Elutasítottságunk sérülései

Az életben bárhogyan is óvjuk magunkat, elkerülhetetlenül megtapasztaljuk valamilyen formban az elutasítottságot. Minden elutasítottság bizonyos sérülést okoz az ember lelkében. Ezek a sérülések lehetnek enyhébbek, felületi sérülések, vagy lehetnek súlyos, mély sérülések. A legmélyebb sérüléseket gyökérsérülések-nek is nevezik, mert ezek alapjaiban érintik az ember lelkét, életét, és okai lehetnek további problémáknak...

A lélek sérülései

Olvashatjuk a szentírásban, hogy az ember hasonlatos egy fához...

(Mt 12:33) Ha jó a fa, jó a gyümölcse is, ha rossz a fa, rossz a gyümölcse is. Mert gyümölcséről lehet megismerni a fát.

(Lk 3:9) A fejsze pedig már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik és tűzre vettetik.

(Lk 13:7) Erre így szólt vincellérjéhez: Három év óta mindig jövök, hogy gyümölcsöt keressek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért foglalja itt a helyet?

A fa megsérülhet enyhébben, pl. ha letörik egy ága, vagy ha meghorzsolódik a kérge, de sérülhet súlyosan is, pl. ha valami ártalmas kórokozó támadja meg a gyökereit. Ilyenkor a fa hamar kiszárad. Ezeket a súlyos sérüléseket gyökérsérüléseknek nevezik...

Amint a fának szüksége van táptalajra, vízre meg napfényre, hogy élhessen és gyümölcsöt teremjen, úgy egy embernek is szüksége van szeretetre, értékelésre és elismerésre. Ha rossz a talaj, szárazság van, vagy nincs elég fény, akkor a fa nem tud fejlődni. Hasonlóképpen, ha az ember nem kap szeretet, nincs értékelve és elismerve, akkor egy idő után megsínyli azt. A bonsai egy olyan fa, amelyet szándékosan és folyamatosan visszanyesnek, átültetnek, hogy ne nőhessen nagyra. Ehez hasonlatos az az ember is, akit egy életen át állandóan csak bántanak és elutasítanak…

Mindnyájan hordozunk magunkban sérüléseket az elutasítottságok miatt, de csak az az ember tud meggyógyulni, aki szembenéz sérüléseivel. Gyakran, a legnagyobb sérüléseket, a legközelebbi személyek okozzák nekünk, mint pl. a szülők, a testvérek, a pap, vagy a tanító…

Az ember harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlen az egészséges önkép, amelynek három összetevője van: a befogadottság, az értékesség és az alkamasság. Ha egy gyerek nincs befogadva, nincs értékelve és nem segítik alkalmasságának kibontakozásában, akkor megsínyli és sérült lesz...

 

A sérült embernek sérül az istenképe, sérül az önképe  és sérül a másokról alkotott kép. Az apa, de akár egy pap is, nagyban befolyásolhatja a gyerek istenképét. A testi vagy lelki adottságainkkal kapcsolatos elégedetlenségeink, az önmagunkkal szembeni hamis elvárásaink és kudarcaink komolyan befolyásolják az önképünket. Az emberekkel kapcsolatban szerzett rossz tapasztalataink, a védtelenségünk, kiszolgáltatottságunk, nagyban meghatározhatják a másokról alkotott képünket...

A stressz okozói lehetnek a következõ tényezők: nem bízunk önmagunkban, ireális elvárásaink vannak magunkkal szemben, vagy nincs biztonságérzetünk. Ezeket még inkább fokozzák az egyes, önmagunkra tett negatív kijelentések, gondolatok, vagy benső fogadalmak, amelyek sértik az önképünket, megkötöznek, és egyféle burkolt átokként lehetnek jelen életünkben. Ezek a dolgok halmozódhatnak, és befolyásolhatják további döntéseinket, életünket…

Elutasítottságunk formái

1. A nem kivánt terhesség

Ilyenkor a magzat megtapasztalja már az anyaméhben, hogy nem fogadják el, nem akarják őt, és ki akarják irtani. Ez egy olyan mély sérelmet okoz a gyerek ősbizalmában, ami miatt egész életében egy megmagyarázhatatlan félelemmel fog viszonyulni a világhoz, az élethez és az emberekhez...

2. Ha más nemű gyereket várnak

Ez akkor nyilvánul meg, ha az apa föltétlenül fiút akart, vagy az anya föltétlenül leányt akart, és a későbbiekben, szemrehányásként, ezt a gyerek szemére is vetik. Ekkor a gyerek próbál megfelelni ennek az elvárásnak. Így lesznek gyakran nagyon fiúsok a lányok, vagy nagyon lányosak a fiúk. Az ilyen esetek nemiségi zavarokhoz is vezethetnek...

3. Az anyagi nehézségek

Amikor egy gyerek nincs örömmel várva, nincs szivesen fogadva a szülők által, anyagi okok miatt. Még egy száj pluszban, amit etetni kell, még egy rend ruha, cipő, amit meg kell venni, stb... A gyerek azt tapasztalja már kicsi korától, hogy ő egy teher, és nem egy áldás a család számára...

4. A hiányérzet okozása

A gyerekben kialakulhat egy egész sor hiányérzet, mint pl. szeretethiány, az egyik szülő hiánya (mert soha nincs otthon, vagy lelépett...), a dicséret és értékelés hiánya, a figyelmesség és a megajándékozottság hiánya, stb. A hiányérzet kínzó keserűséget okozhat a gyerek lelkében, amit aztán megpróbál valamilyen formában pótolni, mint pl. rátapadás egy szerető személyre, ital, kábítószer, szex, stb…

5. Egy haláleset a családban 

Pl. az egyik szülő evesztése olyan komoly sérülést okozhat egy gyerek életében, amely negatívan határozhatja meg az egész életét. Nem tud kibontakozni, családot alapítani, stb... Ilyen esetben komolyan oda kell figyelni a gyerek gyámolítására…

6. Különböző bántalmazások

Ezek lehetnek akart vagy akaratlan bántalmazások, illetve fizikai, lelki  (szóbeli) vagy szexuális bántalmazások. Az ilyeneknek komoly következményei vannak. Pl. ha egy apa folyamatosan bántalmazza fizikailag a fiát akkor megtörténhet, hogy a gyerek erőszakhoz folyamodik, vagy azonos nemű társhoz fog vonzódni. Ha a gyereket verbálisan bántalmazzák, folyton lehülyézik, kritizálják, kioktatják, akkor megsérül és elveszíti az önbizalmát. Ha szexuálisan bántalmaznak egy gyereket, akkor az felejtésbe menekül, és elindulhat benne egy felejtési mechanizmus. Nem csak a rossz szexuális élményét felejti el, hanem sokminden egyebet is. Továbbá a gyereket bántalmazhatják érzelmileg is azáltal, hogy leuralják, érzelmileg manipulálják vagy zsarolják, egyfajta szülõi álszeretettel: Ha szeretsz engem, akkor megteszed nekem ezt vagy azt… Ez súlyos bûn, mert sérti a zsenge gyermeki lélek szabad akaratát, és megkötözi a gyereket az ő életének kibontakozásában…

7. Testi rendellenességek

Ilyenek a fizikai problémák, testi rendellenességek, betegségek. Ezek miatt sok gyerek ki van csúfolva vagy ki van rekesztve a közösségbõl és a társadalomból.

 

8. A nacionalizmus, a faji megkülönböztetések és a rasszizmus

Mindenki sérül, akit hátrányosan megkülönböztetnek, csak azért mert más nemzetiségű, más fajta, vagy más vallású. Az egyik “bozgor”, a másik “oláh” a harmadik “zsidó”, a negyedik “cigány”, stb. Még mindig elviselhető, ha az ember, akár elutasítottként is, de tartozik valahová. A legnagyobb elutasítottság azonban az, amikor egy gyerek megtapasztalja a kirekesztettséget minden irányból. Ilyenek pl. a vegyes házasságok gyerekei. Ezek gyakran nem tartoznak se ide, se oda. Mindenhonnan csak az elutasítást tapasztalják meg... Az elutasítottság sérülése átörökölhető nemzedékrõl nemzedékre. Ezért küzdeni kell a család lelki gyógyulásáért…

A sérülések következményei és megnyilvánulásai

A sérüléseket leginkább a tünetekből lehet kikövetkeztetni. A tünetek a gyökérsérülésekből fakadnak. A gyökérsérülések beidegződéseket hoznak létre, amelyek folyamatosan jelen vannak a sérült személy életében, mint önvédelmi mechanizmusok. A cél az lenne, hogy Isten kegyelméből, és az emberi segítség által, elinduljon egy gyógyulási folyamat, amely megváltoztatja a beidegződéseket és a mentalitást...

A tünetek

Az elutasitottság alapvető velejárói a félelem, a szorongás és az agresszivitás. Mivel az elutasítottság a bűn következménye, ezért ennek három irányultsága van: Isten, én és mások. Az elutasítottság által sérül a képünk Istenről, önmagunkról és másokról. A sérült istenképünk félelmeket okoz, a sérült önképünk hamis önképet hoz létre, és a másokról alkotott hamis képünk bizalmatlanságot szűl bennünk...

A hamis istenkép tünetei

1. A távoli Isten

Isten túl messze van, és sok a dolga... Nincs Neki ideje velem foglalkozni, az én kis problémáimmal...

2. A rendőr Isten 

Isten folyamatosan figyel engem, és lecsap rám minden kihágásom alkalmával...

3. A bosszúálló Isten

Isten csak azért van fenn az égen, hogy megtorolja elkövetett bűneimet...

4. A kávéautomata Isten

Ha valamit akarok Istentől, akkor bedobok az automatába egy imát, egy böjtöt vagy egy jócselekedetet, és máris teljesíti a kivánságomat...

5. A tűzoltó Isten

Csak akkor zavarom meg Őt imáimmal, ha valami nagy baj van, ha ég az életem háza... Stb...

A hamis önkép tünetei - a másokkal való kapcsolatokban

1. A túlreagálás

Amikor egy félelemnek nincs alapja, vagy ireálisan túl van reagálva. Ez ok nélküli indulatossághoz, agresszióhoz vezethet, vagy ellenkezőleg: félénkséghez, passzívitáshoz...

2. Nem tudja elfogadni a dicséretet

Amikor valaki, különös módon, soha nem tudja elfogadni a dicséretet, és mindig gúnynak vagy difámálásnak értelmezi azt...

3. Nem tud elfogadni a szeretetet

Amikor valaki a szeretetgesztusokat nem tudja elfogadni. Visszhúzodik, elijed, felháborodik, stb.

4. A túlzott elővigyázatosság 

Amikor valaki mindig probálja előre bebiztosítani magát, hogy elkerülje az elutasítást...

5. A rátapadás

Ha talál egy olyan személyt, aki elfogadja és szereti őt, akkor arra rátapad és szinte megfolytja a szeretetével. Mivel az a személy nem Isten, hogy folyamatosan adja neki a szeretetet, egy idő után belefárad, lemerül, mint egy akumulátor, és elkerülhetetlenül szakítani fog...

6. A kivetítés és a félreértelmezés

Amikor valaki mindig másokra vetíti ki a problémáit, és mindenben mögöttes szándékokat keres, félreértelmezve a helyzetet...

7. Az eltúlzott kritika

Ez a lázadás egyik formája, az elszenvedett elutasítások miatt. Csak úgy, bosszúból, kössünk bele mindenbe...

8. A visszajelzés állandó igénye

Minden akciójára visszajelzést és megerősítést vár. Ha nincs állandóan dícsérve, akkor az önértékelése a padlón van, és depresszióba esik...

9. Képtelen bocsánatot kérni

Az elutasított személy nehezen hiszi el, hogy neki meg fognak bocsájtani, ezért nehéz neki bocsánatot kérni...

10. Kommunikációs zavarok

A félelem gátlásokat szűl, amely kihat a párbeszédtől, a kézfogásig, és egésszen a szexuális kapcsolatokig. Egy sérült személy minden egyes kapcsolatában sérülhet... Stb.

A hamis önkép tünetei - az önmagunkkal való kapcsolatban

1. Félelem és szorongás

A sérült személyben egy állandó tudatalatti félelem van, és folyamatosan szorong. Ez lehet oka a gyerekkori ágybavizelésnek, vagy a felnőttkori pszihoszomatikus tüneteknek...

2. Depresszió

Minden ok nélküli szomorúság, sírógörcs, alvásba való menekülés, elrejtőzés a takaró alá, vagy egy bizonyos zúgba, ahol senki sem találhatja meg. Gyakori az ok nélküli fáradtság és a cselekvésképtelenség...

3. Megfelelési kényszer

Ez a lelki szabadság hiánya, hogy szabadon vállalja önmagát, döntéseit és reagálásait...

4. Kisebbrendüségi érzés

Mindig azt érzi, hogy kevesebb, mint a többiek. Neki állandóan vissza kell egyet lépnie, vagy nagyon kell küzdenie, hogy elérje azt, ami a többieknek természetesen kijár...

5. Bizalomhiány

Már senkiben sem lehet bízni, és az egész világ egy fenevadakkal teli dzsungel...

6. Bátortalanság

Mindennek félénken indul neki, és minden kezdsttől, közeledőtől visszaretten...

7. Túlérzékenység és labilitás

Minden kis fuvallatot viharnak reagál le, és reakcióit, egy kis szellő is hamar befolyásolja...

8. Kiszámíthatatlanság

Mivel rejtett sérülések hozzák elő reakcióit, ezért kiszámíthatatlan. Súlyos esetekben, ez a kiszámíthatatlanság veszélyeket is hordozhat magában... Stb.

Tünetek a viselkedésben

1. Az állandó éberség, és az álarcok viselése, mert rejtõzködni kell az ellenséges környezetben...

2. A teljesítmény központúság, perfekcionizmus, maximalizmus, mert meg kell felelni azért, hogy értékeljék a környezetében...

3. Menekülés a munkába, mert ha hasznos vagyok, akkor nem fognak elutasítani...

4. Menekülés italba, drogba, szexbe, hogy pótolja a szeretethiányt...

5. Önmaga aláásása, amikor marcangolja, kritizálja és leírja önmagát... Stb.

Tünetek a gondolkodásban

1. A hamis önkép kialakítása: az vagyok, amit teszek; az vagyok, amit birtokolok; az vagyok, amit mások gondolnak vagy mondanak rólam...

2. Önközpontúság, bezárkozottság, elszigetelődés...

3. Merev gondolkodásmód, hajthatatlanság, önfejüség... Stb.

A gyökerek gyógyítása és a helyes reakciók elsajátítása

1. Nemet mondani az önsajnálatra

Az elutasítottság sérelmeit hordozó ember folyamatos önsajnálatban él: Igen, mert õk ezt tették velem, és erre nagyon elszomorodik, s aztán még jobban elszomorodik, és aztán a végén depressziós lesz. Az ilyen ember már szinte élvezetet talál sebei nyalogatásában. El kell döntenie már az első pillanatban, amikor jön az önsajnálat késztetése, hogy lélekben nemet mond az önsajnálatra, az effélét gerjesztő gondolatokra (Jak 4:7)...

2. Tudatosítani, hogy kiválasztott vagyok 

Tudatosítom, hogy Isten már születésem előtt ismert, tudott rólam, és meghívott az üdvösségre ( 2Tim 1:9)...

3. Tudatosítani, hogy Isten az elutasítások által is formál

Az Istent szeretőknek minden a javukra válik (Róm 8:28).  Így, az elutasítottság sérelmei, és azok fájdalmai is hozzájárulnak a személyiség formálásához, hogy Isten akarata szerinti ember lehessen...

4. Mindig bízni Istenben 

Soha se rendüljön meg az Istenbe vetett bizalmunk és ne lázadjunk Isten ellen (Zsolt 42:6)...

5. Dicsérni Istent, és megvallani Őt igéi által

Mindig és minden helyzetben vegyünk erőt magunkon és dicsőítsük Istent. Mondjuk ki az igéit, amelyek ígéreteket tartalmaznak számunkra (Zsolt 56:11)...

6. Folyamatosan megbocsájtani és imádkozni azokért, akik megbántottak

Az elutasítások és a sérelmek naponta jöhetnek, de ha mindig megbocsájtunk és imádkozunk ellenségeinkért, akkor gyógyulni fogunk. Ha az elutasításokra rosszúl reagálunk, akkor tovább mélyülhetnek sérelmeink (Mt 5:44)...

7. Szent életet élni, szeretve Istent, önmagunkat és felebarátainkat

Ha szeretem Istent, akkor kiárad az Ő szeretete a szívemben, és van amivel szeretnem környezetemet. Ha szeretem önmagamat és megbékéltem önmagammal, akkor békében élek másokkal is, és képes vagyok szeretetet adni a környezetemnek (1Pét 1:14)...

Az elutasítottság sérüléseiből való gyógyulás a felismerésel kezdődik, de csak folyamatos harccal valósítható meg. A gyógyulás hét pontjáért nap mint nap kell küzdeni, életünk minden napján. A rossz nem fog eltünni ebből a világból, de a rosszat legyőzhetjük a jóval (Róm 12:21)...

Isten ígérete

(Jel 21:3-4) Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.

Ima az oltalomért

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: «Parancsoljon neki az Isten!» Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Ámen. 

Ima: Kérlek Uram, áld meg ezeket a sorokat, hogy mindaz, aki olvassa, eljuthasson a gyógyulás forrásához. Minden forrásunk Te vagy Jézus. Ámen.

                                                           

A pap

Mi a pap?...

A pap nagykövet

A pap Isten országának nagykövete, konzulja, és Királyának, Jézus Krisztusnak, hivatalos képviselője a világban...

A pap hírnök

A pap Krisztus evangéliumának hidetője alkalmas és alkalmatlan időben...

A pap tanító

A pap tanítja Isten népét Isten országának titkaira, az Ő követésének gyakorlatára, a hit és az erkölcs dolgaira...

A pap krisztusmegjelenítő

A pap, a papi hatalom által, a konszekrációban valóságosan megjeleníti Krisztus vér nélküli áldozatát, és kezei között a kenyér és a bor valóságosan átváltozik Krisztus testévé és vérévé...

A pap komornyik

A pap Krisztus testének gondozója: a konszekrációban, az úrfelmutatásban, a szentáldozásnál, az edénytisztításnál és a legméltóságosabb Oltáriszentség hordozásában az oltár, a tabernákulum és a hívek között...

A pap szennyvízakna

A pap füle a szentgyóntatásban elnyeli az emberek titkait, a hívek minden testi és lelki szennyét...

A pap korházi ápoló

A pap, a szentgyóntatásban, lelki gondozásban részesíti a híveket, és a feloldozás meg a ráruházott bűnbocsájtó, oldó-kötő hatalom által, Krisztus Szent Vérében való fürdetésben és a lelki sebek bekötözésében munkálkodik...

A pap pásztor

A pap legelteti a rábízott nyájat, tudván, hogy számot kell adnia a hívekért...

A pap ablak

A pap személyén át ragyog fel Krisztus világosságának fénye az oltárnál vagy odakint a világban...

A pap ikon

A pap megjeleníti Krisztust a szentmisében és a legszentebb áldozat  bemutatásában, mint Alter Christus...

A pap difuzor 

A pap ténylegesen közvetíti és hallatja Krisztus szavait az igeliturgiában, az evangélium felovasásakor...

A pap bíró és uralkodó

A pap ítélkezik a rábízott hívek dolgaiban, a közösség űgyeiben, és döntéseket hoz az egyházi törvénykönyv szelleme és betüje szerint. Habár mindenkinek szolgája, mégis hatalma van a rábízott hívek fölött, hogy irányítsa őket, és akár lelki fenyítést, vagy akár büntetést alkalmazzon ha szükséges...

A pap monstarcia 

A pap járó-kelő, hús-vér szentségtartó, az egyházirend szentségének eltörölhetetlen jegye által, amelyet a lelkében hozdoz...

A pap golgotára járó

A pap mellén kereszt, híveiért imádkozva, és a hátán kereszt, hívei bűneit hordozva...

Amikor Maximilian Kolbe atya kérte, hogy kiválthassa a többgyermekes lengyel apát, akkor megkérdezte tőle a német tiszt, hogy ki ő. Ő erre csak annyit mondott, hogy: katolikus pap vagyok...

Ima: Tartsd meg Uram papjainkat az igaz hitben, tisztaságban és a férfias bátorságban. Ámen.

 

A Szentlélek pecsétje

Amikor egy ideig lelkiségi közösségvezetõ voltam, elmentem egy lelkigyakorlatra, amelyet Mózes kurzusnak neveznek. Itt megismerkedtem egy tapasztaltabb testvérrel, aki mindenféle lelki kurzusokat szokott szervezeni. Rögtön meghívtam a közösségünkbe, hogy nálunk is tartsanak egyet. Három hónapra rá, meg is tartották nálunk a kurzust. A szolgálatok ilyenkor reggeltõl késõ estig tartanak és gyakran eléggé kimerítõek...

A sok szervezési elfoglaltság közepette, éreztem, hogy én, személyesen, nem kapok semmit ennek a kurzusnak kegyelmeibõl. Így aztán, egyik este, megkértem a kurzus vezetõjét, hogy értem is imádkozzanak kézrátétellel. Ez már egésszen a program végén volt, mielõtt aludni mentünk volna.

A kurzus vezetõje elkezdett imádkozni értem és miután megosztott velem valamilyen próféciát, egyszer csak azt mondja, hogy nem látja lélekben világosan a homlokomat. Csak egy fekete sávot lát a homlokomnal, mintha el lenne kötve egy pánttal. Imádkozott, imádkozott, látszott rajta, hogy erõlködik. Egyszer csak abbahagyta az imát, kissé idegesen, türelmetlenül. - Nem látom – mondta – túl fáradt vagyok már…

Mondanom se kell, hogy én azon az éjjelen egy csordult cseppet sem aludtam. Ugyan miféle sötét sávot látott a homlokomon?... Gondolkodtam mindenféle homlokpántokról, az indiánoktól kezdve a karatés fejpántokig, de nem értettem, hogy mi a gond a homlokommal. Ennek a dolognak értelmét csak kb. hét év múlva értettem meg, egy másik lelki élmény által...

Abban az idõben lelki válságban voltam. T.i. összekülönböztem a közösségvezetõvel és támogatóival, mert olyan szabadkeresztény könyvek forgalmazásához járultak hozzá, amelyek nem voltak összeegyeztethetõek a katolikus hittel. A közösségi tanítások megítélése is gyakran teljesen kicsúszott a Katolikus Egyház Katekizmusának keretei közül. Hogy az ellentétet ne fokozzam tovább, kimaradtam a magcsoportból. Ezzel a fájdalommal a lelkemben mentem el egy lelkiségi nagytalálkozóra. Hogy én is csináljak valami hasznosat, magammal vittem a kamerámat, hogy filmezzek a közösségnek, és hogy talán így, a képernyõ mögé rejtõzzek…

Amint fimeztem a találkozót és haladtam elõre a tömegben, egyszer csak azt éreztem, hogy egy pecsétet ütnek a homlokomra. Még a pecsét formáját is jól láttam lélekben... Olyan volt a pecsét, mint amilyent régen a hivatalba használtunk a hónapvégi elszámolások hitelesítésére. Nagy, hosszúkás, téglalap alakú pecsét volt, mint azok a régi fafogantyus, gumimatricás tintáspecsétek. A pecsétet belülrõl, a homlokom felől láttam… Meglepetésemben egy pillanatra megálltam, és a homlokomra figyeltem. Elõször aggodva tûnõdtem, hogy mi lehet ez, majd később eszembe jutott, hogy mintha van valami errõl a szentírásban. Megnyugtattam magam, hogy majd később utánanézek ennek… Késõbb, amikor megkerestem a szentírásban, ezeket az igéket találtam:

(Jn 6:27) Ne veszendő táplálékért fáradozzatok, hanem azért a táplálékért, amelyik megmarad az örök életre, amelyet az Emberfia ad majd nektek, mert ő az, akit az Atya, Isten, pecséttel jelölt meg.

(2Kor 1:21-22) Isten az, aki minket veletek együtt megerősít és fölken Krisztusban. Pecsétjével megjelölt minket, és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket.

(Ef 1:13-14) Benne kaptátok meg ti is a megígért Szentlélek pecsétjét, miután hallottátok az igazságról szóló tanítást, üdvösségetek evangéliumát, és hittetek benne. Ő a foglaló örökségünkre, arra, hogy teljesen megváltva az övéi legyünk az Isten fölségének dicsőségére.

(Jel 7:3) Ne ártsatok a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, amíg homlokukon pecséttel meg nem jelöljük a mi Istenünk szolgáit.

Hiszem, hogy a Szentlélek pecsétjét kaptam meg én is. Ez az amit én láttam, és ez az, amit nem láthatott az a testvér, aki értem imádkozott, de aki nem bizonyult igaznak és hûségenek…

Az Ábrahámban való körülmetélkedés a Lélek pecsétjének elõképe volt, hogy Ábrahám atyja legyen úgy a körülmetélteknek, mint a körülmetéletleneknek (Róm 4:11) és így, sok nép atyja legyen (Róm 4:17). Az igazi zsidók azok, akik a szívüket metélik körül magukat, nem a testüket, és így a hit által igazulnak meg (Róm 2:29)...

(MTörv 10:16) Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne legyetek többé kemény nyakúak!

"Mit tegyünk?" - kérdezték akkor is, és kérdezik ma is (Jn 6:26; ApCsel 2:37)... A válasz: Higgyetek abban, Akit az Atya küldött! Térjetek meg és keresztelkedjetek meg Urunk Jézus Krisztus szent nevében, bűneitek bocsánatára és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.

Ima: Uram Jézus, hála és dicsõség, hogy végtelen irgalmad és kegyelmed által én is megkaphattam a Szentlélek pecsétjét. Add meg ezt Uram mindazoknak, akik tiszta szívvel keresik azt. Ámen.

Ruah

Eldöntöttük, hogy Parajdra megyünk nyaralni egy hétre. Azért is döntöttünk így, mert volt ott egy jó ismerõsöm, aki bennfentes volt a sóbányánál, és aki megígérte, hogy VIP (azaz ingyenes) belépőket szerez nekünk a bányába meg a strandra, sőt elintézi, hogy levigyenek az alsó bányába is, ahol a sókitermelés folyik.El is mentünk, és a vendéglátónk, aki ugyancsak jó ismerősöm volt, elszállásolt a frissen épült házába, amelyet a fiának épített lakóháznak, de ideiglenesen panziót alakított ki benne. 

Az első nap nyugodalmason megvoltunk, de estére újabb vendégek érkeztek, és megtelt a ház. Az újonnan érkezett vendégek egy magyar rendszámú autóval jöttek. Amint késõbb kiderült, az egyik nő a vendégek közül a házigazda rokona volt, a magyarországiak meg az ő barátai. Nagyon kedvesek voltak, és egyhamar összebarátkoztunk. A gyerekek is egyből szót értettek, olyannyira, hogy a kisfiam el sem akarta engedni a kislányuk kezét…

A magyarországi férfi furcsa volt. Vörösses, hosszú szakállat viselt, és egy nagy barna kalapot. A júliusi hõségben... Másnap, amikor hazamentünk a bányából ebédelni, látom, hogy a férfi valamivel foglalatoskodik a lépcsőknél. Egy fazékban, valami húst áztatott, hideg vízben. Kérdem tőle, hogy mit csinál. Õ azt felete, hogy kósert… Ekkor már  kezdtem sejteni, hogy itt valami zsidó szerzettel van dolgom, de azért sehogysem értettem a dolgot, hiszen a házigazda azt mondta, hogy baptisták...

Harmadnap péntek volt. Ekkorra már egésszen összebarátkoztunk. Délben, amikor hazaérkeztünk a bányából, kérdi tõlem a férfi, hogy van-e egy ép kenyerem. Mondom, hogy van. Hogy odaadom-e neki kölcsön. Hát persze... Nekünk még van annyi, amennyi kell, hogy másnapig, amíg az üzletbe megyünk kitartson. Ekkor ő előhozakodott a kérésével, hogy szeretne meghívni minket az esti imájukra. T.i. másnap a szombat, azaz sábát következett, és az előesti imára, szokás (vagy kell) meghívni egy vendéget. Én szivesen elfogadtam a meghívást, de fucsállottam…

Át is mentünk a szobájukba, és részt vettünk az imájukon. Az asztalon két kenyér, egy üveg bor és két égő gyertya volt… A férfi, egy héber nyelvű imádságos könyvből mondta az imát, héberül, és a felesége, egy kendővel a fején, hajtogatta a gyertya lángját az arca felé... Az ima után vacsoráztunk, és mély lelki beszélgetést folytattunk. A férfi sok zsidó tanítást és bölcsességet osztott meg velünk...

Másnap, amikor együtt voltunk, folytattuk lelki beszélgetéseinket, és így megtudtam, hogy a férfit reformátusnak keresztelték. Huszonéves korában bekerült egy megújulási mozgalomba, a református gyülekezetben, ahol megkapta a Szentlélek keresztséget, és sokat buzgolkodott a parókián. Aztán, idővel, a parókián rosszul alakultak a dolgok. Az egyik rossz tiszteletes követte a másikat: antiszemitizmus meg egyebek… Azzal telt be neki a pohár, hogy egy nő tiszteletest helyeztek ki a parókiára. Akkor elhatározta, hogy átmegy a baptistákhoz…

Amíg zajlott benne ez a krízis a református felekezetben, addig egy véletlen folytán, megtudta a nyolcvanvalahány éves nagymamája által,  hogy ő valójában zsidó származású, és csak a zsidóüldözések ideje alatt lettek keresztények. Mindez három generáció ideje alatt titokban maradt a családjukban. Így aztán a szegény férfit kettős sok érte: kilépett a reformátusoktól és megtudta, hogy ő zsidó...

Beszélgetéseink során kiderült, hogy a benne lévő krízis, kettős feszültséget okoz az ő lelkében: az egyik az ő identitás-zavara, hogy zsidónak született, és a másik az a fájdalom, hogy a zsidó testvérei nem fogadják el Jézus Krisztust. E két dolog között őrlődött… Így aztán elhatározta, hogy arra szenteli életét, hogy zsidó testvéreit megnyerje Krisztusnak. Elkezdett járni a zsinagógába, kezdte élni a zsidó életmódot, vallásosságot, és közben tanuságot tett Jézusról, ahogyan csak tudott. Sőt, elmondása szerint, még a négy fő rabbival is volt egy találkozása, hogy rávegye őket a Messiás, Jézus Krisztus elfogadásara...

Azokban a napokban, az egyik reggel, valaki kopogtat az ablakomon. Kinézek, s hát az én ismerősöm jött, hogy levigyen minket a bányába, amint megigérte. Költögettem az enyéimet, de a sós levegő miatt annyira álomszuszékok voltak, hogy nem bírtam felkölteni õket. Gondolkodtam… Ha már itt van a lehetőség, akkor szólok ezeknek a magyarországiaknak. Bementem hozzájuk, és ők örömmel kaptak a lehetőségen. Végül, aztán mégis, csak a zsidó férfi meg a felesége jött el a bányába.

Amint megérkeztünk a bányához, már várt ránk a mester, hogy levigyen minket. Egy darabig egy ládás kamionnal ereszkedtünk lefelé egy alagúton. Amikor megérkeztünk az első tárnába, kiszálltunk az autóból, és egy faketreces liftbe ültünk, amivel ereszkedtünk három szintet. Amikor kiszálltunk, át kellett menjünk egy régi tárnán, ahol egy nyílegyenes szélű, korlát nélküli, sóvíz tároló mellett kellett elhaladnunk. Aki oda beleesik, az onnan magától ki nem jön. Onnan nyomták fel a vizet a strandhoz egy nagy pompával. Olyan hideg volt az a víz, hogy nem sokat bírhatott ki az ember benne, még akkor sem, ha a sós vízben nem lehet elmerülni...

Amint ott haladtunk a sötétben, csak a mester akumulátoros kézilámpája volt az egyetlen fényforrás. Hogy megtapasztaljuk a bánya rettenetesen mély sötétségét, a mester kioltotta egy rövid időre a lámpáját. Olyan sötétséget ember máshol nem tapasztalhat... Rettenetes volt... Leírhatatlan... Olyan sötét volt, mintha nem is lett volna szemünk. Máshol ilyent nem tapasztalhat meg az ember. Amint átjutottunk ezen a tárnan, megint autóba ültünk (amit darabokba vittek le és ott szereltek össze) és még mentünk egy szakaszt lefelé az alagúton.

Ekkor megérkeztünk azokba a tárnákba, ahol az emberek dolgoztak. Volt ott aki két méteres láncfürésszel vágta be a a sófalak alját, mások meg lyukakat fúrtak a sófalba a robbanószereknek. Éppen robbantást készítettek elő, de mi persze, addigra már kijöttünk a felszinre...

Amint ott mentünk végig a régi tárnán, abban a szörnyű sötétségben, egyértelműen éreztem, hogy ez nem véletlen történik velünk... Ez egy prófétikus esemény volt. Ez a Seol-t jelenítette meg nekünk. A másik érzésem az volt, hogy ezt nem nekem kellett látnom, megtapasztalnom, hanem ennek a magyarországi házaspárnak. Én csak eszköz voltam ebben az űgyben. A esemény annyira prófétikus volt, hogy a hideg is kirázott. Vajon miért kellett ennek a házaspárnak látnia ezt a rettenetes sötétséget?...

Az utolsó előtti napon, amikor hazajöttünk az turista sóbányából, egy kicsit beszélgettem a konyhában a zsidó férfival meg a feleségével, majd az ebéd után egy percre ledőltem, mert a sós levegő és az ebéd elernyesztett. Amint behúnytam a szemem, volt egy látomásom, és egy szózatot hallottam. Sok kialudt és kihűlt gyertyát láttam, fekete, füstös kanócokat, és egyben, egy szót hallottam: RUAH!...

Felültem, és a Szentlélekkel eltelve éreztem, értettem, hogy itt olyan emberekről van szó, akikben megvolt a hit kegyelme, de elveszítették. Sejtettem, hogy a "ruah" valami zsidó szó lehet, de nem tudtam mit jelent. Ezért hamar felugrottam, átmentem a szomszédhoz, és megkérdeztem tõle, mit jelent az a szó, hogy ruah. Ő azt mondta, hogy: Lélek… Ekkor már értettem az üzenetet. Beszámoltam neki, hogy mit láttam és hallottam lélekben. Ő azonnal elhitte, amit mondtam neki, és szerintem meg is értette az üzenet jelentőségét…

Az utolsó nap délelőttjén még kimentünk együtt a strandra. Amint elnéztem őt levetközve, a strandi napfényben, az ottani vidámságban, megéreztem rajta az ő lelkének nagy keserűségét, szomorúságát, ürességét és elhagyatottságát. Nagyon megsajnáltam őt…  Lehet, ő azt hitte, hogy a kialudt gyertyák az ő zsidó testvérei, akiket meg kell mentenie a Seol-ból, én viszont azt éreztem, hogy ő maga is egy kialudt gyertya, mivel a zsidó törvényekért elhagyta Krisztus ingyenes kegyelmét, amint Szent Pál írja a galatákhoz írt levelében. Így elveszítette a Szentlelket, és nincs meg már benne az Ő kegyelmének lángja…

(Gal 3:2) Csak azt szeretném tudni tőletek, hogy a törvény szerinti tettek által kaptátok-e a Lelket, vagy úgy, hogy a hitet elfogadtátok?

(Gal 5:4) Ha a törvényben keresitek az igazzá válást, elszakadtatok Krisztustól és elvesztettétek kegyelmét.

Számomra az volt a tanulság, hogy vegyük nagyon komolyan Szent Pál galatákhoz írt intelmeit. Ne tévelyegjünk valamiféle mai zsidó vallásosságban és a Törvény megtartásában… Felcserénénk Krisztus drága vérén szerzett szabadságunkat a Törvény rabságával? Isten mentsen…

Vannak olyan lelkiségek, amelyek valamilyen módon szimpatizálnak a zsidó vallás dolgaival, mint pl.: sábát, menóra, péntek esti ima, stb… Olvassuk el Szent Pál a Galatákhoz írt levelét. Mi nem a Törvényből igazulunk meg, hanem hitből és kegyelemből...

Ima: Uram Jézus, szeretjük a zsidó testvéreinket, hisz õk a választott nép és Te is zsidónak születtél testben. Kérünk add meg nekünk a józanság lelkét, hogy el ne szakadjunk az ingyenes kegyelmedtõl. Ámen.