Számszimbólika

Mivel láttam, hogy egyesek bizonytalanul és homályosan használják a számszimbolikát, ezért egy picit utánaolvastam a Magyar Katolikus Lexikonban. Nem tévesztendő össze a számszimbólika a számmisztikával, ami egy okkult tudomány... Ha hasznosnak találod, nézd át ezt a témát...

Számszimbolika: a számok gyakorlati használatán túlmenő, titokzatos jelentésüket kutató, ősi természetfilozófiai és vallási gondolkodásra támaszkodó értelmezés. Ősi tapasztalatokból született elgondolás szerint a →kozmosz és a rá jellemző rend számokkal leírható, ezért a szám kifejezi azt, amit a szavak nem képesek kifejezni. A babiloni műveltség a számoknak isteni eredetet tulajdonított, s ez hatással volt az összes ókori kultúrára és vallásra Indiában, Perzsiában, Görögországban, Izraelben, sőt még a kereresztény ~ra is (vö. Szardeszi Melito: Clavis S. Scripturae). A kk. iszlám és újkori ~ elképzeléseket erősen befolyásolta a →kabala.  A vallástörténetben a kisebb számoknak (→egy, →kettő, →három, →négy, →öt, →hat, →hét) szinte minden vallásban őstípus jellege van. A három (az emberi család kezdete) világméretben szerepel a mágikus hagyományban, mesékben, mítoszokban, de a nagy vallásokban is (→Szentháromság), a hindu trimurti az isteni elv hármas alakja. Főként német nyelvterületen ismert jókívánság: „minden jóból három legyen”, ennek megfelelője a „három a magyar igazság”. A kettő egyszerre kifejez egyesülést és széthúzást, polaritást és dualizmust, ellentétet (régi Iránban: Ahura Mazda-Ahriman) és kiegészítést (Kínában: Yin-Yang), s a különböző eretnekségek közvetítésével (bogumilok, katarok) erősen befolyásolta az európai népi vallásosságot (népiesen: az ördög mint a „második teremtő” Isten ellenlábasa). A 25 a kerekség és a jubileum, a 28 a Hold, a 33 a teljesség (Krisztus életkora), a 40 a várakozás és az előkészület (böjt és bűnbánat) száma. A 60 a babiloni számrendszerben fontos. A 72 csillagászati szám (a 360 napos teljes körforgás 1/5-e), a nagyság és a sokaság száma (Jézus 72 tanítványa). A 99: a legszebb istennév számértéke az iszlámban, a 666 a Jel szerint a vadállat (Jel 13,18), az 1000 a beteljesedés száma. 2. A Szentírásban fontos szimbolikus tartalma van következő számoknak: →három (Isten 3 vándor képében jelent meg Ábrahámnak; Ter 18); →hét: Isten 6 nap alatt teremtette a világot, a hetediken megpihent; a rabszolgának 6 évig kellett dolgoznia, a hetedikben vissza kellett kapnia a szabadságát (Kiv 21,2); a 7. évben nem volt szabad vetni aratni, szüretelni (Lev 25,1-7); 2 x 7 é. szolgált Jákob Lábánnál 2 feleségéért, Leáért és Ráchelért (Ter 29); a hétszer hetedik év, a „jóbel-év” Isten parancsa szerint a teljes gazdasági és társadalmi megújulás éve (25,8-17). Jézus tanítványainak hetvenszer hétszer kell megbocsátaniuk (Mt 18,22). 7 levél ment Kisázsia egyhközségeihez; 7 arany gyertyatartó, 7 csillag, 7 harsonás angyal szerepel stb. „hétpecsétes könyv” szerepel a Jel-ben (1-2; 5,1); A →tizenkettő Jákob fiainak és Izrael tizenkét törzsének (Ter 49,28), s Jézus tanítványainak (Mt 10,1) és a mennyei Jeruzsálem kapuinak száma (Jel 21,12). A tizes csoportok közül kiemelkedik a →negyven, az ÓSz-ben 9x, az ÚSz-ben 4x fordul elő: 40 é. vándorolnak az izraeliták a pusztaságban (Kiv 16,35), 40 napot töltött Mózes a Sínai-hegyen (Kiv 24,18), Jézus a pusztában böjtölve (Mt 4,2; Lk 4,2), s mennybemenetele előtt a tanítványaival (ApCsel 1,3). →nyolc, →kilenc, →tíz, →tizenegy, →tizenhárom, →tizennégy, →tizennyolc **

Sorba rakva a számok

egy (gör. eisz, mia, hen; lat. unus, una, unum): a természetes számsor első egész száma (1); a számok kezdete és mértéke, ezért az ős-egy az oszthatatlan →egységnek, a kezdetnek, a tökéletességnek, Istennek a jelképe. A →számmisztikában a nem ábrázolható, csak elképzelhető →pont megfelelője. →egyszerűség **

kettő (gör. düo; lat. duo, duae): a természetes számsor második egész száma (2), a legkisebb osztható szám. Az ellentét, a szembenállás, a →jó és rossz, a →jobb és bal, a férfi és a női, a Nap és a Hold, a nappal és az éjszaka, az Ó- és ÚSz, az Isten és az ember kettősségének kifejezője. A női principium száma. Püthagorasznál jele az egyenes, a →számmisztikában a →kereszt. A kereszt, amely már a kereszténység előtti formáiban kozmikus asztrál- és életjelkép volt (a füles kereszt az ókori Egyiptomban az anch = élet hieroglifa), a kereszténység fő szimbóluma lett. A középkori műv-ben a 2 szövetség jelképe, mint 2 ajtószárny, 2 gyertya stb. **

három (gör. treisz, tria, lat. tres, tria): a természetes számsor egész száma (3) a →kettő (2) után. Kezdettől az →élet jelképe (az atya-anya-gyermek hármassága, az élet továbbadása alapján), s mint ilyen a teljesség jelképe. A férfi princípium száma (a nőé a kettő). Az egyszerű népeknél a számolás (1+2=3) felső határa. A Szentírásban számos ósz-i tört-ben a Szentháromságra utaló jel (Ábrahám és a ~ angyal; Noé fiai; →három bajnok, →három ifjú a tüzes kemencében). Az ÚSz-ben ~ napkeleti bölcs keresi meg a zsidók újszülött királyát (→Háromkirályok). Mária ~ hónapig szolgált Erzsébetnél (Lk 1,56), ~ nap után találta meg a →tizenkétéves Jézust a tp-ban (Lk 2,46). Kijelentése szerint Jézus ~ nap alatt építi föl a lerombolt tp-ot (Mt 16,61; Mk 14,58). A →harmadik óra Jézus →megfeszítésének ideje (Mt 15,25). Amint Jónás ~ nap és ~ éjjel volt a hal gyomrában, Ő ~ nap és ~ éjjel volt a föld szívében (Mt 12,40). Péter ~szor tagadta meg Mesterét (Mt 26,34; Lk 22,61); a föltámadt Jézus ~szor kérdezte tőle: „Szeretsz engem?”, és ~szor ismételte: „Legeltesd bárányaimat!” (Jn 21,15-18). Többször szerepel a kettővel azonos tartalommal: Ahol ketten v. hárman összegyűlnek Jézus nevében, Ő ott van közöttük (Mt 18,20). A bizonysághoz két v. ~ tanú szükséges (Mt 18,16; Zsid 10,28; 1Kor 14,29; 2Kor 13,1; 1Tim 5,19). Pál (Saul) ~ napig nem látott az Úrral való találkozás után (ApCsel 9,9). ~ fő erény van, köztük legnagyobb a szeretet (1Kor 13,13). Hárman tanúskodnak, és a Lélek, a víz és a vér tanúsága egy (1Jn 5,7). A világ ~ kívánsága (szemek kívánsága, test kívánsága, élet kevélysége) eltávolít az Atya szeretetétől (1Jn 2,16). A →mennyei Jeruzsálemnek minden égtáj felé ~ kapuja van (Jel 21,13). - Ikgr. A 9-15. sz. műv-ében igen gyakran megjelenített →szám: a teljesség, a sztség, a tökéletesség, az egész száma. A kk-ban alig van kép, melyen a ~ ne szerepelne. A →háromszög (benne →Isten szeme), a háromlábú, háromszögletes asztalka, a templomok ~ ablaka →Szentháromság-szimbólum. Ha tömjéntartó →navicula (a hit jele) van rajta, azt jelenti: hiszek a Szentháromság egy Istenben. A →filozófiát a →Hortus deliciarumban a →hét szabad művészet központjában ~ fejjel ábrázolják (→három arc). Kedvelt ábrázolás-típus a Bölcsesség ~ leányával (→hit, remény, szeretet). A →három élő, három holt az élet és halál kapcsolatára utal. **

négy, 4 (lat. quatuor): a természetes számsor egész, páros száma. Az ember és a földi élet száma (→négy elem, →négy főerény, →sarkalatos erények, →négy vérmérséklet, ~ →égtáj, →évszak, →szél). Jele a →négyszög. A →hárommal együtt, ami az istenség száma (jele a →kör), a teljesség és tökéletesség számát (→hét) adja. - A 9-15. sz. műv-ében a világ és Isten országának száma (mind a ~ →égtájra kiterjed); a barokkban Amerika fölfedezése után ~ földrészről tudtak. A ~ az →evangélisták ill. a →négy apokaliptikus lovas, az →egyházatyák, →Virgines Capitales stb. száma: →négy ókori világbirodalom, →négy paradicsomi folyó (→számmisztika), →négy nagy keleti egyházatya, →négy nagy nyugati egyházatya **

öt (gör. pente, lat. quinque): a természetes számsor ötödik egész száma (5). - Az ókorban a bolygók száma, a →makrokozmosz és mikrokozmosz szimbóluma. Az ~ érzék (→érzékelés), az →öt ujj és a négy végtag + a fej alapján (utóbbit Leonardo da Vinci körben ábrázolta) az →ember száma. Püthagorasznál és a →püthagoreusoknál a lélek és a föld egységének tökéletes száma. - A 2+3 összegeként az egység, a harmónia és az egyensúly kifejezője, →aranymetszetes szám. - Az ÓSz-ben Mózes kv-einek száma (→Pentateuchus). A →szent sátor építésénél alapszám (vö. Kiv 36-38. f.), „az égőáldozati oltár hossza ~ könyök, szélessége ~ könyök, négyszögletes, magassága három könyök” (Kiv 38,1). Az oltár fölszentelésére minden törzs hozott 2 marhát, ~ kost, ~ bakot és ~ egyesztendős bárányt (vö. Szám 7. f.). Izáj ~ kenyeret küldött Dáviddal Saulnak (1Sám 16,20), Dávid ~ kővel a tarisznyájában ment Góliát ellen (1Sám 17,40). A salamoni tp-ban a kerubok szárnyainak hossza ~ könyök volt (2Krón 3,11) Salamon az udvar közepén ~ könyök hosszú, ~ könyök széles, három könyök magas bronzemelvényen imádkozott (2Krón 6,13). Ezekiel látomásában az új tp. méreteinek is alapszáma (Ez 40,48). - Az ÚSz-ben Jézus a →kenyérszaporításkor ~ kenyeret szaporított meg (Mt 14,17; Mk 6,41; Lk 9,13; Jn 6,9), példabeszédeiben az →okos és balga szüzek és a talentumok száma (Mt 25,15; Lk 19,18-19), ~ veréb is csak 2 fillért ér (Lk 12,6), a szamariai asszonynak ~ férje volt (Jn 4,18), Jeruzsálemben a Betheszda fürdőnek ~ oszlopcsarnoka volt (Jn 5,2). A szt sebek száma (→Krisztus sebei). - Az Egyh. erkölcstanát az →öt parancsolat, az iszlám tanítását az →öt oszlop foglalja össze. Aquinói Szt Tamás az →istenbizonyítás öt útját tanítja. A zene egyik legfontosabb rendezőelve az ~fokúság (→pentatónia). - Ikgr. Kr. e. a 3. évezredtől ismert leggyakoribb ábrázolása a →pentagramm, a világmindenség szimbóluma. A kk. műv-ben Krisztust és a 4 evangélistát, valamint Krisztus ~ szt sebét jelenti. A zárt emberi →kéz ősi varázslatot elhárító jel. Az ~öt a →csomóban is ábrázolták. **

hat (gör. hex, lat. sex): a természetes számsor hatodik egész száma (6). Sokjelentésű, szent szám: a makrokozmosz, a teremtés napjainak (→hatszög) s ezáltal a munkanapok, a szeráfok (Iz 6) és a négy élőlény (Jel 4,8) szárnyának, a világkorszakoknak, az emberi életkoroknak, kánai menyegző korsóinak (Jn 2,6) száma. A →hatodik óra Jézus szenvedésének utolsó szakasza, a teljes napfogyatkozás órája (Mt 27,45; Mk 15,33; Lk 23,44). **

hét, hetes (gör. hepta, lat. septem): tőszámnév, a természetes számsor egész száma (7). - A vallástört-ben a →három mellett a legfontosabb szám. Az ókori K világában a kozmikus-csillagászati rend száma, szent szám. Alapvető tapasztalat volt a hold négy, egyenként ~ napos fázisa, majd a bolygók hetes száma. ~ volt az életkorok, a világ csodáinak, a bölcseknek a száma (→hét bölcs). Püthagorasznál a ~ az egészséget is jelenti. - Az ÓSz-ben a ~ a zárt és tökéletes egész kifejezője: a hetedik napon készült el a →teremtés (Ter 2,3; →szombat), jelent meg Isten Mózesnek (Kiv 24,16), esett el Jerikó ~ pap hétszeres harsonaszavára, miután hétszer megkerülték Izrael fiai (Józs 6,1-16). Az egyiptomi ~ szűk és ~ bő esztendő jóslataként a fáraó álmában ~ sovány, ill. ~ kövér tehenet látott (Ter 41. f.). A →menóra ~ágú (Kiv 25,31). Bálaám ~ oltárt épített (Szám 23,14). Az Úr ~ szeme bejárja az egész földet (Zak 4,10). A Bölcsesség ~ oszlopra építette házát (Péld 9,1). - Az ÚSz-ben főként Mt-nál gyakori: a Miatyánk ~ kérése (6,9-13), Jézus ~ példabeszéde (13. f.), a kenyérszaporítás után ~ kosár maradék (15,37). Lk is hetes rendszerben szerk. →Jézus családfáját. A diákonusok hetes száma a korabeli testületszervezés szokásához igazodott (ApCsel 6,5). A ~ a Jel-ben különösen gyakori: ~ egyh. (1,11), ~ arany gyertyatartó (1,12), ~ csillag (1,16); ~ fáklya Isten trónja előtt (4,5), a Bárány ~ szarva és szeme (4,6), Isten ~ szelleme (4,6), ~ pecsét (5-6. f.), ~ harsonaszó (8-9. f.), ~ csésze (16. f.), ~fejű vadállat (17,10). A →hetven a ~ és a →tíz szorzataként jelentőségteljes szám. A hetven és a ~ szorzata, ill. a 77 a határtalanság kifejezése (Mt 18,22). - Az egyházatyáknál Szt Cipriánnál a 3 (a teremtetlen Isten) és a 4 (teremtett világ) összege. Ireneusznál és Tertuliánnál a Zsid 4,4 alapján az eszkatologikus nyugalom hordozója, Szent Ágostonnál a tökéletesség, a teljesség és a Szentlélek száma. E hagyomány folytatásaként tekinthető a →hét szentség, a →Szentlélek hét ajándéka, az →irgalmasság cselekedetei (~), a ~ erény és a ~ főbűn, a →hét szabad művészet, a zenében a ~fokúság. - Ikgr. A 9-15. sz. ker. műv-ében a ~ a végtelenség és az örökkévalóság, a teljesség jele. Gyakori képe a menóra. **

nyolc (gör. októ, lat. octo): tőszámnév, a természetes számsor nyolcadik egész száma (8). A babiloni világképben a lélek a hét bolygószféra elhagyása után érkezik meg a 8., a legmagasabb égi szférába (egek ege). Platón szerint a lélek megítélése 7 napig tart, a 8. napon szabadul. Püthagorasznál az égi harmónia, teljes egyezés (zenei oktáv), ezáltal a szeretet és a barátság száma. A Szentírásban. Az evang-okban a ~ fontos szám: a hegyi beszéd a →nyolc boldogsággal kezdődik. A zsidó napszámítás szerint Jézus a 8. napon támadt föl. Ezért a patrisztikában a 8. nap az új teremtés kezdete, az örök élet képe. Krisztus föltámadása miatt a beteljesedés száma (Zsolt 117,24: Haec dies quam fecit Dominus), dicsérete megtalálható Szt Ambrus zsoltármagyarázataiban: „Feltámadásával Ő megszentelte a nyolcadik napot, mely az első kezdett lenni, az, amelyik a nyolcadik volt, mert a számok rendjéből előnye lett, és szentsége lett az Úr feltámadásából.” Fontos Ambrus számára, hogy Jézus szenvedési jövendölése és a színeváltozás között is ~ nap telt el. A ~as szám a szellemi újjászületés szimbóluma. A Zsolt 118 magyarázatánál (mivel ~ verses egységekből áll) ismét fölmerül a ~as szám. A görögök ismert szólása volt a „panta októ”, a „minden a nyolc”, melyet talán a földet körülvevő szférákra értették. Órigenésznél a hetes szám az érzéki világot szimbolizálja, a ~as az örökkévalóságot. A ker. építészetben a 8 feltűnik oszlopok, tornyok, baptisztériumok, keresztkutak alaprajzában (→nyolszög). - A →gregorián ének ~ zsoltártónust használ. **

kilenc (gör. ennea, lat. novem): a természetes számsor kilencedik egész száma (9), tőszámnév. A ~ mint a →három többszöröse (főként kelta, germán, finnugor népeknél) a tökéletesség száma. Kínában az eget megjelenítő pagoda ~ szögletű. ~ az angyali kar. Krisztus a ~edik órában halt meg (vö. Mt 27,46; Mk 15,34; Lk 23,44). →kilencnapos ájtatosság **

tíz (gör. deka, lat. decem): tőszámnév, számrendszerünk alapja. – Isten parancsainak, s ezáltal a bölcsességnek és tökéletességnek, az életünket átfogó gyakorlati teljességnek a száma. A Szentírásban: →tízparancsolat. Az Úr ~ igazért megkegyelmezett volna Szodomának (Ter 18,32); ~ csapást mért Egyiptomra (→egyiptomi csapások). A 7. hónap ~edik napja az →engesztelés napja. Áldozatként ~edrészt kellett fölajánlani (→tized). – Az ÚSz-ben a talentumok példabeszédében a legügyesebb szolga ~ minát kapott. Jézus ~ leprást gyógyított meg (Lk 17,12–17), de a ~ből csak egy jött vissza hálát adni. (vö. még Lk 15,8) – Mint 2 x 5 az ember és emberi világ jelképe. Az →okos és balga szüzek száma 2 x 5. – Az építészetben a szabályos tízszög fele szentélyek alaprajza lehet (pl. kalocsai székesegyház). **

tizenegy (gör. endeka, lat. undecim): tőszámnév. – A →tíz ellentéteként (túlhaladja azt) a →mértéktelenség, törvény nélküliség száma. A Szentírásban egy kis ideig az apostolok száma, amikor Júdás már nem élt és Mátyást még nem választották meg (Lk 24,8–12).

tizenkettő (gör. dódeka, lat. duodecim): tőszámnév, a →három és a →négy szorzataként a tökéletesség →száma. – Kínában és Babilonban a nagy kozmikus szám, a 60-as számrendszer alapszáma és az →állatkör száma. Egyiptomban a napot ~ órára, az évet ~ hónapra osztották. A →gnosztikusok emanációs tana ~ éont ismert. A Szentírásban a tökéletesség és a szentség száma: Izraelnek ~ törzse volt, ezért a →kitett kenyerek, s az →érctengert tartó ökrök (1Kir 7,23–25) száma is ~ volt. –  Az ÚSz-ben ~ az apostolok és a mennyei Jeruzsálem kapuinak száma. Ennek szorzatai Jahve 72 neve, a Jel →huszonnégy vénje, s a →száznegyvennégyezer kiválasztott. – J. Flavius szerint a →jeruzsálemi templomban a ~ kitett kenyér a zodiákus és az esztendő szimbóluma volt. – Ikgr. A kettős →állatkör a tizenkét pátriárka jelei is a Ter 49 alapján, ahol Jákob fiait állatok tulajdonságaival jellemezte. Allegóriájában az ap-ok és tanítványok a ~ órás napot jelentik, ugyanakkor az Úr esztendejének ~ hónapját.  (Ravenna, Baptisztérium mennyezete). A kora gótikus könyvfest-ben a ~ a díszítőelemek elhelyezésében játszik fontos szerepet. – A →karácsony és  →vízkereszt közötti napok száma. →tizenkét nap **

tizenhárom (lat. tredecim): tőszámnév, a →Fibonacci-számsor 5. száma (→aranymetszés). – A pogány →számszimbolikában baljós szám, mivel a teljességet jelentő →tizenkettőhöz hozzáadódik még egy (dolog v. személy), mely megbontja a teljességet és a harmóniát, ezért el kell pusztítani, v. halált okoz. Babilonban az alvilág, a zárt rendszer fölbomlásának, a szökőévnek és a szerencsétlenségnek a száma volt. Az egyiptomi mitológiában Ozirisz testét Szet ~ darabra tépte szét. – Az ÓSz-ben Izmael ~ éves volt, amikor a 99 éves Ábrahám körülmetélte őt (→körülmetélés) (Ter 17). A sátoros ünnep áldozati rendjében ~ a föláldozandó fiatal bikák száma: az első napon ~, s utána a 7. napig minden nap eggyel kevesebb (Szám 29,12–33). Salamon kir. a saját házát ~ évig építette (1Kir 7,1). A Templom keleti kapujának a hossza ~ könyök volt (Ez 40,11). →Eszter könyvében Adar hónap 13-a először Izr. tervezett elpusztulásának a napja (Ámán sorsvetéssel ezt a napot jelölte ki a zsidók kiirtására a birod-ban); miután Eszter kir. közbenjárására Izrael megmenekült, ugyanez a nap a bosszúállásuk napja lett. – Jézust a husvéti készület napján, azaz Niszan hónap 13-án, pénteki napon feszítették keresztre. Ebből fakadt a félelem a 13-as számtól. – A →fatimai jelenések 13-án történtek. Mindszenty József bíb. rendelkezésére Mo-on minden hónap 13. napja engesztelő nap. **

tizennégy (lat. quatuordecim): tőszámnév. – 2 x 7 = 14: szerencsés szám volt már Babilonban és Egyiptomban. Az Egyházban az apostolkollégium, a Mátyással és Barnabással kiegészült apostoli közösség száma. – A keresztúton ~ stáció van. A genealógia (→nemzetségtábla) 3 x 14 nemzedékből áll; Dávid mássalhangzóinak számértéke (d=4 + v=6 + d=4) **

tizennyolc (lat. octodecim): tőszámnév. A →kabala szerint szerencsés szám, az élő Isten nevének számértéke.

negyven (lat. quadraginta): természetes, pozitív egész →szám, a →négy és a →tíz szorzata. - A keleti gondolkodásban a határtalanság szimbóluma. - A Szentírás →számszimbolikájában a tizes csoportok közül kiemelkedik, az ÓSz-ben 9x, az ÚSz-ben 4x fordul elő, és „nagyon hosszút” jelent. - a) ~ napig zuhogott az eső a vízözön előtt (Ter 7,4); volt Mózes a Sínai-hegyen (Kiv 24,18); volt úton Illés (1Kir 19,8); kellett bűnbánatot tartania Ninivének (Jón 3,4); böjtölt Jézus a pusztában (Mt 4,2); jelent meg a föltámadása után a tanítványoknak (ApCsel 1,3). A születés után ~ nappal kellett bemutatni az Úrnak az elsőszülött fiúkat (Lev 12,1-4). - b) ~ évig tartott Izrael →pusztai vándorlása (Neh 9,21; Zsolt 94,10; ApCsel 7,36). - A lit-ban ~re utal a →nagyböjt és a →negyvenórás szentségimádás. A népi megfigyeléseken alapul a →negyvenes nap és a →negyvenelés. **

Hetvenkettõ: hetvenkét tanítvány: a →tanítványok szélesebb köréből kiválasztottak, akiket az Úr kettesével küldött maga előtt utat készíteni evangéliumának (Lk 10,1-24). →hetven **.

Saját megjegyzés: a hetvenkettõ jelképezi a vízözön utáni 72 nemzettséget (Ter 10) (Erdő Péter magyarázata). A hetvenkét tanítvány száma jelképezi, hogy a föld minden nemzetségéhez van Krisztus tanitványainak küldetés...

száznegyvennégyezer: 1. Jel 7,4 szerint az Izrael →tizenkét törzséből megjelöltek száma: 12 x 12 ezer. A megjelöltek Isten pecsétjét, a →tau jelét viselik homlokukon. 2. Jel 14,1-5: a Bárány közvetlen kísérete, akik „asszonyt nem érintettek, szüzek maradtak, és mindenüvé követték a Bárányt, ahova csak ment”. Az új éneket csak ők tudták megtanulni, akik Isten és a Bárány zsengéi. **

Forrás: Magyar Katolikus Lexikon

Saját megjegyzések

százötvenhárom: Jézus feltámadása utáni csodálatos halfogás ( Jn 21,11). A nagy halak száma százötvenhárom volt. Ezek embereket jelképeznek (Mt 4,19). Halak nagysága a fogás minõségét jelképezi, vagyis szerintem az apostolutódokat, akikre átruházzák az apostolok az ősegyházat... 

hatszázhatvanhat: Isten hat nap alatt teremtette a világot és a hetedik nap megpihent. A hatszázhavanhat, a hatosnak számnak a háromszori megismétlése vagyis örökké... Salamon királynak évente 666 talentum súlyú arany folyt be ( 1 Kir 10,14). Itt a hetedik napon Isten megnyugszik. A Jelenések könyvében a 666 emberi szám, a fenevad nevének száma ( Jel 13,18). Ez lehet a hetedik nap, a nyugalom napjának ( Ter 2,1) háromszori megtagadása...