Az ószövetségben többször találkozunk ezzel az megnevezéssel, ami egyben minősítés is. Béliál fiai (vagy leányai) azok, akik engedetlenek, bálványimádók, hitetlenek, vakmerők, hazugok, tolvajok, részegeskedők, fajtalankodók, paráznák, bujálkodók, perverzek, erőszakosok, árulók, gyilkosok, stb. (1Kor 6:9-10; Gal 5:19-21; Jel 21:8;)...
Csak néhány példa a szentírásból:
(Bír 19:22) Míg erőt gyűjtöttek, a városbeli emberek – Beliál fiai – körülvették a házat, megzörgették az ajtót, és így szóltak az öregemberhez, a ház gazdájához: „Hozd ki az embert, aki betért házadba, hadd ismerjük meg.”
(MTörv 13:13-15) Ha azt hallod beszélni, hogy valamelyik városodban, amelyet az Úr, a te Istened ad majd neked lakóhelyül, előálltak közüled Béliál fiai, s eltántorították városuk lakóit, s azt mondták: ‘Gyerünk és szolgáljunk más isteneknek’ – olyanoknak, akiket ti nem ismertek, - akkor tarts gondos és szorgalmas vizsgálatot.
(1Sám 1:15-16) Anna azt felelte: »Nem, uram! Nagyon szerencsétlen asszony vagyok én, sem bort, sem más részegítő italt nem ittam, csak a lelkemet öntöttem ki az Úr színe előtt. Ne tartsd szolgálódat Béliál lányai közül valónak, mert bánatom és szomorúságom sokasága miatt szóltam mindeddig.«
(1Sám 2:12-14) Ám Héli fiai Béliál fiai voltak, s nem törődtek az Úrral, sem a papoknak a nép iránt való kötelességével, hanem ha valaki áldozatot vágott, amikor a húst főzték, odament a pap legénye, háromágú villával a kezében, s azt beleszúrta a tűzhelybe, az üstbe, a fazékba vagy a tálba, s amit éppen a villával kihúzott, azt a pap elvette magának. Így cselekedtek a Silóba jövő egész Izraellel...
De ki is valójában ez a Béliál? A választ a Magyar Katolikus Lexikonban találjuk meg:
Beliál (gör. Beliár): az Ószövetségben az Istennel szembeforduló szellemi lény, 'a gonosz' (P. Joüon), tehát azonos a Sátánnal. G. R. Driver a szót elemeire bontva 'a zűrzavar'-nak mondja. - Az ÚSz-ben Krisztus ellenfele (2Kor 6,15). A kumráni szövegekben ált. a rossz és a gonosz, de Isten ellen lázadó szellemi lény is. Több apokrif iratban egy démon neve. Idővel az →Antikrisztus neveként is használták. →ördögök
Tehát a Béliál maga a Sátán, aki bukott angyal, vagyis szellemi teremtmény...
Az atyaság és az ivadék két értelemben létezhet: testi értelemben és lelki (szellemi) értelemben.
Béliál fiai test szerint
Ha Béliál a Sátán, a bukott angyal, aki tisztán szellemi teremtmény, hogyan lehet neki fia vagy leánya test szerint? Hát úgy, hogy Isten fiai elhagyták az egeket az emberek leányainak szépsége miatt, testet szedtek magukra a levegőégből, és együtt háltak velük. Így ezek gyerekeket nemzettek, akik a szellemi test és az anyagi test keverékei voltak, és ezért óriások lettek.
(Ter 6:1-4) Amikor az emberek kezdtek elszaporodni a földön és leányaik születtek, az Isten fiai látták, hogy az emberek lányai szépek. Feleségül vették mindazokat, akik tetszettek nekik. Ekkor az Úr így szólt: „Nem marad éltető lelkem az emberben örökké, mivel test. Életkora csak 120 év legyen.” Óriások éltek akkor a földön (és később is), amikor az Isten fiai az emberek lányaival összeházasodtak, és ezek gyermekeket szültek nekik; ezek a régi idők híres hősei.
(Jud 1:6) Az angyalokat pedig, akik nem őrizték meg méltóságukat, hanem elhagyták lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére örök bilincseken, sötétségben tartja.
Béliál fiai lélek szerint
Béliál fia lélek szerint mindaz az ember, aki a gonosz csábításának enged, és asszerint cselekszik. Béliál, vagyis az ördög, előbb megkörnyékez, aztán meggyőz, aztán rávesz, aztán leural, aztán megkötöz, aztán elnyom, aztán behatol, aztán megszáll, és végül elpusztít. A fenti, bevezető szentírási részek, mind erről tanuskodnak. Maga az Úr Jézus is ördög fiainak nevezi a zsidó főpapokat, akik az életére törtek:
(Jn 8:44) Az ördög az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja.
Béliál fiai egyesülnek
Béliál testi és lelki fiai egyesülnek. Hogyan? Énok könyvében olvashatjuk, hogy a bukott angyalok ivadékainak szellemei, vagyis az óriások szellemei, gonosz szellemek lettek.
(Énok k. 15.8-9) És mostantól az óriások, akik a hús és a szellem keveredéséből jöttek létre, gonosz szellemeknek lesznek nevezve a földön, és a föld lesz lakhelyük. Gonosz szellemek hagyták el testeiket; mert születésük emberi, és elsődleges eredetük pedig a mennyek szent őrangyalaitól van; gonosz szellemek lesznek ők a földön, és gonosz szellemeknek lesznek nevezve.
Mennyire vegyük komolyan Énok könyvét? Hát, amennyire komolyan vették azt a szent írók és az apostolok...
(Ter 5:22-24) Hénoch Isten színe előtt járt. Hénoch Metuselach születése után még 300 évig élt, és fiai meg lányai születtek. Hénoch egész életkora 365 évet tett ki. Isten színe előtt járt, aztán nem volt többé, mert Isten elvitte.
(Zsid 11:5) Hite miatt ragadtatott el Énok, hogy ne lásson halált, és nem találták meg, mivel elragadta őt Isten. Elragadtatása előtt bizonyságot nyert arról, hogy Isten szemében kedves.
(Júd 1:14-15) Ezekről jövendölt Hénok, Ádám után a hetedik, amikor így szólt: »Íme, jön az Úr ezernyi szentjével, minden fölött ítéletet tart, és megfenyíti az összes istentelent minden gonoszságért, amelyet gonoszul véghezvittek; és minden durva beszédért, amelyet az istentelen bűnösök ellene szóltak.«
Tehát, amikor az evangéliumokban gonosz, tisztátalan lelkekről olvasunk (Mt 8:16; Mk 1:23; 5:2...), akkor elsősorban az ősi, elhunyt óriások lelkeiről van szó. Ezekhez aztán hozzácsapódnak azok a gonosz, elkárhozott emberi lelkek is, akik eladták lelküket a gonosznak, akiket az befogad hajlékába (Lk 16:9). A bukott angyalok nem szállják meg a testet, mert ők tisztán szellemi lények, és utálják az állatias testet. Máskülönben is, a Sátán angyalai olyan hatalmasak, hogy az egyesüléskor azonnal elhamvasztanák az anyagi testet...
A gonosz, tisztátalan lelkek (szellemek) testben éltek, és most test nélkül a levegőég pusztájában kóborólnak. Ezek vágyakoznak a testi, érzéki gyönyörök után, és mindent elkövetnek, hogy a most élő testek által részesüljenek ezekből. Így aztán ráveszik a testi beállítottságú embert a bűnre, az ellenszegülésre, a testi gyönyörökre és bujaságokra, hogy ők is részesüljenek az élvezetekből azáltal, hogy megszállják őket...
(Mt 12:43-45) Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken bolyong, nyugtot keres, de nem talál. Azt mondja hát: Visszatérek elhagyott házamba. Amikor odaér, üresen, kisöpörve, feldíszítve találja. Erre nyomban elsiet, s hoz magával hét más lelket, magánál is gonoszabbat. Bemennek és ott laknak.
Tehát ezek a gonosz lelkek, haláluk bekövetkezésekor, elveszítették ugyan óriás testük "házát", és bolyongtak, de aztán megszálltak egy-egy emberi testet. Amikor eljött a világ Világossága, az Úr Jézus Krisztus, Ő Isten ujjával (Lk 11:20), a Szentlélekkel, kiűzte a gonosz lelkeket. De ha az így megszabadult ember nem él állhatatosan Krisztusban, akkor ismét megszállja a gonosz lélek, hatványozott létszámmal és erővel. A gonosz lelkek annyira vágynak testben lenni, hogy akár az állatokba is szivesen belemennek, csakhogy ne kelljen alászálniuk a pokolra (Mt 8:32)...
Béliál fiai és a tisztátalanság
Az óriások, amint elszaporodtak a földön, egyre nehezebben tudták kielégíteni testi szükségleteiket. A testi szükségleteik pedig az élelem, a ruházat és a szexuális életük volt. Ezek a szükségleteik arányosak voltak a méretükkel. Amíg az élelmet és a ruházatot ki tudták hajtani a rabszolgasorba taszított emberektől, addig a szexuális életüket nem tudták kielégíteni. Az erősebb, hatalmasabb óriások feleséget, feleségeket vettek maguknak, de a gyengébbek magukra maradtak, mivelhogy egy óriás csak óriás nővel tudott egyesülni. Ez olyan lehetett, mint amit az elefántoknál láthatunk. A nagy hím elefánt uralkodik a csorda fölött, és a fiatal hímet kiűzi a pusztába. Egyszer láttam a tévében, hogy egy fiatal, elűzött hím elefánt megerőszakolt egy orrszarvút... Ez a kényszerhelyzet lehetett az oka az óriások fajtalan szexuális életének, és így jöhetett be a világba a bestialitás , a homoszexualitás és a szexuális perverzió...
Eme óriások lelke, vagyis a gonosz, tisztátalan lelkek, ma is vágyódnak a perverz, buja élvezetek után. Ezt a vágyat úgy igyekeznek kielégíteni, hogy rávesznek egy testi, bűnös embert hasonló gonosz cselekedetekre. Kísértik, támadják, taszítják a kiszolgáltatott, védelem nélküli, bűnre hajlamos gyenge embert, hogy vétkezzen és buja, fajtalan dolgokat műveljen. A gonosz lélek ezt előbb kivülről élvezi, majd elnyomja az emberi lelket, és megszállja a tisztátalan testet. A parázna, buja, fajtalan, perverz cselekedetek mind ezektől a gonosz lelkektől származnak. A tisztátalan testi cselekedeteknek fajtája leginkább a kisértő gonosz lélek természetétől és korábbi, testi életétől függ. A gonosz lélek a maga romlottsága szerint rontja meg a leuralt emberi testet és személyt. A leuralás lehet kisértés által, amikor egy gyenge lelkű embert megrontanak, vagy lehet megszállás által, amikor már egy kisgyermeken jelenik meg ez a rossz hajlam...
Béliál fiai próbalják mentegetni romlottságukat olyan sátáni hazugságokkal, amelyeket tudománynak neveznek. Így tudományosan megmagyarázzák, hogy ferde hajlamaik, beteges szexuális életük (Ter 19:5; Róm 1:26-27) pszihés eredetű, vagy genetikailag ilyennek születtek, vagy, hogy Isten ilyennek alkotta őket. Mindent megtesznek romlottságuk védelmének érdekében: büszkén felvonulva dicsekednek a világ előtt bűnös életükkel, állami törvényekkel kötelezik az ő életformájuk elfogadását, szentesítik az egyházban béliáli életvitelüket, stb...
Béliál fiai és a rombolás
Olvashatjuk azt a prófétai történetet a levitával meg a feleségével, a Birák könyve 19. fejezetében. Ami ott történt, az történik ma is. Béliál fiai megerőszakolják az egyházat, ami az Asszony, hogy szétszaggassák testét. Ugyanezt tették a világi közösségekkel is, meg az egész társadalommal. Béliál fiai leuralták a szétdarabolt társadalmat, és istentelen világi törvényekkel tiltják, hogy a bűnt bűnnek nevezék az emberek. El akarják érni, hogy mindenki, még az egyház is, fogadja el őket és az ő istentelen életüket. Meg akarják változtatni a törvényeket és az Istentől teremtett természet rendjét. Meg akarják rontani az egyházat, a papi hivatást, be akarják tiltani a szentírást, és meg akarjak szüntetni a legszentebb áldozat bemutatását. Ezért van ma annyi furcsaság az egyházban...
(Dán 7:25) Beszédeket mond a Fölséges ellen, és eltiporja a Fölséges szentjeit. Azt tervezi, hogy megváltoztatja az időket és a törvényeket.
A Béliál fiai mára elérték a csúcspozíciókat az állami és egyházi intézményekben, és akcióikkal botránkoztatják a világot. Ezeknek az akcióknak csúcsai a homoszexuális álházasság, amelyet világi törvényekkel és templomi áldásokkal mímelnek, és azok a bizonyos dalfesztiválok, ahol tombol a béliáli romlottság...
Béliál fiai és a remény
Voltam közöttük virtuálisan, és láttam őket. Sokan, akik Béliál fiai voltak, meg akarnak szabadulni siralmas állapotukból. Egykor felíratkoztam volt egy amerikai keresztény homoszexuális levelező csoportba. Ezek nagyon komolyan veszik a lelki küzdelmüket. El-elbuknak, de ismét újrakezdik. Remélnek az Úr Jézus Krisztus irgalmában, és törekednek a tisztaságra. Lehetünk ma szentek, de holnapra elbukhatunk, és netán mi is Béliál fiai leszünk. Isten ments! Aki paráznával egyesül, az paráznával lesz egy test (1Kor 6:16). Ezért maradjunk állhatatosak, különösen a belátásban...
A megtérés útja
- A belátás: Az embernek be kell látnia bünösségét, hogy Béliál fiává lett életében. A belátás által elismeri a bűnt, és belátja saját romlottságát. Ez megnyítja az útat a vágyra, hogy megtisztuljon...
- A megtérés: A belátás bűnbánatra, és a bűnbánat megtérésre vezet, az ember saját életének és lelkének meggyűlölésére (Lk 14:26). Az emberben megszületik a vágy a tisztulásra, és megmosakszik az Úr Jézus Krisztus Szent Vérében...
- A megtisztulás: A szentgyónásban kiárad Isten kegyelme, és Jézus Szent Vére tisztára mossa a Béliál fiát, hogy visszaoltódva Krisztusba, megint Isten gyermeke legyen. A kegyelem erőt ad a szabadulásra (Jn 8:32) a bűn rabszolgaságából...
- A megerősödés: A megtérés és a tisztulás után szükség van az állhatosságra. Aki állhatatosan megtartóztatja magát s bűntől, az tud megmaradni tisztaságban. Erről szólt Ratzinger HK prefektus levele is annak idején, amikor még a bűnt bűnnek nevezték...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése