A mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésének története

Rakjuk sorba a négy evangéliumból a mi Urunk Jézus Krisztus szenvedésének eseményeit, hogy jobban át tudjuk elmélkedni a megváltás nagy művét. 

Ezek azok az események, amelyeket az Úr Jézus véghezvitt, hogy kifizesse adóslevelünket és lemossa búneinket az Ő Szent Vérével.

A szenvedéstörténet eseményei sorrendben:

- Júdás elmegy, hogy megbeszélje a főpapokkkal meg a templomőrség vezetőivel, hogy miként és mennyiért szolgáltassa ki nekik az Úr Jézust (Mt, MK, Lk);

- Az utolsó vacsora elkezdése (Mt, MK, Lk, Jn);

- A lábmosás szertartása és annak tanítása (Jn);

- Az Úr Jézus vágyva vágyott az utolsó vacsorára (Lk);

- Az Oltáriszentség és az egyházirend megalapítása (Mt, MK, Lk);

- Az Úr Jézus kijelenti, hogy egyvalaki el fogja árulni Őt (Mt, MK, Lk, Jn);

- Júdásba beleszáll a Sátán az utolsó vacsora alatt, amikor magához veszi a falatot (Jn);

- Júdás kezelte az apostolok pénzét és tolvaj volt; ekkor hamarabb elhagyta az utolsó vacsorát, hogy végbe vigye árulását (Jn);

- Az Úr Jézus elbúcsúzik az utolsó vacsorától (Lk);

- Az Úr Jézus elbúcsúzik a bortól, a szőlőtő gyümölcsétől (Mt, Mk);

- Az Úr Jézus elbúcsúzik a tanítványoktól (Jn);

- Az Úr Jézus kijelenti, hogy már nem sok ideje van hátra, mert jön e világ fejedelme (Jn);

- Az Úr Jézus új parancsot ad a tanítványoknak és elmondja utolsó tanítását (Jn);

- Az Úr Jézus kijelenti, hogy egységben van az Atyával, az Atyához megy és helyet készít számunkra (Jn);

- Az Úr Jézus megígéri a Szentlelket (Jn);

- Az Úr Jézus Főpapi imája (Jn);

- A hálaadó zsoltár elimádkozása, éneklése útközben a major felé (Mt, Mk);

- Az Úr Jézus és az apostolok átkelnek a Kidron patakán (Jn);

- Megérkezés az Olajfák hegyére, a Getszemáni majorba (Mt, MK, Lk, Jn);

- Versengés a tanitványok között (Lk);

-Az Úr Jézus kijelenti Simonnak, hogy a Sátán kikérte őket és, hogy imádkozott érte (Lk);

- Péter apostol tagadásának megjövedölése (Mt, MK, Lk, Jn);

- Az erszény és a kard előkészítésére való felszólítás (Lk);

- Az Úr Jézus gyötrődése, szomorúsága és háromszoros imája (Mt, Mk);

- A virrasztásra való figyelmeztetés (Mt, Mk, Lk);

- Az angyal megerősíti az Úr Jézust (Lk);

- Az Úr Jézus halálfélelme és a vérrel való verejtékezése (Lk);

- Megérkezik a felfegyverzett csapat Júdás vezetésével (Mt, Mk, Lk, Jn);

- Az Úr Jézus megkérdezi, hogy kit keresnek; amikor azt mondja „Én vagyok”, mindenki meghátrál és a földre rogyik (Jn);

- Júdás csókkal árulja el a Mestert (Mt, Mk, Lk);

- Az Úr Jézust elfogják a katonák (Mt, Mk, Lk, Jn);

- Péter apostol kardot ránt és levágja vele a főpap szolgájának fülét (Mt, Mk, Lk, Jn);

- Az Úr Jézus kéri, hogy tegye el a kardot, ne védjék meg Őt, hanem hagyják beteljesedni az írásokat (Mt, Mk, Jn);

- Az Úr Jézus meggyógyítja a szolga fülét (Lk);

- Az Úr Jézus kéri, hogy az apostolokat engedjék el (Jn);

- Az apostolok és a tanítványok elszaladnak (Mt, Mk);

- Egy ifjú (Márk evagelista) mégis követi az Úr Jézust, és el akarják fogni őt, de kibújik a gyolcsingjéből és elszalad.(Mk);

- Az Úr Jézust először Annás főpaphoz viszik (Jn);

- Az Úr Jézust Annástól Kajafás főpaphoz viszik, ahol már ott vannak az írástudók és a nép vénei (Mt, Mk, Lk, Jn);

- Kajafás azt, mondja, hogy jobb ha egy ember hal meg a népért, mindhogy az egész nép elvesszen (Jn);

- Péter apostol és egy másik tanítvány (János) követi az Úr Jézust (Mt, Mk, Jn);

- Péter apostol kint marad a kapunál, míg János bemegy (Jn);

- A másik tanítvány (János) ismerős volt a főpapnál, és így beviszi Péter apostolt is az udvarra (Jn);

- A kapunál őrködő lány felismeri Pétert apostolt, és Péter először itt tagadja meg az Urat (Lk, Jn);

- Péter apostol beáll a szolgák közé a tűz mellé (Mt, Mk, Lk, Jn);

- Kajafás kikérdezi az Úr Jézust még akkor este tanítványairól és tanításáról (Jn);

- Az Úr Jézus válaszára, a poroszló arcul üti az Urat (Jn);

- Az Úr Jézus rendre utasítja a poroszlót (Jn);

- Sok hamis tanú jelentkezik, de tanuságuk nem egyezik; tanusítják, hogy mondta: három nap alatt felépíti a templomot (Mt, Mk);

- A főpap középre áll és kényszeríti az Úr Jézust, hogy tegyen tanuságot önmagáról (Mt, Mk);

- Az Úr Jézus ekkor megvallja, hogy Ő az Isten Fia (Mt, Mk);

- A főpap megszaggatja ruháját, káromkodással vádolja az Úr Jézust, és a tanács halálra ítéli Őt (Mt, Mk);

- Ekkor sokan leköpdösik, és arcát letakarva ütik az Úr Jézust; még az őrség tagjai is arcul verik, csúfolják, hogy találja el, ki ütötte meg Őt (Mt, Mk, Lk);

- Péter apostol kint ül az udvaron, és a szolgák vádjaira ismét megtagadja az Urat (Mt, Mk, Lk);

- Péter apostol a kakas hangjára feleszmél és sírva fakad (Mt, Mk, Lk, Jn);

- Reggel a főpapok és a vének tanácsot tartanak, halálra ítélik az Úr Jézust, és megkötözve Pilátushoz vezetik (Mt, Mk, Jn);

- Közben Júdás megbánja tettét és visszaviszi a pénzt a főpapoknak és a véneknek; Júdást vigasztalanul elküldik a főpapok, és ő erre bedobja a pénzt a templomba; később Júdás felakasztja magát; a főpapok pedig felszedik a pénzt, kiviszik azt a templomból, és majd temetőt vásárolnak belőle az idegeneknek (Mt);

- Pilátus rögtön tudja, hogy az Úr Jézust irigységből hozták eléje, hogy elítélje őt (Mt, Mk);

- Pilátus nem akarja elítélni az Úr Jézust, és el akarja utasítani a zsidókat, hogy itélkezzenek ők ha akarnak (Jn);

- A zsidók erősködnek Pilátus előtt (Mt, Mk, Lk, Jn);

- Pilatus, amint megtudja, hogy az Úr Jézus Galileából való, elküldi Heródeshez, aki aztán visszaküldi Pilátusnak (Lk);

- Ekkor az Úr Jézust azzal vádolják, hogy megtiltja, hogy adót fizessenek a császárnak és hogy királynak adja ki magát (Lk);

- Pilátus megkérdezi az Úr Jézust, hogy Ő-e a zsidók királya (Mt, Mk, Lk, Jn);

- Ekkor van az Úr Jézus és Pilátus párbeszéde a királyságáról és az igazságról (Jn);

- A főpapok és a zsidók vádolják az Úr Jézust Pilátus előtt, de Ő nem védekezik; Pilátus erre nagyon meglepődik (Mt, Mk);

- Pilátus nem találja az Úr Jézust bűnösnek (Jn);

- Pilátus, kiútként, választás elé állítja a zsidókat: Barabást vagy Krisztust? (Mt, Mk, Lk, Jn);

- Pilátust figyelmezteti a felesége, hogy nehéz álma volt és, hogy ne legyen köze eme igaz ember halálához (Mt);

- Pilátus megkérdezi a néptől, hogy mit tegyen Jézussal és, hogy mi rosszat tett (Mt, Mk);

- A nép követeli Krisztus keresztre feszítését (Mt, Mk, Jn);

- Pilátus mossa kezét a nép előtt; a zsidók magukra és fiaikra vállalják Krisztus vérét (Mt);

- Pilátus megostoroztatja az Úr Jézust (Mt, Mk, Jn);

- Az Úr Jézust megfosztják ruháitól a római katonák a pretoriumban; bíborba öltöztetik, töviskoronát tesznek a fejére, nádszálat adnak a jobb kezébe, kigúnyolják, leköpdösik és nádszállal verik a fejét a római katonák (Mt, Mk, Jn);

- Pilátus ismét kijelenti, hogy az Úr Jézust nem találja bűnösnek (Jn);

- Az Úr Jézust kivezetik és Pilátus rámutat: Íme az ember! (Jn);

- Pilátus meghallja, hogy az Úr Jézus Isten Fiának vallotta magát; Pilátus erre igencsak megijed, és meg akarja tudni, hogy ki is Jézus valójában és honnan való (Jn);

- Ezután Pilátus igyekszik az Úr Jézust ismét megmenteni, de a zsidók megfenyegetik, hogy bepanaszolják a császárnál, hogy nem a császár barátja (Jn);

- Pilátus kivezetteti az Úr Jézust az udvarra és helyet foglal a Gabbatában, azaz az ítélőszékben (Jn);

- Pilátus rámutat az Úr Jézusra, hogy Ő a zsidók királya (Jn);

- A nép kiáltja, hogy nincsen királyuk, hanem csak császáruk (Jn);

- Pilátus átadja az Úr Jézust, hogy keresztre feszítsék (Mt, Mk, Lk, Jn);

- Az Úr Jézus maga kezdi el vinni keresztjét a Golgotára, a Koponyák helyére (Jn);

- Amint kifelé vonulnak, a város kapujánál, találkoznak Cirenei Simonnal és kényszerítették, hogy vigye a keresztet (Mt, Mk, Lk);

- Két gonosztevőt is visznek az Urral (Lk);

- Az Úr Jézust nagy tömeg követi; az asszonyok siratják az Úr Jézust; Ő odaszól nekik, hogy magukat és gyermekeiket sirassák (Lk);

- Amint felérnek a Golgotára, vagyis a Koponyák helyére, epével elegyített borral kínálják az Úr Jézust, de Ő miután megízleli, elutasítja a bort (Mt);

- Az Úr Jézust levetköztetik, és majd később ruháit a katonák elosztják maguk közt (Mt; Mk; Lk).

- A Koponya helyen keresztre feszítik az Úr Jézust, majd két oldalán a két gonosztevőt feszítik meg (Lk), hogy a bűnösök közé sorolják;

- Három óra van, amikor keresztre feszítik az Úr Jézust (Mk);

- Az Úr Jézus imádkozik kivégzőiért (Lk);

- Az Úr Jézus feje fölé rögzítik a táblát az Ő elítélésének okával: INRI (Mt, Mk, Lk, Jn);

- A főpapok követelik Pilátustól, hogy javítsa ki az írást a táblán; Pilátus azonban ezt megtagadja (Jn);

- A katonák megosztoznak az Úr Jézus ruháin; a köntöse egybe van szőve, ezért arra sorsot vetnek (Jn);

- Az őrség leheveredve őrizi az Úr Jézust és a latrokat (Mt);

- A kereszt alatt ott áll a Szűzanya Mária, a másik Mária és Mária-Magdolna; az Úr Jézus végrendelkezik: édesanyját Jánosra bízza és János apostolt fiúként adja Anyjának (Jn);

- Az Úr Jézust kigúnyolják, gyalázzák a zsidók meg a főpapok, a katonák, sőt még a megfeszített gonosztevők is (Mt, MK, Lk);

- A két lator vitája: az egyik lator megfeddi a másikat és megvallja saját bűneit; bízik az Úr Jézusban, az Ő kegyelmét kéri és rögtön elnyeri az üdvösséget: Még ma velem leszel a Paradicsomban (Lk);

- A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borul a földre (Mt, MK, Lk);

- Kilenc óra tájában az Úr Jézus felkiált: Eli, Eli, lamma szabaktani? (Mt, Mk);

- Az Úr Jézus tudja, hogy beteljesedett az Ő megváltó műve, de hogy minden beteljesedjék, azt mondja: „Szomjazom.” (Jn);

- Ott van egy ecettel teli edény az elítéltek vérzésének csillapítására, hogy hosszabban szenvedjenek a kereszten (Jn);

- Egy ember odaszalad és egy nádszálra (izsopra) tűzött szivaccsal, ecettel itatja meg az Úr Jézust (Mt, Mk, Jn);

- Az Úr Jézus az Atya kezébe ajánlja lelkét (Lk);

-Az Úr Jézus még egyszer felkiált: Beteljesedett!, és kileheli lelkét (Mt, Mk, Lk, Jn);

+

- Ekkor a templom függönye kettéhasad (Mt, Mk, Lk);

- A föld megrendül és a sziklák megrepednek (Mt, Mk);

- A százados és római őrség a történtekre nagyon megijednek és elismerik, hogy ez valóban Isten fia volt (Mt, Mk, Lk);

- Távolról figyelik a történteket Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalome (Mk, Lk);

- Ekkor a megnyílnak a sírok és sok régi szent feltámad; sokaknak megjelennek a szent városban (Mt);

- A zsidók kérik, hogy a szombat miatt vegyék le a testet a keresztről (Jn);

- A két másiknak megtörik a lábszárát, mert még éltek; de mivel az Úr Jézus már halott volt, nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona oldalába döfte lándzsáját; ekkor vér és víz fakadt ki az Úr Jézus oldalából (Jn);

- Arimatiai József, a zsidóktól félve, titokban kéri el Pilátustól az Úr Jézus testét (Mt, Mk, Jn);

- Pilátus elcsodákozik, hogy az Úr Jézus már meghalt; miután kikérdezte a századost, kiadta Józsefnek az Úr Jézus testét (Mk);

- Arimatiai József leveteti az Úr Jézus testét a keresztről, gyolcsba göngyölíti, fűszerekkel borítva, és egy szilkába vájt új sírboltba helyezi (Mt, Mk, Lk, Jn);

- Arimatiai József a sír bejáratához egy nagy követ hengeríttet (Mt, Mk);

- A sírbolt, a keresztre feszítés helyéhez közel álló kerben van (Jn);

- Mária Magdolna és a másik Mária ott maradnak és a sírral szembe leülnek (Mt, Mk, Lk);

- Másnap, a készület napja elmúltával, a főpapok Pilátushoz mennek; a főpapok kérik, hogy legyen a sír őrizve, nehogy a tanítványok  ellopják a testet és a feltámadást színleljék; Pilátus elküldi őket, hogy őrizzék azt a saját őrségükkel; a főpapok lepecsételik a sír bejáratát és odaállítják az őrségüket (Mt).

Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert Szent Kereszted által megváltottad a világot. Ámen.