A lelki épülésrõl

Az régi szentek és egyházatyák lelki írásai hasonlatosak a régi civilizációk fennmaradt megalitikus épitményeihez. Olyanok, mint a jordániai Petra, az egyiptomi piramisok és templomok, vagy a Machu-Picchu. Ha fel akarsz jutni ezekre, azt tapasztalod, hogy túl nagyok és túl magasak. Falaik kövei embermagasságúak, és ha felkapaszkodtál egyre, máris elfáradtál. Hogyan mászhatnád meg az egész építményt?...

A második dolog, ami feltünik, hogy bármennyire is csodálatosak, valahogyan mára mintha kihaltak volna. Mintha nem lenne már bennük élet. Ezért, nekünk, nem az a célunk, hogy ezeket az óriási kihalt épitményeket megmászuk, hanem az, hogy hagyjuk Istent, hogy bennünket is ilyen épitménnyé formáljon, mert Ő azt mondja: 

(Iz 43,19)  Nézzétek: én valami újat viszek végbe, már éppen készülőben van; nem látjátok?...

vagy,

(Zsolt 127:2) Hiábavaló hajnal előtt kelnetek,és késnetek a lefekvéssel, akik a fáradság kenyerét eszitek, hiszen ő álmában is megad mindent annak, akit kedvel.

Igen Uram, Te ma is valami újat építesz bennem. Ámen.