A ténylegesség ereje

Sokszor vagyunk úgy dolgokkal, hogy vajon megtörténtek vagy képzelõdünk? Álom-e vagy valóság? Megcsipkedjük magunkat, nem-e álmodunk. Az Úr Jézus pedig azt mondja Tamás apostolnak: 

Nyújtsd ide az ujjadat és nézd kezemet! (Jn 20:27)…

Ténylegesség a szentírásban

Egy alkalommal, amikor az Úr Jézus vakot gyógyított, lehajolt, a földre, köpött, sárt kevert és bekente vele a vak szemét (Jn 9:6). Majd elküldte, hogy mossa meg szemeit a Siloe tavában. Amikor a vak megmosta szemeit, látott. Vajon, az Úr Jézus nyála, vagy a sárkeverék, szükséges volt a gyógyításhoz? Nem, hiszen Istennek nincs szüksége eszközökre a gyógyításhoz. Sõt, még a mi hitünkre sincs szüksége, ha úgy akarja, hisz ez a vak nem is kérte a gyógyulását. A sár itt nem más, mint a ténylegesség eszköze. Ha nem lett volna, akkor talán azt lehetett volna mondani: Ki tudja? Lehet, hogy nem is történt semmi… Talán nem is volt vak. Nem is biztos, hogy Ő gyógyította meg... És valóban, a farizeusok nem is hittek a meggyógyultnak.

Ha Péter apostolt az angyal, amikor kivezette a börtönbõl, nem hagyta volna ott kint az utcán, hanem visszavezette volna cellájába, akkor azt gondolhatta volna, hogy csak álmodott (ApCsel 12:11). De mivel ez az álomszerü esemény, konkrét, életbevágó valóságnak bizonyúlt, mivel kiszabadult a börtönbõl, ezért a ténylegesség ereje meggyõzte õt az angyali jelenés valóságáról.

Ténylegesség a szentségeknél

Ugyanígy van ez a szentségekkel is. Ha nem kísérnék azokat a ténylegesség jelei, akkor megkérdõjeleznénk, hogy egyáltalán léteznek-e. De a szentségeknél vizet, olajat és krizmát használnak. Emberi kézzel és emberi szóval közvetítik. A papszentelésnél a földre is lefeküsznek és a püspök elé térdelnek. Az ember ténylegesen, látható módon, tappintható ember által kapja az isteni küldetését. Minden lelki cselekményt, egy, a ténylegességet megerõsítõ anyagi jel közvetít. Ez azért van, mert az ember csak test (Ter 6:3) és szüksége van a testi, megélést biztosító eszközökre. 

A ténylegesség elve lényeges a megváltás mûvében. Ezért az Ige testté lett, valóságos emberré, hogy megválthassa a valóságos embert és még az ítélet napján se mondhassa senki, hogy Krisztus nem tudja, hogy milyen az ember bõrében lenni. A bûnös embert, a ténylegesen emberré lett, bûntelen Isten Fia váltja meg...

Ténylegesség a kiengesztelődésnél

Ez a ténylegesség jele nagyon fontos a bûnök terhe alóli szabadulás folyamatában. A bûnös ember lelke, lelkiismerete megnehezedett és háborgó. Lelkiismerete nem hagyja nyúgodni sem éjjel, sem nappal. A sok kínlódásban eljut odáig: Bárcsak lenne valaki, akire rádobhatnám bûneimet! (Lev 16:10)… 

Az ember lelkét nem nyugtatja az meg, nem elégíti az ki, ha önmagában beismeri bûnösségét. Még az sem enyhíti meg õt, ha általános módon mondja, hogy bûnös, hogy vétkezett. Ha igazán meg akar szabadulni bűneinek terhétõl, akkor elõbb-utóbb el kell mondania valakinek azokat szemtõl-szembe. El kell mondania konkrétan, hogy mivel vétkezett (Jak 5:16) és imádkozni kell bûnei bocsánatáért. 

Minél inkább ködösít az ember, annál rosszabb neki, és minél inkább világosságra hozza az ember az õ sötétségét, annál inkább megszabadul bűneinek terhétől (Jn 3:20-21). A szentgyónásban, a pap személye és a neki elmondott rejtegetett szégyen a ténylegesség ereje és a pap feloldozó szavai, a Szentlélek által, Jézus Vére, amely lemossa bûneit.  A gyónás alatt két ember van jelen, de ugyanakkor sok személy, mert jelen van a Szentháromság és az örvendezõ angyalok serege is (Lk 15:10)...

A protestánsok nem ismerik el a szentségeket, de a tényleges bûnvallomás erejét, szükségességét õk is felismerik. A szentgyónás helyett, a lelkigondozást használják, ahol egy lelkigondozónak elmondják,  mintegy meggyónják vétkeiket. Habár ezt nem követi feloldozás, a gyógyító ima és a Szentlélek segítsége által, a lélek sérülései hatékonyan gyógyulhatnak (Jak 5:16). A szentgyónásban történõ feloldozással semmi sem ér fel, mert ez a kulcsok hatalma az Egyházban (Mt 16:19), de gyakran, szükség van a szentgyónás utáni lelki gondozásra is meg gyógyító imaszolgálatra.

Aztán ott van az a sok abortuszt elkövető asszony, akik oly nagyon szenvednek. Hallottam egyszer egy tanuságtételt, hogy egy asszony, habár meggyónta bûnét, nem volt nyugta, amíg nem imádkozott egyenként minden megölt magzatjáért. Egy lelkigondozó segítségével, nevet adott, úgymond "megkeresztelte" minden egyes megölt magzatját, elfogadta gyermekének, anyjának vallotta magát és bocsánatot kért tõle. Az ima erejével, a Szentlélek gyógyító és egyesítõ ereje által, megtörtént a kiengesztelõdés, és az asszony lelki békére talált. Az asszony ténylegesen bocsánatot kért a meg nem született gyerekeitõl és Krisztus vére minden vétkét lemosta, mert minden bûn megbocsájtatik.

A bocsánatkérés, a ténylegesség egyik legfontosabb formája. Sokan azt gondolják, hogy mivel a másiknak is jó kereszténynek kell lennie, ezért nem szabad megharagudnia... Szegény, kínlódik is, hogy ne haragudjon meg, mert hiszen tudja, hogy 77-szer kell megbocsájtania (Mt 18:22) és ha nem bocsájt meg, akkor neki sem bocsájtatnak meg a bûnei (Mt 6:15), de valahol, lelke mélyén, mégiscsak sebzett marad. Nem mondja ki, de érzi, hogy megsebezték, hogy átgázoltak rajta. Ezért a bocsánatkérés a legszebb, legértékesebb gesztus. A bocsánatkérés rózsát terem ott, ahol tövisek vannak. A bocsánatkérés heg nélkül tüntet el a mély sebeket. A bocsánatkérés meleg, jó és emberi, mert bevallva a tévedést, az ember bevallja hogy õ is olyan, mint akárki más. A bocsánatkérés kedves, mert alázatos. A bocsánatkérés a ténylegesség elsöprõ erejével bír az érzõ szív elõtt és megindítja azt...

Ténylegesség az érdemszerzésnél

A ténylegesség ereje nem utolsó sorban a jócselekedetekben nyilvánul meg (Mt 5:16). Az apostol arra int, hogy ne legyünk az igének meddõ hallgatói, hanem legyünk megcselekvõi (Jak 1:22). Az éhezõ ember nem lakik jól prédikációval. Ha valakinek vallásosságát próbára akarod tenni, akkor kérj tõle pénzt. Az embernek a szája nyílik meg legkönnyebben, de a pénztárcája a legnehezebben. Az igaz vallásosság helyzetét a bajba jutott emberek tudják a legjobban (Tit 3:14). Sandra Bullock, amikor felkérték a Blind Side (2010) (A szív bajnokai -  mûvészfilm, igaz történet alapján) filmben az anya szerepére, amelyre végül is az egyetlen Oscar dijját kapta, nem akarta elfogadni a szerepet, mert szerinte manapság "a kereszténység árbócán képmutatás lebeg". Van aki azt mondja, hogy egy hitetlen ember beszél így. Én azt gondolom, hogy nagy igazság van abban, amit mond. A dõzsölõ és mások nélkülözése iránt érzéketlen kereszténység teljességgel nélkülözi a ténylegesség erejét.

Milyen a mi vallásosságunk? Jelen van-e életünkben a ténylegesség ereje?...

Ima: Uram Jézus, ments meg minket az önáltatástól és a képmutatástól. Add nekünk, hogy tényleg megéljük tanításod. Ámen.