vagy szerzetesi hivatást és a családos hívatásnak megadta a megilletõ helyet - lásd az Ida regénye és a Báró lelke írásait:
http://mek.niif.hu/00600/00659/00659.htm#3
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/baro/baro.htm
Persze, meg kell említeni az Isten rabjai-t és sok más lelkes novelláját.
Szabadkõmüves volt-e Gárdonyi Géza? Sem a Gárdonyi Géza név, sem a Ziegler Géza név nem szerepel a mai szabadkõmüves listákon. Itt van két példa, de persze, meg lehet cáfolni:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_szabadk%C5%91m%C5%B1vesek_list%C3%A1ja
http://www.galilei.hu/hires/hires.html
Gárdonyi Gézának minden oka meglett volna, hogy antiklerikális lelkülettel legyen. Felesége, Csányi Mária, a dabronyi római katolikus plébános, Muraközy József törvénytelen tizenhat éves leánya volt (az életrajzok az 1960-as évekig a plébános unokahúgaként ismerték a menyasszonyt). A hölgy sajnos kicsapongónak bizonyult és összetörte az író szívét.
Azt mondják, kinek milyen az élete, olyan a halála. 1922 november 1-jén, a bronzkoporsóban fekvő testét alma matere, az egri líceum aulájában ravatalozták fel, s tiszteletére a város mind a huszonhárom templomtornyában megkondították a lélekharangot. Az egyházi szertartást követően – Tordai Ányos egri cisztercita tanár javaslatára – az egri vár Bebek-bástyáján kialakított díszsírhelyen hantolták el, gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá vált frázist vésték: „Csak a teste!”
Bõvebben Gárdonyiról:
http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1rdonyi_G%C3%A9za
Sajnos, ma Gárdonyit sokan csak az Egri csillagokról és a Láthatatlan ember-rõl ismerik. Talán ezeket kellene legutoljára elolvasni. Gárdonyi, a szakemberek szerint, egy realista-szentimentalista író, aki halálosan szerette a magyar falut, tájait és annak verejtékezõ igaz embereit.
Olvassuk el az Aggyisten Biri!-t, hogy megismerjük Gárdonyit:
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/biri.htm
Elérhetõ a netten:
Gárdonyi Géza munkái - A művek digitalizálását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatja
http://www.brody.iif.hu/gardonyi/gard.htm
Ez a néhány sor nagyon silány Gárdonyi méltatására és ugyanakkor nagy kár, hogy olyan keveset gondolnak ma mûveinek megfilmesítsére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése