2008. február 12., kedd

Szõkefalva védelmére

Egyházunk Tanitóhivatala tanítja, hogy az apostolokkal az isteni kinyilatkoztatás
lezárult. Isten már mindent elmondott az embereknek, amit ki akart nyilatkoztatni...

A magánkinyilatkoztatások ennek végleg kinyilatkoztatott isteni szeretetnek bizonyos aspektusaira világítanak rá, és az evangélium üzenetéhez, az Egyházba, Isten szeretetébe vezetnek vissza. Ha nem ezt teszik, akkor az vagy hamis, vagy emberi tetetésnek, vagy a zûrzavar gonosz lelkének tulajdoníthjató...

Egyházunk kimondja, hogy nem szükséges feltétlenül hinnünk a magánkinyilatokoztatásokban ahoz, hogy üdvözüljünk, és eszerint, azok, akik tévedésbe esve tagadnak egy igazi magánkinyilatkoztatást, nem veszélyeztetik üdvösségüket...

A saját véleményem

- Saját vívódásaim során, azt hiszem, a Szentlélek meggyõzött engem, hogy akik tagadnak egy az igazi magánykinyilatkoztatást és elvetik a Szûzanya mûködését, lényegesen szegényebbek maradnak lelkiekben, és kevés elõrehaladásuk lesz a lelki és a kegyelmi életükben.

- Nem lehet "hûbelé-balázs" módra dönteni, a saját hitünkre, önmagunkra nézve, hogy elfogadunk-e vagy sem egy magánkinyilatkoztatást. Ebben az ûgyben még az arsi plébános, Vianney Szent János is tévedésbe esett. Meg kell vizsgálni tüzetesen minden megnyilvánulást és minden hatást, amit azok kiváltanak, és össze kell vetni a Szentírással, különösen az evangéliumokkal, és az Egyház Tanitóhivatalának tanításával.

- Azonosítani kell a magánkinyilatkoztatás központi üzenetét, célját, miértjét.

- Figyelembe kell venni a hogyanját, mert a cél nem szentesiti az eszközöket;

- Meg kell találni a kézzelfogható lelki gyümölcsöket. Itt ne tévesszen meg a tömeg vagy a sokasság véleménye.
A neoprotestáns szabadegyházaknak is, akik gyakran a prosperitás profétái, sok követõjük van, de tele vannak rossz gyümölcsökkel. Figyeljünk a Gal 5,22-re.

- Véleményem szerint, Szõkefalvának célja összehozni a gyûlölettõl szétválasztott
különbözõ nemzetiségű embereket Jézus Krisztusban, az Őhozzá és Máriához való imádságban. Ne feledjük el, hogy a 1990-es marosvásárhelyi véres események valhol ebbõl a zónából indultak ki, ha nem tévedek ortodox egyházi közremüködéssel.

- A békeszerzés nem az ördög mûfaja, vagy ha igen akkor bizonyára õ is már megtért...

- Ahol békességszerzés és rózsafûzér imádság van, ott az ördög nem igazán mûködhet.

- Meg kell azt is vizsgálni, ki az aki a jelenési helyet tagadja, azaz támadja. Milyen annak az embernek a hite a Szûzanyával kapcsolatosan, milyen a személyes kapcsolata a Szûzanyával.

- Ahol hiányzik a mély hit Máriában, Isten Anyjában, ott lassan egy elferdült hit alakul ki Jézus Krisztus iránt
is, mert az Mária, IstenAnyja hittételében áll fenn Krisztus valóságos Isten és valóságos ember hittétele.

- Szõkefalvára, a hallottak szerint, jellemzõek a fényjelenségek, napjelenségek, egyébb égi jelenségek. Több alkalommal volt, hogy a nap színe és formája elváltozott, szabad szemmel hosszú ideig szemlélhetõ volt a nap korongja;

- Volt, hogy a nap az Oltáriszetséghez hasonló lett és a pereme körbe forgott.

- Volt, hogy a nap zöldes vagy más színűvé változott. Különös szürkévé változott az egész környék, és volt, hogy aranyszünû fényáradat borította be a zarándokokat. Volt, hogy tartós, nagy zápor után egy-két órára annyira felszáradt a föld, hogy a por lepte meg a könyvárusok standjait. A jelenségekrõl többségérõl az elérhetõ testvérek tanuságot tettek, és a szubjektív
vélemények, kifejezések kiszûrésével a tanuságok nagyjából megegyeztek. Volt, hogy tanuságot tettek tekintélyes emberek is.

- A fatimai napcsoda után, amelyet az egyház, különösen II. János Pál pápa (és a Hittani Kongregáció is megnyilvánult ezûgyben) hivatalosan elismer, el kell fogadnunk a természeti elemeknek szõkefalván történt természetfeletti megnyilvánulásait is.

Mindezeket figyelembe véve, én hiszek a szõkefalvi jelenésekben. Ez nem jelenti azt, hogy a látnok Rózsika nem eshet tévedésbe bizonyos látomásaival kapcsolatosan. Õt is becsaphatta a gonosz, és pont olyan látomást adhatott neki, mint amilyent a Szûzanyától szoktak kapni. Itt azért a tévedés korlátozva volt, mert a Szûzanya, mindig megmondta mikor fog következõ alkalommal jelentkezni.

Amennyire én hallottam, Rózsika kapott a Szüzanyától egy olyan adományt is, amellyel bíztosan meg tudta különböztetni a dolgokat. Ennek ellenére, gondolom, hogy lehetnek tévedések. Pld. legutóbb azt hallottam, hogy bizonyos romániai helyiségekre nézve rossz üzenetet
kapott. Állítólag, négy helyiséget, zónát megprobáltatások fogják érni. Azonban a profétának azt is kell tudnia, hogy a profécia feltételes. Ahogyan az Úr Ninivét sem pusztitotta el, és ez rosszul esett a profétának, úgy az is megtörténhet, hogy
Rozsika proféciája sem fog bekövetkezni. Bárcsak igy lenne...

(Ps. Sajnos a próféciák valóra váltak, az árvizek megtörténtek Moldovában, Temesvár környékén, Suceavában és sok-sok más helyen…)




A proféta megvetése felelõtlen dolog

(Ez nem azt jelenti, hogy minden butaságot elfogadunk...)

Szent Pál int benünket, hogy a profétát meg ne vessük (1Tessz 5,20). Szent félelemmel kell kezelni azt és meg kell vizsgálni a profétát, fõleg ha az veszedelmet profétál. Az Úr Jézus a profétákat olyan embereknek nevezi, akiket megvetnek, kitaszítanak, de akiknek nagy lesz a jutalmuk. Az Úr Jézus védelmezi a profétákat, mint közeli munkatársait, azt mondván, hogy aki profétát befogad proféta nevében, a proféta jutalmát kapja (Mt 10,41)...

Mindezek után, azt hiszem, elegendõ érvet hoztam fel, hogy higgyünk a szõkefalvi eseményekben, hogy tiszteljük Rózsika testvérünköt, mint látnokot, azaz mint profétát...

Ez persze ránk tekintve nem jelent semmi különöset, csak annyit, amennyit az idei
csíksomlyói búcsú üzenete:"Tegyetek meg mindent amit mond." ( mármint, amit Jézus mond…).

Tehát hinnünk kell Jézus Krisztusban, az evangéliumban, és a kegyelemre válaszolnunk kell életünkkel és cselekedeteinkkel. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése