2021. augusztus 4., szerda

Hippokrátészi eskü

hippokratészi eskü (latinul Hippocratis Jusjurandum) az ókori  Görögországban keletkezett orvosi eskü, amelynek emelkedett szelleme a mai orvosi esküket is áthatja, az orvosi etika máig ható hivatkozási alapja. Gyakran hivatkoznak rá mint a primum nil nocere elvre – olvasható a Wikipédián.

A minap rábukkantam egy romániai internetes cikkre ebben a témában. Meglepett amikor azt láttam, hogy az végzõs orvostanhallgatók, leendõ orvosok, a hippokrátészi esküt az eredeti formájában mondják (lásd a videókat). Utánanéztem, hogy vajon mindenhol ez a szokás, vagy helyenként változik az eskü formája? Azt láttam, hogy Magyarországon és több helyen Romániában is, egy modernebb, mondjuk úgy, keresztényibb változatát mondják az eskünek. Ebben csak a becsületes, etikus orvosi magatartás és az orvosi hûség megtartására tesznek fogadalmat. Ebben nem idézik meg a görög pogányisteneket: Apollónt, Aszklépioszt és Hügieiát és Panakeiát és valamennyi görög istent és istennőt.

Azonban, amint látni lehet, egyes romániai orvosi egyetemeken, az orvosi eskû az eredeti hippokráteszi eskû formájában történik. Akkor mi is történik valójában? Keresztény, megkeresztelt fiatalok, leendõ orvosok, egy pogány szertartással kezdik pályafutásukat? Szó szerint, a saját szájukkal esküsznek fel a pogány bálványokra, vagyis gonosz lelkekre.

Az eskû eredeti szövege:

Esküszöm a gyógyító ApollónraAszklépioszra és Hügieiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket ezennel tanúkul hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom következő kötelességeimet: tanáromat akitől e tudományt tanultam, úgy fogom tisztelni, mint szüleimet, vagyonomat megosztom vele, s ha rászorul, tartozásomat lerovom; utódait testvéreimnek tekintem, oktatom őket ebben a tudományban, ha erre szentelik magukat, mégpedig díjtalanul; továbbá az orvosi tudományt áthagyományozom fiaimra és azokra, akik az orvosi esküt leteszik, másokra azonban nem. Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget, akkor sem ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat. Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem ezt azoknak, akiknek ez a mesterségük. Minden házba a beteg javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától, akár szabadok, akár rabszolgák. Amit kezelés közben látok vagy hallok – akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben, – nem fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője." 

Az eskü egyik modern formája:

Én……………….., amikor az orvosok sorába lépek, becsületemre esküszöm, hogy tehetségemet és tudásomat, az emberiség javára fordítom. A .............................. egyetem iránt tisztelettel viseltetem. Azokat, akik engem az orvosi tudományra megtanítottak, mestereimnek tekintem, irántuk mindenkor hálát és tiszteletet tanúsítok. Orvosi tudomásomat és tapasztalataimat a jövendő orvosnemzedékeknek tovább adom. Ismereteimet állandóan gyarapítom és azon leszek, hogy az orvosi tudományt fejlesszem. Hivatásomat lelkiismeretesen gyakorolom. Fogadom, hogy orvosi tudásomat az egészség megőrzésére és a betegek javára fordítom. A betegek gyógykezelésében meggyőződésem és tudásom szerint csak azt alkalmazom és tanácsolom, ami a javukra válik és óvni fogom őket az egészségre káros és ártalmas hatásoktól. Akár az orvosi szolgálat közben, akár azon kívül bármely titkot megtudok embertársaimról, azt – hacsak törvény nem követeli – senkinek fel nem fedem. A beteggel, illetve ha a beteg érdeke úgy kívánja, hozzátartozóival, időben és kíméletesen közlöm betegségének természetét és a gyógykezelés módjait. Orvosi bizonyítványt csak igaz meggyőződésem szerint adok ki. A betegek, orvostársaim és a társadalom egésze iránt a doktori címhez méltó magatartást tanúsítok, az orvosi hivatás becsületét és nemes hagyományait megőrzöm. Társadalmi, politikai, nemzeti, faji és vallási akadályok nem állhatják útját hivatásom teljesítésének. Ezt az esküt ünnepélyesen, szabad akarattal teszem.

--------------------------------

Nem térnék ki mindazokra a elszomorító visszaélések részletezésére, amelyeket egyes orvosokkal megtapasztaltam. Igaz, hogy voltak jó tapasztalataim is...  A kérdés az, hogy mire lehet számítani a mai világban egy olyan orvostól, aki gonosz lelkekre esküszik fel? Mert a pogány istenek, azok valójában gonosz lelkek...

(1 Kor 10:20-21) Dehogy! Amit a pogányok áldoznak, azt nem Istennek, hanem az ördögöknek áldozzák. Igazán nem óhajtom, hogy közösségre lépjetek az ördögökkel. Ti nem ihatjátok az Úr kelyhét is, meg a sátán kelyhét is. Nem részesedhettek az Úr asztaláról, meg az ördögök asztaláról.  

Imádkozzunk, hogy ne kerüljünk ilyen orvosok kezére...

Keresztény orvosok imája:

Mennyei Atyánk, köszönjük, hogy Fiad, Megváltónk által új életet és reményt nyertünk! Szentlelked vezessen ma munkánkban! Segíts, hogy orvosi hivatásunkat szeretetben, bölcsességben és tisztességben teljesítsük!

Adj nekünk tudást és szorgalmat a betegségek megelőzéséhez, felismeréséhez és kezeléséhez! Te segíts vigasztalást nyújtani félelemben és szomorúságban! Tégy szabaddá önző törekvéseinktől! Legyünk őszinték mindabban, amit mondunk és teszünk! Ha elfáradunk, segíts a helytállásban!

Őrizd meg bennünk a megváltásba vetett hitünket s bizalmunkat, hogy Jézus Krisztus, a mi Urunk, végleg legyőzte a halált.

Ámen.

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése