2024. június 27., csütörtök

Áldott legyen az Isten szentjeiben

Énok

Áldott legyen az Isten Énokban, aki Ádámtól számítva a hetedik (Jud 1:14), akit apja, Járed, idejében hívott el a Seregek Ura, hogy követe legyen a bukott angyalok előtt, és megírja a súlyos ítéleteket. Szembeszállt a hatalmas fejedelemségekkel (Ef 6:12), és bátran tudatta velük kárhozatukat. Megprófétálta a Sátán minden ivadékának pusztulását, és minden istentelen büntetését, istentelen tetteikért, de az igazaknak irgalmat hirdetett. Név szerint ismerte Isten angyalait, és azok megmutattak neki mindent, amit csak Te teremtettél az égen és a földön. Írt a korai és a késői időkről, és úgy szólt a jövendőről, mintha a jelen lenne. Amikor pedig beteltek küldetésének napjai, nem hagytad, hogy halált ízleljen, hanem a magasba ragadtad, az angyalok társaságába. És nem volt többé senki olyan, akinek ily nagy dolgokat mutattál volna. Énok, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Ábrahám

Áldott legyen az Isten Ábrahámban, akit az Úr elhívott atyja, Terah házából, Háránból, hogy elvezesse arra a földre, amelyet neki ígért, és megkezdje vele az Ő üdvözítő tervét. Habár élemedett korú öreg volt, mégis hitt az Úrnak, hogy annyi utóda lesz, mint az ég csillagai, és hite igazságul számíttatott be neki. Amikor pedig fia született, Izsák, kész volt feláldozni őt az Úrnak. Aki téged áld, áldott lesz, és aki téged átkoz, átkozott lesz. Áldott vagy Ábrahám, és tebenned nyer áldást a föld minden nemzettsége. Te vendégelted meg az Urat, és te könyörögtél Szodomáért meg Gomoráért. Te atyja vagy a körülmetélteknek, test szerint, és a körülmetéletleneknek, hit szerint (Róm 4:12). Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak Istene, az élők Istene, nem a holtak Istene. Sokan jönnek hívők napkeletről és napnyugatról, hogy letelepedjenek veled Isten országában (Mt 8:11). Ábrahám, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Mózes

Áldott legyen az Isten Mózesben, akihez fogható próféta nem volt többé Izraelben. Te a Úr barátja vagy, akivel Ő szemtől szembe beszélt, nem álmokban vagy látomásokban (MTörv 34:10). Arcod fénylett Isten dicsőségétől, amikor lejöttél a hegyről (Kiv 34:30). Fiatalon herceg voltál, meglett férfiként jupásztorként tanultál alázatot, majd a csipkebokorban Isten elhívott népe kiszabadítására. Szembeszáltál a fáráóval, és általad Isten nagy csapásokkal súlytotta Egyiptomot. Milliónyi népet vezettél, és nem volt náladnál alázatosabb ember a földön (Szám 12:3). Az Úr szakított lelkedből hetven vénnek, és amikor könyörögtél a népért, még az élet könyvéből is kitöröltetted volna nevedet (Kiv 32:32). Azt kívántad, hogy bárcsak az egész nép prófétálna, és te voltál az eljövendő Próféta előképe (MTörv 18:18). Te az egyik felkent vagy, az arany mécstartó mellett, akiből drága olaj folyik (Zak 4:21; Jel 11:4), és a Tábor hegyén, Illéssel együtt erősítetted az Úr Jézust. Az Úr mindent elmesélt neked, amit kezdetektől fogva művelt, és te szolgáddal Józsuéval, mindent följegyeztettél. Általad kapta a törvényt Izrael kőtáblákon, és a tanítást, mi pogányok ivadékai. Hála és dicsőség legyen az Úrnak, hogy minket is, vad szőlővesszőket, beoltott a nemes szőlőtőbe (Róm 11:17). Egy hibád miatt nem léphettél be az igéret földjére, de Isten felemelte lelkedet az égbe, és elküldte testedért Mihály arkangyalt (Jud 1:9), hogy megdícsőítsen téged is, akár Illést. Mózes, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Illés

Áldott legyen az Isten Illésben, aki hatalmas próféta volt Izraelben. Imádra bezárultak az egek három és fél évre, és nem esett eső a földre (Jak 5:17). Nagy éhinség támadt a földön, mert a nép bálványokhoz fordult, és az Úr parancsára hollók gondoskodtak rólad (1Kir 17:4). A sareptai özvegynél nem fogyott ki a liszt a vékából és az olaj a korsóból (1Kir 17:14), és a te imádra feltámadt az özvegy fia. Bátran, áldozat bemutatásának párbajára hívtad ki a hamis prófétákat, Te pedig Uram igazoltad Illést, és tüzet bocsájtottál az ő áldozatára. De a hamis próféták megszégyenültek, és Illés mind megölte őket a nép színe előtt. A gonosz Jezabel királynő halálra keresett téged, de Isten angyala erősített kenyérrel és vízzel (1Kir 19:6). Isten hegyénél, Hórebnél, szelíd szellőből szólt hozzád az Úr, és az Ő szavára Elizeust kented fel prófétává magad helyett. Te vagy a másik olajfa, amely a mécstartó mellett áll, amelyből drága olaj folyik (Zak 4:21; Jel 11:4). Miután felkented Elizeust, szavadra tűz szállt alá az égből ellenségeidre, palástoddal kettéválasztottad a Jordán vizét, és tüzes szekér jött érted, hogy dicsőségben ragadjon el az égbe (2Kir1;2). A Tábor hegyén, Mózessel együtt erősítetted az Úr Jézust, és Mózessel egyetemben, az Úr mellett a helyed. Illés, Isten szent embere, erős védőszentem, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Keresztelő János

Áldott legyen az Isten Keresztelő Jánosban, aki az Úr Jézus rokona volt test szerint, és akinél nem volt nagyobb az asszonyok szülöttei között (Mt 11:11). Már a születésed is csodálatot keltett egész Judeában (Lk 1:65), anyád méhétől fogva beteltél Szentlélekkel, és részegítő italt nem kóstoltál. Amint felnőttél, a pusztában éltél, sáska és vadméz volt az eledeled, és teveszőr ruhád volt, bőrövvel a derekadon. Intetted a népet, hogy a fejsze már a fák gyökerére vettetett, és az Úr a kövekből is tud Ábrahámnak fiakat támasztani. Szavadra sokan bűnbánatot tartottak, és megkeresztelkedtek a Jordán vizében, a bűnbánat keresztségével. Te Illés voltál lélekben, hogy az atyák szívét a fiakhoz fordítsd, és a fiak szívét az atyákhoz, hogy az Úr meg ne verje a földet átokkal (Mal 4:6, Mt 11:14). A nép, a vámosokkal és a katonákkal együtt, okult szavaid által (Lk 3:10-14), és te a kiáltó szava voltál a pusztában (Jn 1:23). Megkeresztelted az Úr Jézust a Jordán vizében, és tanuságot tettél Róla, hogy Ő az Isten Báránya, Aki elveszi a világ bűneit, Aki Szentlélekkel és tűzzel keresztel minket. Megintetted Heródest, hogy nem szabad elvennie Heródiást, Fülöp feleségét. Ezért aztán börtönbe is vetettek, és Heródiás ármánykodására, az ő lányának tánca által, a megszédült Heródes fejedet vétette. Keresztelő János, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

János apostol

Áldott legyen az Isten János apostolban, Zebedeus fiában, aki az Úr Jézus szeretett tanítványa volt (Jn 21:20). Te Keresztelő János szavára, a tízedik órában kezdted el követni az Urat (Jn 1:39), amely az Ő kereszthalálának időpontjára következő óra. Megnézeted hol lakik, Vele voltál, és ettől kezdve mindvégig Őt szolgáltad. Boanérgesz nevet kaptad, ami annyit jelent, hogy a mennydörgés fia (Mk 3:17), és még tüzet is hívtál volna le az égből a hitetlenekre (Lk 9:54). Jól figyeltél az Úr Jézus szavaira, megismerted és megértetted Őt. Te írtad meg az "Én vagyok" evangéliumot, amelyben hétszer is idézed az Úr Jézus "Énjét". Mindent jól a szívedbe véstél, és az utolsó vacsorát részletesen leírtad. Az Úr Jézus keblére hajtottad fejed, és megkérdezted ki az áruló (Jn 13:25). Te rögzítetted Főpapunk isteni imáját, te áltál Máriával, Isten Anyjával a kereszt alatt, te fogadtad be házadba őt, és a te személyedben lett a Szűzanya mindnyájunk égi édesanyja. Te futottál Péter apostollal az üres sírhoz, felismerted az összehajtott lepelen az Úr kezének nyomát, és hittél (Jn 20:8). Már a Tibériás tónál azt beszélték, hogy nem fogsz meghalni (Jn 21:22-23), elragadtattál a harmadik égig (2Kor 12:2), Isten szent színe elé, és megetted a könyvet, amely keserű volt a gyomrodban, miközben elmélkedted, de édes volt a szájadban, miközben hírdetted (Jel 10:9). Forró olajba vetettek, de nem haltál meg, hanem a bőröd még szebb lett, és amikor eljött az ideje, élve ragadtattál el az égbe. János apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Pál apostol

Áldott legyen az Isten Pál apostolban, aki Saul volt (ApCsel 7:58), de Paulus lett az Úr nagy kegyelméből. Elszólított téged az Úr Damaszkusz kapujánál (ApCsel 9:3), és nagy apostolává tett téged. Igaz farizeus voltál és kemény férfi (Fil 3:5-6). Nem volt, és nem is lesz többé hozzád fogható teológus. Te vigasztaltad Aquinói Szent Tamást is. Többet tettél az Úr űgyéért, mint bárki más (1Kor 15:10), és leveleid az evangéliumok mellett, az Újszövetség java. Te valóban atyánk vagy nekünk, pogányok ivadékainak, akik az Úr kegyelme által üdvözülünk. Zsidó létedre bánkódtál a zsidókért (Róm 9:2), igen megdorgáltad a galatabelieket a körülmetélkedés miatt (Gal 5:12), de népednek a reményt szavait írtad az utolsó időkre (Róm 11:25-26). Mindenkit tanítottál, gyámolítottál és könnyek közt intettél. Az Úr igazolt téged, és az Ő jegyeit viselted testeden (Gal 6:17). Római kiváltságodat okosan felhasználtad az evangélium javára, és még a császárnak is hirdetted az evangéliumot (ApCsel 27:24). Miután összes utadat bejártad, s a hét egyházat körbejártad, bilincsbe kerültél. Végül az Úr Jézusért életedet adtad, és karddal fejedet vették. Pál apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Péter apostol

Áldott legyen az Isten Péter apostolban, aki a halász Simon volt, András testvére, de Kéfás lett az Úr kegyelméből (Jn 1:42). Te szóltál mindig a Tizenkettő nevében, és tenéked nyilatkoztatta ki a mennyei Atya, hogy az Úr Jézus a Krisztus, az élő Isten Fia. Te vagy a szikla, amelyre Jézus Krisztus építette Anyaszentegyházát, amelyen a pokol kapui nem vesznek erőt, és te kaptad a mennyek országának kulcsait (Mt 16:17-19). Az Úr szavára kivetetted a hálót, és annyi halat fogtál, hogy a háló szakadozni kezdett (Lk 5:6). Kiléptél a tengerre, meg a népek fövenyére, és ha sülyedni kezdtél gyengeségedben, az Úr Jézus kezébe kapaszkodtál (Mt 14:29). Nagyon szeretted az Urat, óvni szeretted volna a kereszthaláltól, és szíved szerint meg is haltál volna érte (Mt 26:22;35). De az ember önmagában semmi, ezért háromszor tagadtad meg az Urat, mielőtt a kakas megszólalt volna (Mk 14:72). De az Úr imádkozott érted, és amikor eljött az ideje, te erősítetted testvéreid hitét az Úrban. Pünkösdkor, amikor a Szentlélek leszállott tüzes nyelvek alakjában (ApCsel 2:3), bátran hirdetted az Úr Jézus feltámadását, és beszédedre több, mint háromezren tértek meg (ApCsel 2:41). A bénát talpra állítottad, megbotoztak az Úrért, és angyal vezetett ki a tömlecből (ApCsel 12:10). Amikor eljött az ideje, az Úr téged is felvitt Rómába, hogy ott bizonyságtételedért keresztre feszítsenek. Bűnbánatod könnyei barázdát vágtak arcodra, és tagadásod miatt fejjel lefele feszíttetted meg magad. Péter apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.

Júdás apostol

Áldott legyen az Isten Judás apostolban, aki egy a tizenkettő közül, akit buzgóság emésztett az igaz hitért. Te a múltból merítettél, és a jövőbe tekintettél. Méltó utóda voltál Énoknak, Járed fiának, akit szó szerint idéztél: (Jud 1:14-15) „Nézzétek, közeleg az Úr szentjeinek tízezreivel, hogy ítéletet tartson mindenek fölött, és megbüntessen minden istentelent minden istentelenségért, amelyet istentelenül elkövetett, és minden káromló szóért, amit az istentelen bűnösök a szájukon csak kiejtettek.” (Énok k. 1:9). Buzdítottál minket, hogy mindenkor küzdjünk a szentek hitéért (Jud 1:3), mert tudtad, hogy tévtanítók, hamis próféták és fajtalankodó elvetemültek lepik el az Egyházat. Te a mi napjainkról írtál, amikor azok, akik a szent apostolok utódai kellene legyenek, kicsapongó életet élnek, megfertőztetik a testet, és megrontják a szent tanítást. Ezek hamis próféták, akik befurakodtak az egyházba, és káromolják az égi hatalmasságokat (Jud 1:4-8). Megírtad ítéletüket, amint Énok is tette, és Szodoma meg Gomora példájával intetted őket. Angyalok osztottak meg veled titkokat, és megmutatták neked az utolsó idők gúnyolódóit, akik istentelen szenvedélyeikben élnek, és szakadásd okoznak az Egyházban (Jud 1:19). Judás apostol, Isten szent embere, hallgass meg engem, és kérd az Urat érettem. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.


Ima: Urunk és Istenünk, drága mennyei Atyánk! Kérünk Téged Szent Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus szent nevében, add nekünk a Szentlélek hét ajándékát, hogy eljuthassunk mi is a szentek társaságába, az örök boldogságba. Ámen.

2024. június 17., hétfő

XII. Puto sic: A feminizmus

Akárhányszor kimegyek az utcára, a nők láttán mindig vegyes érzések törnek rám. Nem arról van szó, hogy melyik szebb, melyiknek jobb az alakja, melyik szebben öltözött, vagy melyik kivánatosabb. Teljesen másról van szó. Egyfajta megfoghatatlan kisugárzásról van szó, amely főleg a mai középkorú nőkből árad. Ahogyan jönnek szembe az emberrel, büszkén vagy elszántan, megtörten vagy megkeményedve, billegve vagy tappogva, kivasalt vagy odolált hajjal, tapadó body-ban vagy szakadt farmerben, moletten vagy deszkásan, nagy pénztárcával, iPhone-al a farzsebben vagy egy drága autó kulcsával a kezükben... Olvasom a forumokon, ahogyan bíztatják egymást és adnak egymásnak tanácsokat, hogy miként teljesedhet ki egy nő és hogyan lehet boldog, hogyan emancipálódjon, hogyan bánjanak velük a férfiak és hogyan éljék meg párkapcsolatukat, hogyan törjenek ki egy boldogtalan házasságból és hogyan legyenek szabadok, stb... Ugyanakkor, szomorúan látom, hogy sok mai fiatalember azt mondja, nincs egy normális nő, akivel családot lehetne alapítani. Szerintük, a legtöbb nő anyagias, vagy hivalkodó, vagy szemérmetlen, vagy erkölcstelen, vagy kevély, és a férfiakban csak a házat, az autót, meg a bankkártyát látja, na meg a szexet... A look-juk fenntartásához nem elég egy minimálbér. Szemérmetlül magamutatók, ahogyan illegetik formás idomaikat, vagy kivillantják bizonyos testrészeiket. Megbízhatalanok, mert már n + 1 úgynevezett barátjuk vagy partnerük volt. Kevélyek, mert önállóak, mert saját vállalkozasuk van, és nem szorúlnak a férfierőre... stb... stb... stb...

Elég csak megnézni a videókban egy bizonyos nyugati ország éjfél utáni utcáit, ahol a lányok csapatokban lődörögnek, fagyoskova a falatnyi ruhácskákban, tűsarkú cipellőkben, iPhone-okkal a kezükben, és egymást támogatják mámorukban, vagy húzzák fel az aszfaltról. Ezek a jövőbeli feleségek és anyák... És ha valaki ezt szóvá teszi, akkor az nőgyűlölet és hímsovinizmus. Hát igen... Manapság ez nehéz, téma és számos vita tárgya. Miért? Hát bizony a feminizmus miatt, ami mára már türhetetlen botránnyá duzzadt... 

De elõször is tisztázzuk a fogalmakat. Mi volt, illetve mi ma a feminizmus? És mit jelent a botrány?...

A feminizmus: A nők szociális, politikai és kulturális szerepének előremozdítását szorgalmazó mozgalom.

- A botrány:  KEK 2284 A botrány olyan viselkedés vagy magatartás, amely másokat bűn elkövetésére indít. Aki botránkoztat, a felebarát kísértőjévé válik. Kárt okoz az erénynek és az egyenességnek; testvérét lelki halálba taszíthatja. A botrány súlyos bűn, ha cselekedettel vagy mulasztással mást szándékosan súlyos bűnbe visz.

A teljesség igénye nélkül, szeretnék rámutatni a szentírás alapján, néhány erkölcsi és állapotbeli kötelességekkel kapcsolatos igazságra, amelyek a nőkre vonatkoznak. Ugyanakkor, megemlíteném azt az egyházi dokumentumot is, ami ezzel kapcsolatos: a Mulieris Dignitatem, II. János Pál pápa apostoli levele a nő méltóságáról és hivatásáról, 1988. augusztus 15.  

Persze, egyáltalan nem ringatom magam abban az illuzióban, hogy egy meggyőződéses feminista elolvassa majd ezt a dokumentumot, és fõleg abban nem, hogy el is fogadja annak igazságát...

Az "asszonyállat"

Az ősbűn után megromlott világban, de akár még a múlt században is, a nő, sok helyen, csupán "asszonyállat" volt. Talán Szent Pál volt az első férfi, aki kifejtette leveleiben a nő méltóságát, legyen az akár feleség, akár szűz (Ef 5:25-33; Kol 3:19; 1Kor 7:34), és a kereszténység emelte igazán a nőt a férfi tisztelt és megbecsült társává. Igaz, elvétve, a kereszténység előtti időkben is voltak uralkodó nők, meg harcos nők, akik beírták magukat a történelembe. A keresztény középkorban voltak uralkodó nők ( I. Erzsébet királynő), tudós nők ( Svéd Szent Brigitta) és harcos nők ( Jeanne d’Arc), de azért a nők többsége otthon dolgozó háziasszony, és gyereket szűlő anya volt...

A polgárosodás ideje alatt, majd a modern korban, a XX. század elejétől, a feminizmus egy szociális, politikai és kulturális áramlattá nőtte ki magát. Sokmindenért küzdöttek: az egyenjogúságért, a tanuláshoz való jogért, a szavazati jogért, a politikai szerepvállalásért, stb. Mondhatni, ezek a harcok jogosak voltak, mert ahogyan a rabszolgaság is még megvolt amerikában a XIX. században, úgy az asszony is csak egy "asszonyállat" volt sok helyen, ugyanebben az idõben. De lassan, az úgynevezett patriarhális, hagyományos életmód, társadalmi berendezkedés, közellenséggé vált. Ahogyan sokminden, ami jól kezdõdik, egy idő után elfajúl, úgy a mai feminizmus is elvetemedett. Olvashatjuk a Példabeszédek könyvében:

(Péld 14:12) Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.

Íme, néhány területet, ahol a feminizmus bizonyos formái mára már komoly botrányt okoznak...


A feminizmus botránya a családban

Az élet rendje, amelyet a Teremtõ rendelt, hogy a férfi legyen a feje az asszonynak, és nem az asszony a férfinak. A feleség követi a férjét engedelmességgel, és nem a férj a feleségét. Az asszony teremtetett a férfiból, és nem a férfi az asszonyból. Isten az embert férfinek és nőnek teremtette, egyenlő méltóságot adott mindkettőjüknek, de nem ugyanazt a szerepet és tisztséget. Az asszony rendeltetett a férfi segítőjéül, és nem fordítva (Ter 2). Olvassuk el figyelmesen az alábbi igerészeket...

(1Kor 11:2-16) Megdicsérlek titeket (testvérek) azért, mert emlékeztek mindenre, s rendelkezéseimet végrehajtjátok, úgy ahogy meghagytam. Szeretném azonban tudomástokra hozni, hogy minden férfi feje Krisztus, az asszony feje a férfi, Krisztus feje pedig az Isten. Minden férfi, aki födött fővel imádkozik vagy prófétál, szégyent hoz fejére. Minden asszony pedig, aki födetlen fővel imádkozik vagy prófétál, szintén szégyent hoz fejére. Éppen olyan, mintha megnyírták volna. Ha pedig az asszony nem akarja fejét befödni, vágassa le a haját. De ha szégyenletes az asszonynak, hogy haját levágassa, vagy kopaszra nyiratkozzék, födje be a fejét. A férfi nem köteles fejét befödni, mert Isten képmása és dicsősége, az asszony viszont a férfi dísze. Nem a férfi lett ugyanis az asszonyból, hanem az asszony a férfiból. S nem a férfit teremtette Isten az asszonyért, hanem az asszonyt a férfiért. Ezért viselje az asszony annak a jelét, hogy hatalom alatt áll – az angyalokra való tekintettel. Igaz ugyan, hogy az Úrban sem a férfi nincs asszony nélkül, sem az asszony férfi nélkül, mert amint az asszony a férfiből lett, úgy a férfi az asszonytól születik, de minden Istentől van. Ítéljétek meg magatok: illik-e az asszonynak födetlen fővel imádkoznia Istenhez? Nem tanít-e maga a természet is arra titeket, hogy ha a férfi hosszú hajat növeszt, szégyenére válik. Ha viszont az asszony növeszti meg haját, díszére van, mert haját fátyol gyanánt kapta. Ha pedig valaki jónak látja, hogy tovább vitatkozzék, nekünk ez nem szokásunk, sem Isten Egyházának.

(Ef 5:22-26) Az asszony engedelmeskedjék férjének, akárcsak az Úrnak, mert a férfi feje az asszonynak, mint Krisztus az egyháznak: ő ugyanis testének megváltója. Amint tehát az egyház Krisztusnak van alárendelve, úgy az asszony is mindenben férjének. Férfiak! Szeressétek feleségteket, amint Krisztus is szerette az egyházat, és föláldozta magát érte, hogy az élet igéje által tisztára mosva megszentelje.

(Kol 3:18-21) Asszonyok! Engedelmeskedjetek  férjeteknek, amint az Úrban illik. Férfiak! Szeressétek feleségeteket, s ne legyetek indulatosak velük szemben. Gyermekek! Fogadjatok szót mindenben szüleiteknek, mert ez kedves az Úrnak. Atyák! Ne keserítsétek gyermekeiteket, hogy kedvüket ne veszítsék.

(1Pét 3:1-7) Ugyanígy ti asszonyok is engedelmeskedjetek férjeteknek. Akkor majd azokat, akik nem hisznek az igének, az asszonyok élete beszéd nélkül is megnyeri, amikor istenfélő, tiszta élteteket figyelik. Ékességetek ne legyen külsőséges: kigöndörített haj, arany ékszer vagy fényes öltözet. Isten előtt a rejtett belső ember értékes a maga zavartalan szelídségében és lelki nyugalmában. Így ékesítették magukat egykor az Istenben bízó asszonyok, akik férjük iránt engedelmesek voltak. Például Sára is engedelmeskedett Ábrahámnak, és urának hívta. Ha tehát jót tesztek és semmiféle fenyegetéstől nem féltek, az ő leányai vagytok. Ti férfiak szintén megértéssel éljetek együtt a gyöngébb asszonyi nemmel. Adjátok meg nekik a tiszteletet, mint akik örököstársai az élet kegyelmének, hogy imáitoknak ne legyen akadálya.

Egy hívő keresztény asszony nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket az igéket, amelyek a szentírás kanonizált, szent könyveinek igéi, hacsak nem egy lázadozó nő... Persze, a férfinak is szeretnie kell az asszonyt, mint a saját testét! Akármennyire is állítják egyes lelkészek, teológusok, hogy ezek az igék ma már idejét múlták, és hogy ezek csak az akkori társadalmi berendezkedésnek feleltek meg, Isten igéje nem évül el, és az ember teremtett természete nem változik meg, hanem az minden időre szól... 

Vajon, így élünk ma a családban, ahogyan a szentírás mutatja? Ma már gyakran úgy fest a dolog, hogy az asszony akarja hordani a kalapot, és a férjét papucsba akarja kényszeríteni. Egyfajta áludvariasság, állovagiasság és nőknek kijáró áltisztelet nevében, sok akaratos nő kiharcolja magának a dominanciát a családban, de nemcsak, és a dolgok a feje tetetjére állnak. Ezért aztán a család már nem működik normálisan, és a gyermekek, akik a szülőkben ösztönösen Istent látják, egy torz képet kapnak Istenről és a családról. Ebből kifolyólag, aztán a fiúgyermekek pipogyák lesznek, nem érnek férfiúvá, a lányok pedig önfejűek lesznek az anyjuk modellje szerint, és olyan fiúkat választanak, akiket maguk is az orruknál fogva tudnak vezetni. Aztán ravasz-viccesen, mondogatják hogy a "férj a fej, de a nyak a feleség, és a fej oda fordul, ahová a nyak fordítja". Nahát! A férfi jó idejében, a házasságkötés előtt, vizsgálja meg a nőt, és jól fontolja meg, hogy mit csinál. Sajnos, ma már sok fiatalember úgy gondolja, hogy nem érdemes házasodni. Miért venne feleségül egy hiú, folyton kifestett, szemérmetlen, megbízhatatlan, anyagias, büszke, független és anyagias nőt? Az ilyen nő férfi akar lenni a férfi mellett, meg akarja őt alázni, és ki is akarja fosztani. Az írások óva-intenek a rossz házasságtól...

(Sir 25:13-25, Szent István) Nincs seb, amely úgy fájna, mint a szívnek sebe, a legnagyobb gonoszság a nő gonoszsága. Nincs olyan fájó csapás, mint amit a gyűlölet szül, a legszörnyűbb bosszú az ellenség bosszúja. Nincs erősebb méreg a kígyó mérgénél, nincsen tajtékzóbb düh, mint az ellenségé. Inkább oroszlánnal vagy sárkánnyal lakni, semmint gonosz nővel közös fedél alatt. Elsötétül a gonosz asszony arca, olyan lesz az ábrázatja, akár a medvéé; amikor a férje baráti körben ül, akaratlanul is egyre sóhajtozik. Nincs nagyobb baj, mint ha baj van az asszonnyal, szakadjon hát rá a bűnösök végzete. Mint homokos lejtő vén ember lábának, a csendes férjnek ilyen a nagyszájú asszony. Ne vigyen vesztedbe az asszonyi szépség, ne is kívánkozz utána sohase. Mert harag, szégyen és gyalázat egyszerre, hogyha egy férfinek asszony ad kenyeret. Nyomott kedélyt jelent és szomorú arcot, meg sebet a szívben a rossz asszony. Lankadt kezek jelzik és megroggyant térdek, ha férjét az asszony nem teszi boldoggá. Asszonytól indul el útjára a vétek, az ő bűne miatt halunk meg mindnyájan. Ne nyiss utat a víznek (mert kiárad), a gonosz asszonyt ne hagyd szóhoz jutni. Ha ujjad vagy szemed intésére nem ad, szakíts meg vele minden kapcsolatot.

(Sir 25:17-36, Káldi-Neovulgata) A legfájóbb seb a szív bánata, s a legnagyobb gonoszság az asszony gonoszsága. Inkább bármilyen sebet, csak szívbeli sebet ne! Bármi gonoszságot, csak asszonynak gonoszságát ne! Bármi megpróbáltatást, csak megpróbáltatást rosszakarók részéről ne! Bármilyen bosszút, csak ellenség bosszúját ne! Nincs fej, amely gonoszabb a kígyó fejénél, és nincs harag, amely felülmúlná az asszony haragját. Kellemesebb együtt lakni oroszlánnal, sárkánnyal, mint együtt élni rosszlelkű asszonnyal. Eltorzítja a gonoszság az asszony arcát, elsötétíti ábrázatát, mintha medve lenne, úgy fest, mint a gyászzsák! Barátai körében ülve, fohászkodik a férje, és ha meghallja őt, csendesen felsóhajt. Eltörpül minden gonoszság az asszony gonoszsága mellett, hadd érje a bűnösök sorsa! Homokos lejtő az öreg ember lábának: ilyen a nyelves asszony a szelíd urának! Ne nézd az asszony szépségét, és ne kívánd meg az asszonyt szépsége miatt! Az asszony haragja tiszteletlenség, egyben nagy gyalázat, az asszony, ha övé az elsőség, ellenkezik férjével. Levert kedély, szomorú arc és sebzett szív a rossz asszony. Ernyedt kéz, roskadó térd az asszony, aki nem boldogítja férjét. Asszonytól jött a bűnnek kezdete, és miatta halunk meg mindnyájan. Ne engedj a víznek kiutat, még csekélyet sem, és ne engedj rossz asszonynak szabadságot kimenőre! Ha nem jár kezedre, és szégyenbe hoz ellenségeid előtt, vágd el őt testedtől, és bocsásd el házadból.

(Péld 19:13) Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony.

(Péld 21:9) Jobb lakni a háztető sarkán, mint házsártos asszonnyal egy házban.

A szentírás tanusága és maga az emberi tapasztalat is azt mutatja, hogy egy férfi csak akkor nyerhet magának jó asszonyt, ha hívő és istenfélő. Az ember leginkább a templomba keressen magának feleséget. A jó asszony, a hívő, istenfélő, szemérmes, tiszta, szorgos és okos feleség, csakis Isten ajandéka, és Ő rendeli ki az ember számára. Minden férfiban kell legyen egy bizonyos szilárd férfiúi méltóság, ami nem hímsovinizmus, de azért egy rezonábilis és egészséges férfi-izmus...

(Péld 31:10-31) Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél. Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy. Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát. Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével. Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt. Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak. Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít. Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait. Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese. Ügyesen kezeli a rokkát, tenyerében tartja az orsót. Tenyerét megnyitja a nincstelen előtt, kezét nyújtja a szegénynek. Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött. Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete. Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt. Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak. Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé. Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít. Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés. Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri: Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket! Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre méltó. Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!

(Sir 26:1-3) Ha jó az asszony, boldog ember a férj, s kétszer annyi lesz napjainak száma.  A férjnek öröm a derék asszony: békességben töltheti életét. A jó feleség jó osztályrész: aki féli az Istent, az részesül benne.

(Sir 26:13-17) Az asszony szerelme elbájolja férjét, okossága erőt önt a tagjaiba. A hallgatag asszony Isten ajándéka, a jól nevelt asszonyt nem lehet megfizetni. A szemérmes asszony igen nagy kegyelem, és az erkölcsösnek nincs ellenértéke. Az egek magasából világító naphoz hasonlít az asszony, ha jó, s dísze a házának. Mint az égő mécses a szent mécstartón, olyan a csinos arc az egyenes termeten. Aranyoszlopokhoz ezüsttalapzaton hasonlít a szép láb karcsú bokák fölött.

(1Tim 2:9) Kívánom azt is, hogy az asszonyok tisztességes ruhában járjanakszemérmesen és szerényen ékesítsék magukat: ne göndörített hajjal, arannyal, gyöngyökkel és drága ruhában...


A feminizmus botránya a gyerekvállalásban

Egyes feminista nők már rég ott tartanak, hogy a testük abszolut urának gondolják magukat. Ne mondja meg nekik senki, hogy vállaljanak-e gyereket vagy se, vagy hogy mikor és hány gyermeket vállajanak. Egyeseknek az abortusz annyi, mint egy hajcsináltatás a fodrászatban. Egyszer a templomból kijövet, egy ismerős asszony azzal dicsekedett, hogy milyen könnyen ereszti le a kanálison az elvetélt magzatjait... Az ocsmányabbja nem riad vissza az emberi méltóság legdúrvább megsértésétől se, akár szóban, akár tettben, akár írásban, amikor a gyerekvállalásról, a szexuális életrõl, vagy az abortuszról fejti ki véleményét. Az ilyen családok aligha nevezhetők családoknak. Aztán egy abortusz után, a férj is mélyen sérültté válik, és lehet, hogy részese lesz egy olyan szörnyű bűnnek, amely maga után vonja az egyházból való önmagától beálló kiközösítést is...

KEK 2272 A formális együttműködés az abortuszban súlyos bűn. Az Egyház ezt az emberi élet ellen elkövetett bűntényt egyházjogi büntetésként kiközösítéssel sújtja. "Aki abortuszt végez, ha valóban megtörténik, latae sententiae, önmagától beálló kiközösítésbe esik[49] "magának a büntetendő cselekmény elkövetésének tényénél fogva", [50] a jogban meghatározott föltételek mellett. [51] Az Egyház ezzel nem beszűkíteni akarja az irgalmasság terét, hanem kifejezésre juttatja az elkövetett bűn súlyosságát, a megölt csecsemőnek, szüleinek és az egész társadalomnak okozott jóvátehetetlen kárt.

Ezzel szemben, az istenfélő asszony, az férjeura iránti hűséges szeretetben, a gyermekszűlésben, a gyermekek nevelésében, és a házi tevékenységben műveli lelke üdvösségét...

(1Tim 2:15) Mégis megtartatik a gyermekszüléskor, ha megmarad józanul a hitben, a szeretetben és a szent életben.

(1Tim 5:14) Azt akarom tehát, hogy a fiatalabb özvegyek menjenek férjhez, szüljenek gyermekeket, vezessenek háztartást, és ne adjanak semmi alkalmat az ellenségnek a gyalázkodásra.


A feminizmus botránya az egyházban

Holott kezdettől fogva úgy lett elrendezve az egyházban, hogy az oltár, az igehirdetés és a hívek vezetésének szolgálatát (püspökséget) csakis férfiak végezzék, mára már nő lelkészek, sőt nő püspökök is vannak a protestáns részegyházakban. Ez a törekvés erőteljesen jelen van ma a Katolikus Egyházban is... Emlékezzünk arra a hirhedt nõ papszentelésre, amely a Dunán történt 2002-ben egy bizonyos hajón, és amelyet egy bizonyos argentin püspök végzett. Ez az eset aztán, 2003-ban, a vétkesek kiközösítését vonta maga után. Ma már a német szinódális út a női papság létrehozásával próbálkozik. Sőt már az egyházi vezetés magas pozícióiba is nőket akarnak bevenni...

Olvassuk figyelmesen az alábbi igerészeket...

(1Tim 2:9-15) Kívánom azt is, hogy az asszonyok tisztességes ruhában járjanak, szemérmesen és szerényen ékesítsék magukat: ne göndörített hajjal, arannyal, gyöngyökkel és drága ruhában, hanem amint istenfélelemben élő asszonyokhoz illik, jótettekkel.  Az asszony csöndben hallgassa a tanítást, teljes engedelmességgel.  Azt nem engedem meg, hogy az asszony tanítson, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem maradjon csöndben.  Hiszen Ádám első a teremtésben, Éva csak a második.  Ádám nem hagyta magát félrevezetni, mint az asszony, aki bűnbe esett.  De üdvözülni fog, ha gyermekeket szül, s ha kitart a hitben, a szeretetben, s a szerénységgel párosult tisztességben.

(1Kor 14:33-35) Miként a szentek összes egyházában, az asszonyok hallgassanak az összejöveteleken, mert nem szabad nekik szólniuk; hanem legyenek engedelmesek, amint a törvény is mondja. Ha pedig tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon a férjüketmert nem illik asszonynak a közösségben beszélni.

Ma már, ha nem is veszünk minden igét szó szerint, de azért nem önthetjük ki a csecsemőt a mosdólével... Ha a nő egy picit is istenfélő és belátó, akkor ezeket az igéket komolyan veszi, és helyére teszi önmagát. De egyes nők félmeztelenül vagy illetlen ruhákban (pl. feszes body-ban, miniruhában) jönnek a templomba, az okosabbja teologizál, és ilyen-olyan tanításokat tart, akár még papoknak is. A legveszélyesebbek a teológus végzettségű, világias lelkületű nők, akik a püspökségek körül szédelegnek. A mai világ szelleme szerint, a püspökök promoválják őket, de ezek a nők hamis gondolkodásukkal, hamis analógiákkal és hiábavaló meséikkel mindent összezagyválnak. A női finomságot és alázatot megjátszva, egyfajta női klerikalizmussal és hiú teológiai büszkeséggel lépnek fel, holott Nagy Szent Gergely pápa tanítása szerint, még az előljárok parancsára sem volna szabad elfogadniuk olyan tisztségeket, amelyre nem alkalmasak ( A lelkipásztorság kézikönyve, XI. fejezet)...

Egyszer volt alkalmam megfigyelni egy protestáns lelkésznőt, aki szolgálati kötelességbõl eljárt betegeket látogatni a korházba. Annyira gyenge és erőtlen volt a szolgálata, hogy fájdalmas volt nézni. Ahelyett, hogy a beteget vigasztalta volna, imádkozott volna érte erővel és hatalommal, a saját és gyerekei problémáit osztotta meg a beteggel. Még egy házas férfi is megosztott a család és az Úr szolgálata között (1Kor 7:33), nemhogy egy anya, akinek gondolatai folyton a gyerekei körül forognak...

A mennyei Atya, atya és nem anya. Isten egyszülött Fia, Jézus Krisztus férfi és nem nő. Az elhívott apostolok mind férfiak és nem nők. Az apostolutódok, vagyis a püspökök és a presbiterek mind férfiak voltak kétezer éven keresztül. Most meg hirtelen, a feminizmus nyomására, mindez megváltozik?... 

Szent Pál a házasságot Krisztus és az Egyház viszonyára vonatkoztatja (Ef 5:32). Ha Krisztus a Vőlegény, és az Egyház a Menyasszony (Mt 9:15; Jel 21:2), akkor a pap, aki alter christus, hogyan lehetne nő? Hiszen a szentmisében és a szentáldozásban egyesülünk Krisztussal, elővézelezzük a feltámadást és az Istennel való örök házasságot...

(Iz 62:5) Mert amint a vőlegény feleségül veszi a leányt, úgy fog frigyre lépni veled fölépítőd; és amint a vőlegény örül a menyasszonynak, úgy leli örömét benned Istened.

Isten feleségül veszi az Ő népét, és ez elővételeződik már most, a szentáldozás szeretet aktusában. Ha a pap nő lenne, akkor ott egy női "alter christus" lenne jelen? Így, misztikus módon, egy leszbikus kapcsolatot jelenítenénk meg? Isten ments! Ez terméketlen lenne az Egyházra nézve, ahogyan a leszbikus nemi kapcsolat is az a természetben...

A feminizmus suttyomban  felforgatta az egész egyházat. Mindenhol előregyúródtak a nők, minden szerepet felvállaltak, és így a férfiak szépen visszahúzódtak. Hogyan vitatkozzon a férfi egy nővel a templomban, és hogyan vegyen komolyan a férfi egy olyan szerepet, amelyeket a nők dominálnak? Hogyan menjenek a fiúk ministrálni, ha a leányok elözönlik a sekrestyét? Talán ide vezethetõ vissza részben a papi hivatások drasztikus csökkenése is. Ha az igaz férfiaknak nincs megbecsülésük az egyházban, a templomban, az egyháztanácsban, és a pap asszonyokkal rajongtatja-csicseregteti magát körül, akkor ne csodálkozzunk, hogy fogynak a hivatások...


A feminizmus botránya a szexualitásban

Megfigyelhetõ, hogy a feminista nők közül sokan lázadók, eretnekek és leszbikusok. Erõssen kötõdnek az eféle ultraliberális mozgalomakhoz és a gender ideológiához. Miért? Mert lázadnak, mert elszakadtak Isten törvényeitõl és parancsolataitól. Ezért Isten kiszolgáltatja őket bünös vágyaiknak...

(Róm 1:26) Ezért Isten átadta őket gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik ugyanis elcserélték a természetes érintkezést a természetellenessel. Hasonlóképpen a férfiak is, elhagyva a természetes együttélést az asszonnyal, egymás iránt gerjedtek vágyra, férfiak férfiakkal ocsmányságot műveltek; és így elvették eltévelyedésük illő bérét.

Megfigyelhetõ egyes híres, liberális beállítottságú, színésznők és énekesnők között, akik átadták magukat a világi sikereknek, a gazdagságnak és a csillogásnak, hogy milyen gyakori közöttük a leszbikus orientáltság. Érthetetlen és követhetetlen ez a viselkedés, amikor a nő egyszer csak a férfi szerepébe lép, aztán a férfi szerepben lévő nő eljátsza a nőt. Aztán megfordítja az egészet, és végül már nincsenek is nemek ebben az egész gender őrületben...


A feminizmus botránya a társadalomban

A mai nők egy része igen ravaszul ötvözi a régimódi férfiudvariasságból származó előnyöket, a feminizmus által kiharcolt jogokkal. Vannak nők, akik ha nem vigyázol, a férfiudvariasságot kihasználva, akár fel is öklelnek az ajtóban. A piacon, ha sorban álsz és nézegeted, hogy mit vásárolj, egyszerűen félretaszigálnak, és elhápolják előled, amit kiszemeltél. A tömegközlekedésben, a templomban, ha rogysz is össze a fáradságtól, melléd gyúródnak, és szó szerint letaszigálnak a padról. A munkahelyen mindent jobban tudnak, mindent összekevernek, nem szabad őket megsérteni, nem lehet velük vitatkozni, elnézéssel kell lenni irántuk, mert hiszen ők nők, ők anyák, de amikor a fizetésről van szó, akkor ők követelőznek a leghangosabban. Ráadásúl, még nőnapi bónuszt és szabadnapot is kapnak... 

A politikában, mindegy, hogy képesek-e valamire vagy sem, kvótát kell nekik biztosítani a testületekben. Sajnálatos módon, már láthattunk a közéletben elnökasszonyt, miniszterasszonyt vagy polgármesterjelölt asszonyt, akinek nem vált javukra a müködésük. Már csak az hiányzik, és nem állunk messze tőle, hogy a nagyhatalmakat is mind nők vezessék. Több fejlett ország hadűgyminisztere olyan nő, akinek halvany fogalma sincs arról, hogy mi a hadsereg, és ők akarnak háborúzni. De talán ez is a cél, mert amint a Sátán Éván keresztül rontotta meg az embert, úgy ma is a nőn keresztül gyengíti meg az országokat...

Nem volt elég a nők nemzetközi napja, kellett nekik anyák napja is. Most aztán csináltak valamiféle férfiak vagy apák napját is szemkiszúrásból. Csodálom, hogy nem április 1-re tették, a bolondok napjára. Ezek után marad a férfinak a munka, az élet terhei, meg a kocsma. A nők élettartama több országban akár 10 évvel magasabb, mint a férfiaké, de mégis ők mennek hamarabb nyugdijba. Ezzel szemben, hallottam már korrekt feminista nőkről is, akik elutasítják a nőknek járó előnyöket, pl. amikor udvariasan előre akarják engedni őket az ajtóban. Azt mondják, hogy ha egyenjogúság van a férfi és a nõ között, akkor nem jár nekik a lovagias udvariasság se...

Minden embert, és így minden nőt is megilleti a tisztelet, az Istentől kapott méltóság. Igen, vannak nők, akik alkalmasak bármilyen feladatra a társadalomban. Igen, vannak nők, akik sokkal jobban elvégeznek egy-egy feladatkört, mint a férfiak. De van egy bizonyos rend, amit Isten teremtett a világba. A hal nem élhet víz nélkül, és nem tud fára mászni... A kivételek nem adhatnak okot az általános rend felborítására. A nő szerepe az életben és a családban világos (1Tim 5:14), és nem csak bizonyos politikus vagy celeb felhördülést okozó szlogenje szerint, hanem a fent említett Mulieris Dignitatem dokumentum szerint, a maga tejességében...


A misztikus Asszony

Kezdetben teremté Isten Ádámot a föld porából, majd teremté Évát Ádám oldalbordájából. Éva azért lett teremtve, hogy Ádám segítőtársa legyen, és, hogy egy testté válva Ádámmal, szaporodjanak és sokasodjanak...

(Ter 3:19) Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza.”

(Ter 2:20-22) De a maga számára az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá. Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. 

(Ter 2:24) Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.

(Ter 1:28) Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. 

(1Kor 11:12) Mert amint az asszony a férfiból lett, úgy a férfi is az asszony által születik – és minden Istentől.

Tehát szentírás szerint az asszonynak három fő szerepe van:

1. Hogy egy test legyen az ember testével;

2. Hogy segítőtársa legyen az embernek;

3.  Hogy szűlője és gondozója legyen az embernek.

Itt az ember kifejezés, az Emberfiára, Jézus Krisztusra vonatkozik, és ezáltal, leszűkítve, a mindenkori férfira, aki asszony által jön a világra... 

Már a szentírás elején, az ősbűn eseténél, olvashatjuk az ú.n. protoevangéliumot, amelyben a misztikus Asszonyról van szó...

(Ter 3:15) Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.”

Ez a misztikus Asszony először is a Szűzanya, másodszor az Egyház, harmadszor pedig a mindenkori nő, akinek modellje a Boldogságos Szűzanya...

A Szűzanyára vonatkoztatva:

(Jel 12:6) Az asszony pedig a pusztaságba menekült, ahol Istentől elkészített helye volt, hogy ott táplálják őt ezerkétszázhatvan napig.

Az Egyházra vonatkoztatva:

(2Ján 1:5) És most kérlek, Úrnő, nem mintha új parancsról írnék neked, hisz ez kezdet óta parancsunk: Szeressük egymást!

A mindenkori asszonyra vonatkoztatva:

(Ef 5:22) Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak...

Amint az Egyház egy Krisztussal, a Fővel, úgy az asszony is egy test kell legyen a hites férjével. Amint Krisztus misztikus testének tagjai (1Kor 12:12) munkatársai Krisztusnak, úgy az asszony is segítőtársa kell legyen férjének. Amint a Szűzanya igent mondott az istenanyaságra, és amint az Egyház szűli önmagába az újabb és újabb istengyermekeket, úgy az asszonynak is vállalnia kell a gyermeket a házasságban. Ha pedig valaki nem házasodik meg, akkor Krisztus jegyese, és vállalja a szüzességet (1Kor 7:25). Krisztussal kell egy test legyen, és lelki szolgálataival, lelki gyermekeket szül az Úrnak (Iz 60:4)...

Meggyőződésem, hogy a család mai krízisének oka, a hit megfogyatozása mellett, a feminizmus. Vagy a feleség hagyja el a férjét, vagy a férj hagyja el a feleségét egy másik férjezetlen vagy elvált nőért, vagy a nők rossz jelleme miatt nem házasodik a férfi. A Sátán ma is megtalálja az utat az emberhez az asszony által. Azt is mondják, hogy ha a Sátán nem tud másképp érvényesülni kísértéseivel, akkor küld egy nőt. Helena miatt veszett el Trója, Jezabel miatt veszett ki Ácháb háza, és Heródiás miatt ölette meg Heródes Keresztelő Szent Jánost...

Azért élünk e világon, hogy megvalósítsuk Isten tervét életünkben. De ha egy nő feminista, lázad Isten ellen, és a saját női mivolta ellen, akkor nem tud kibontakozni az ő élete Isten akarata szerint. Márpedig valaki csak akkor nyeri el Isten országát, ha megcselekszi az Atya akaratát. Aki eltéveszti élete célját, és nem valósítja meg önmagát Isten örök terve szerint, az elvéti az üdvösséget...

Ima: Drága jó Istenünk, Szentháromság egy Isten! Te teremtetted a világot a maga rendjével és természetével. Kérünk Téged mennyei Atyánk, a mi Urunk Jézus Krisztus szent nevében, hogy teljes szívből el tudjuk fogadni törvényeidet, a Szentlélek kegyelméből, a mi Urunk Jézus Krisztus által, Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen.

2024. június 12., szerda

XI. Puto sic: Az angyalok

Manapság egyes emberek csak annyit tudnak az angyalokról, hogy karácsonykor ajándékot hoznak, vagy, hogy ezoterikus stílusú, szenzuális pózban terjesztgetik dús tollazatú szárnyaikat...

De mik, vagy kik az angyalok?...

Az angyalok Isten teremtményei, akik tisztán szellemi lények, tehát nincs testük. Mivel az angylok nem testi teremtmények, hanem szellemiek, ezért ők egésszen befejezettek, és nem növekednek. Kezdetben volt egy próbatételük, amelyben egy pillanat alatt eldőlt, hogy kik a hűségesek angyalok, és kik az Isten ellen lázadók. Mivel az angyalok nem testi lények, és időben nem változnak, ezért a döntésük végérvényes. Így hát, a bukott angyalok döntése, hogy Istennel szembeszegüljenek, megváltoztathatatlan, és kárhozatuk örök...

Katolikus Egyház Katekizmusa

KIK ŐK?

329 Szent Ágoston róluk mondja: "Az `angyal' (...) hivatalt, nem természetet jelöl. Ha a természete után érdeklődöl, akkor szellem; ha a hivatala után, akkor angyal: mivolta szerint szellem, tevékenysége szerint angyal." [168] Az angyalok egész létük szerint Isten szolgái és hírnökei. Mivel "állandóan látják az én Atyám arcát, aki a mennyben van" (Mt 18,10), ők azok "akik teljesítik szavát, mihelyt meghallják beszédének hangját" (Zsolt 103,20).

330 Mint tisztán szellemi teremtményeknek, értelmük és akaratuk van; személyes [169] és halhatatlan [170] teremtmények. Tökéletességük fölülmúlja minden látható teremtményét. Ennek bizonysága dicsőségük ragyogása. [171]

Az angyaltan alapjait Areopagita Dénes, Szent Ágoston, Nagy Szent Gergely pápa, Damaszkuszi Szent János, Aquinói Szent Tamás rakta le. És végül, Boldog Temesvári Pélbárt is hozzájárult az angyaltanhoz prédikációival...

Az angyalok általánosan elfogadott osztályozása kilenc kart különböztet meg, amely három rendbe van sorolva...

A felső rend

"Az angyalok legfelső rendjét a Szeráfok (ordo Seraphin) alkotják, akik a legnagyobb szeretettel vannak Isten iránt, ők állnak hozzá legközelebb. Olyanok, mint egy földi király esetében a barátok, testvérek, szövetségesek vagy a király szobájába bejáró komornyikok. Őket követik a Kerubok (ordo Cherubin), akik isteni bölcsességgel teljesek, s egy földi királyság tanácsadóihoz hasonlíthatók. Az angyalok harmadik csoportját alkotják a mennyei királyság ülnökei, a Trónok (ordo Thronorum), akik Isten bírói tevékenységének társai."

A középső rend

"Az Uralmak (ordo Dominationum) alkotják a következő kart, akik a jó angyalok elöljárói, mint a földön a tábornokok, hadvezérek, nádorok, vajdák. A Fejedelemségek (ordo Principatuum) az összes igaz ember élén állnak, szerepüket a földi ispánokéhoz hasonlítja Pelbárt. A Hatalmasságok (ordo Potestatum) feladata az ellenséggel való harc, a démonok távoltartása, ahogy azt a földön a hadvezérek, katonák, légiók teszik."

Az alsó rend

"Az Erők (ordo Virtutum) a mennyei királyság bárói és bánjai, akik egy meghatározott terület, provincia vagy állam feletti felügyeletet kapták feladatként. Míg az Arkangyalok (ordo Archangelorum) valamilyen nagyobb sokaság élén állnak, mint a földön a városok vezetői, addig az Angyalok (ordo Angelorum) mint az egyes emberek felügyelői teljesítik feladatukat." (Pélbárt angyaltanából...)

De nézzük, hogy mit mond a szentírás az angyalokról...

A szeráfok

(Iz 6:1-4) Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, amint egy trónon ült. Magasztos volt és felséges; palástja betöltötte a templomot. Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel az arcát takarta el, kettővel a lábát takarta el, kettővel pedig repült. Ezt harsogták egymásnak felváltva: Szent, szent, szent a Seregek URa, dicsősége betölti az egész földet! A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel.

(Iz 6:6-7) Akkor az egyik szeráf odarepült hozzám, a kezében izzó parazsat tartott, amelyet csípővassal az oltárról vett. 7Megérintette vele az ajkamat és így szólt: „Nos, azáltal, hogy ez megérintette ajkadat, eltűnt gonoszságod és bocsánatot nyert a bűnöd.”

(Jel 4:6-8) A trón előtt kristályként csillogó üvegtenger. A trón közepén a trón körül négy élőlény, elöl, hátul tele szemekkel. 7Az első élőlény oroszlánhoz hasonlított, a második fiatal bikához, a harmadiknak emberhez hasonló arca volt, a negyedik pedig repülő sashoz hasonlított. 8Mind a négy élőlénynek hat-hat szárnya volt körös-körül és belül is, tele szemekkel. Éjjel-nappal folyvást ezt zengték: „Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van és aki eljő!

A szeráfok Isten trónja körül szolgálnak. Szolgálatuk inkább statikusnak tűnik, mintsem dinamikusnak. Olyanok, mint valami áttetsztő tükrök, amelyek egyrészt szemlélik és visszatükrözik Isten dicsőségét, másrészt, dicsőítésükkel lefelé is sugározzák Isten világosságát. A dicsőítés nem Isten önelégülésére szolgál, mert Isten önmagában örök boldog, hanem teremtményei örömére és megszentelésére. Isten dicsőségének tükrözése által, a szeráfok megvilágosítják az alsóbb karokat, közreműködve Isten dicsőségének és szeretetének aláárasztásában. Istennek úgy tetszett, hogy ne csak közvetlenül világosítsa meg teremtményeit, hanem a magasabbrendű teremtményei által is. Továbbá, a szeráfok, mint Isten legszentebb angyalai, odajárulhatnak a mennyei oltárhoz, és vehetnek Isten szentséges tüzéből (Iz 6:6-7)...

A kerubok

A kerubokról Ezekiel prófétától kaptunk igen részletes leírást...

(Ez 1:4-28) 4Ezt láttam: észak felől forgószél támadt és nagy felhő. Fényesség vette körül, tűz, amelyből villámok törtek elő. A belsejében, a tűz közepében valami fénylett, mint az érc. 5Középütt kivettem valamit, amely négy élőlényhez hasonlított. Emberi formájuk volt6Mindegyiknek négy arca és mindegyiknek négy szárnya volt7A lábuk egyenes volt, a talpuk meg olyan, mint a borjú talpa, s úgy szikráztak, akár a fényes érc. 8Szárnyaik alatt emberi kezek voltak. Arcuk – mind a négyüké – négy irányba nézett. 9Az egyiknek a szárnya összeért a másikéval. Amikor mentek, nem fordultak meg, hanem mindegyik egyenesen haladt. 10Arcuk emberi archoz hasonlított, és jobb felől mind a négynek oroszlánarca volt, bal felől meg mind a négynek bikaarca volt, s mind a négynek sasarca volt. 11Szárnyaik felül ki voltak terjesztve. Két szárnya mindegyiknek összeért, kettő meg a testüket födte. 12Mindegyik egyenesen ment maga előtt, oda mentek, ahova a lélek irányította őket, nem fordultak meg, amikor mentek. 13Az élőlények között olyasmit láttam, mint az égő szénfáklya, amely imbolygott az élőlények között. A tűz lobogott, és villámok törtek elő a tűzből. 14Az élőlények meg jöttek-mentek, akár a villámok. 15Figyeltem az élőlényeket, s lám, egy-egy kerék volt a földön az élőlények mellett, mind a négy mellett. 16Ezek a kerekek úgy ragyogtak, mint a krizolit, s mind a négynek ugyanolyan volt az alakja. Úgy látszott, mintha az egyik a másikban lett volna. 17Négy irányban haladtak, s nem kellett megfordulniuk, amikor mentek. 18Vizsgálgattam őket: igen nagy volt a kerületük, s körös-körül mind a négynek a kerülete tele volt szemekkel19Amikor az élőlények mentek, a kerekek forogtak mellettük, és amikor az élőlények fölemelkedtek a földről, a kerekek is fölemelkedtek. 20Ahova a lélek irányította őket, oda mentek a kerekek, s egyszersmind fölemelkedtek, mert az élőlények lelke volt a kerekekben. 21Ha az élőlények mentek, a kerekek is mentek, ha álltak, azok is álltak, és amikor fölemelkedtek a földről, velük együtt a kerekek is fölemelkedtek, mert az élőlények lelke volt a kerekekben. 22Ami az élőlények feje fölött volt, az égbolthoz hasonlított, ragyogott, mint a kristály, s szétterült a fejük fölött. 23Az égboltozat alatt ki voltak terjesztve a szárnyaik, az egyiké a másik felé, s kettő mindegyiknek a testét födte. 24Amikor mentek, hallottam szárnyuk suhogását. Olyan volt, mint a nagy vizek zúgása, mint a Mindenható hangja, a vihar moraja, mint egy tábornak a zaja. Amikor megálltak, leeresztették szárnyukat, 25és ezzel zajt csaptak. 26Az égboltozat fölött pedig, amely a fejük fölött volt, mintha zafírkő lett volna, olyan, mint egy trón, ezen a trónfélén meg fenn, a magasban egy emberhez hasonló lény. 27Láttam: fénylett, mint az érc, s mintha tűz vette volna körül. Attól fölfelé, ami a derekának látszott, s attól lefelé, ami a derekának látszott, olyasmit láttam, mint a tűz, és körülötte fényességet. 28Olyan volt, mint a szivárvány, amely esős napokon feltűnik a felhőben – ilyen volt a ragyogás körülötte. Ilyennek látszott az Úr dicsőségének jelenése. Láttam, s arccal a földre borultam, és valakinek a hangját is hallottam, aki beszélt. 

(Ez 10:1-17) 1Körülnéztem, s lám, az égboltozaton, amely a kerubok feje fölött volt, mintha zafírkő lett volna, s olyasvalami látszott fölöttük, mint egy trón. 2Ekkor így szólt a fehér ruhába öltözött emberhez: „Menj a kerubok alatt levő kerekek közé, végy tele marokkal a kerubok alatt levő parázsból, és hintsd a városra!” S a szemem láttára odament. 3A kerubok a templom jobb oldalán álltak, amikor az ember bement, és a felhő betöltötte a belső udvart. 4Az Úr dicsősége a kerubokról a templom küszöbéhez szállt, a templom tele lett a felhővel, és az udvart betöltötte az Úr dicsősége ragyogásával. 5A kerubok szárnyainak csattogása a külső udvarig hallatszott, mint a mindenható Isten hangja, amikor beszél. 6Akkor ezt a parancsot adta a fehér ruhába öltözött embernek: „Végy tüzet a kerubok közt levő kerekek közül!” Erre az odament és megállt a kerék mellett. 7A kerub kinyújtotta kezét a kerubok között levő tűz felé, vett belőle, és a fehér ruhába öltözött ember kezébe adta. Az elvette és kiment. 8Akkor azt láttam, mintha a keruboknak emberi kezük lett volna a szárnyuk alatt. 9Megfigyeltem: Négy kerék volt a kerubok mellett, mindegyik kerék egy kerub mellett, s a kerekek úgy ragyogtak, mint a krizolit. 10Úgy látszott, hogy mind a négy egyforma, s mintha az egyik kerék a másikban lett volna. 11Amikor mentek, négy irányban haladtak, s nem fordultak meg menet közben, hanem abban az irányban mentek, amerre a fej irányította őket, és nem fordultak meg menet közben. 12Egész testük, hátuk, kezük és szárnyuk, valamint a kerekek körös-körül tele voltak szemekkel, mind a négyüknek. 13Hallottam, hogy a kerekeknek ezt a nevet adták: „galgal”. 14Mindegyiknek négy arca volt: az első bikaarc volt, a második emberi arc, a harmadik oroszlánarc, a negyedik sasarc. 15A kerubok fölemelkedtek; ugyanaz az élőlény volt, amelyet a Kebár folyónál láttam. 16Amikor a kerubok járkáltak, a kerekek haladtak mellettük, amikor a kerubok fölemelték szárnyukat, hogy fölemelkedjenek a földről, a kerekek ottmaradtak mellettük. 17Amikor megálltak, azok is megálltak, amikor fölemelkedtek, azok is fölemelkedtek velük, mert az élőlény lelke volt bennük.

A kerubok az Úr kisérői és hordozói. Ugyanakkor, ők az Úr dicsőségének szemlélői, és az Ő szent tüzének hordozói. Az Úr a kerubok fölött, egy boltozaton trónol, és az Ő szent tüze a kerubok között lobog. A szent tűzhöz nem nyúlhat alacsonyabbrendű lény. A kerubok vesznek ebből a tűzből, és angyalok odajárulnak, hogy átvegyék azt (Ez 10:7). A kerubokat mindenhol szemek borítják, akárcsak a szeráfokat, hogy Isten felfoghatatan dicsőségét minél jobban szemlélhessék és befogadhassák. A mellettük lévő kerekek, amelyeket galgal-nak neveznek, nem a trónok karához tartoznak, hanem a kerubokhoz, hiszen azok lelke van bennük. A szeráfoknak és a keruboknak négyféle arcuk van, az evangéliumi szimbólumokkal megegyezően. Míg a szeráfoknak hat szárnyuk van, addig a keruboknak csak négy...

A trónusok

(Kol 1:16) Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett.

A trónusokat, az uralmak, fejedelemségek és hatalmasságok előtt említik meg. Tehát ők nagyobbak. Ezek olyan szellemi lények, akik ott ülnek a második rend csúcsán, tanácskoznak és Isten terveit közvetítik az alsóbb rendek felé, vagyis az uralmak, a fejedelemségek és a hatalmasságok felé. Ez a három a középső rend...

Az erők

Az erők már az evilági területekért és tartományokért felelnek. Hatásuk konkrétan kihat ránk és evilági. Kontinensekért, országokért, régiókért, egyházakért vagy egyházmegyékért felelnek...

(Ef 6:12) Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.

Az arkangyalok

(1Tessz 4:26) Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban;

(Jud 1:9) Pedig Mihály arkangyal, mikor az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett, nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondá: Dorgáljon meg téged az Úr!

(Jel 12:7) Ezután háború támadt a mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is harcra kelt angyalaival együtt

Van, ahol Mihály arkangyalt nagy fejedelemnek vagy vezérnek nevezik, aki az angyali seregek parancsnoka. Úgy néz ki hogy Mihály arkangyal mégiscsak a végrehajtó angyalok alsó rendjéhez tartozik, tehát arkangyal, és nem a fejedelemség rendjéhez tartozik. Judás apostol szerint, Mihály arkangyal még a Sátán iránt is tiszteletet tanusított, és nem mert káromló ítéletet mondani, mert az valamikor egy magasabb rendből bukott alá...

Az angyalok

(Dán 9:21) ...még mondtam az imádságot, mikor íme, Gábriel, az a férfi, akit az előbbi látomásban láttam, gyorsan hozzám repült és megérintett az esti áldozat idején.

(Tób 3:17) és elküldte Ráfael angyalt, hogy gyógyítsa meg mindkettőt: Tóbit szeméről távolítsa el a fehér foltokat, hogy láthassa Isten világát, Sárát pedig, Ráguel leányát, adja feleségül Tóbiásnak, Tóbit fiának, kötözze meg Azmódeust, a gonosz szellemet, mert az előbbiekkel szemben Tóbiást illeti a jog, hogy őt elnyerje. 

Gábriel Isten üzeneteit vitte el az embereknek, és Ráfael gyógyulást eszközölt ki. Ezért ezeket a szolgálatokat tulajdonítjak nekik, de nyilván nem csak ez a feladatuk általánosan. Ráfael különös módon egy kutyával jelentkezett....

(Tób 6:2) Az ifjú elindult, vele az angyal, a kutya is vele ment és követte őket. Mendegéltek mindketten, mire rájuk köszöntött az első éjjel, s a Tigris folyónál éjszakáztak.

(Tób 11:2) El is indultak mindketten. Azt is meghagyta neki, hogy az epét hozza magával. Ment velük a kutya is, követte őt és Tóbiást.

Ez a kutya lehetett Don Bosco kutyája is...

Tudjuk, hogy minden embernek van őrangyala. Tehát nagyon sok angyal van. De nem mondhatjuk meg, hogy hány, mert nem tudjuk, hogy egy angyal hány emberre vigyázhat...

De az emberek megfeledkeznek arról, hogy az angyalok nem csak vigyáznak az emberekre, hanem a bűnökért kirótt büntetéseket is végrehajtják.

A büntető angyalok

Az első eset, amikor Isten angyalai büntetést hajtottak vére, az özönvíz volt. Isten parancsára, az angyalok megrepesztették, összetörték a földet és felfakasztották a föld alatti vizeket...

A második eset Szodoma és Gomora esete volt. Az angyal sürgette Lótot, hogy fusson, mert míg ott van, addig semmit sem tehet...

(Ter 19:22) De gyorsan menekülj oda, mert semmit sem tehetek addig, amíg oda nem érsz! 

A harmadik eset, amikor az angyalok pusztították Izrael népét, mert Dávid magának tulajdonította dicsőségét és megszámláltatta a népet...

(2Sám 24:16) Amikor azonban az angyal Jeruzsálem felé is kinyújtotta kezét, hogy elpusztítsa, az Úr megbánta ezt a csapást, és megparancsolta az angyalnak, aki lesújtott a népre: „Most aztán elég! Húzd vissza a kezed!” Az Úr angyala éppen a jebuzita Arauna szérűjénél volt.

A negyedik eset amikor Hiszkija kiráky idejében asszíria királya gyalázta az Urat, és az Úr angyala elpusztította seregét...

(2Kir 19:35-36) Csakugyan, még azon az éjjelen az történt, hogy eljött az Úr angyala s megölt az asszírok táborában száznyolcvanötezer embert. Amikor aztán reggel felkelt s látta a megannyi holttestet, felkerekedett, elment 36és visszatért Szanherib, az asszírok királya és Ninivében maradt.

Angyalok az evangéliumokban

Az angyalok fel-alá szálltak az Úr Jézusra, és szolgáltak Neki megváltói művében...

(Ján 1:51) Bizony, bizony, mondom nektek: látni fogjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felmennek és alászállnak az Emberfián.

(Mk 1:13) Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatok között élt, és angyalok szolgáltak neki.

Az angyalok kivágják a meg nem térő bűnösök életfáját, ezért vannak hirtelen betegségek és elhalálozások...

(Mt 3:10) A fejsze már a fák gyökerén van: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik.

(Lk 13:7) Azt mondta a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába?

Az angyalok a világ végén összeszedik a botrányokat és a bűnösöket és az örök tűzre vetik őket...

(Mt 13:41) Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjenek össze országában minden botrányt és minden törvényszegőt.

A természetet sújtó angyalok

A végidők jelei a természeti katasztrófák: a jégesők, a hőhullámok, a viharok, az erdőtüzek, jelek az égen, stb. Az embereket elhitetik a tudósok által, hogy ezek a globalis felmelegedés miatt vannak, de ez nem igaz. Minden a bűn, a hitetlenség, a bálványimádás és az istenkáromlás miatt van. Az angyalok trombitaszóra sújtják a földet az Úr parancsára. Mindezt angyalok csinálják...

(Jel 8:7) Trombitált az első, és jégeső támadt, és tűz vérrel keverve, és lehullott a földre: megégett a föld harmada, megégett a fák harmada, és megégett a zöld fű is mind.

(Jel 9:20-21, Károli) A többi emberek pedig, a kik meg nem ölettek e csapásokkal, nem tértek meg az ő kezeik csinálmányaitól, hogy ne imádnák a gonosz lelkeket, és az arany és ezüst és ércz és kő és fa bálványokat, a melyek nem láthatnak, sem hallhatnak, sem járhatnak; 21És nem tértek meg az ő gyilkosságaikból, sem az ő ördöngösségeikből, sem paráználkodásaikból, sem lopásaikból.

(Jel 16:9) Az emberek kínlódtak a nagy hőségben, és káromolták Isten nevét, akinek hatalma van ezeken a csapásokon, de nem tértek meg, hogy dicsőítsék.

(Jel 16:21) ...talentum nagyságú jég esett az emberekre, és káromolták az emberek az Istent a jégeső csapása miatt. Ez a csapás ugyanis igen nagy volt.

A krisztuskövető emberek elhívatottsága

Az emberek arra vannak elhíva, hogy olyanok legyenek, mint az angyalok. Habár az angyalok sokkal nagyobbak, mint az emberek, mégis, minket embereket, testvérnek és szolgatársnak tekintenek. Mi azonban mégsem leszünk egésszen olyanok, mint az angyalok, mert ők tisztán szellemi lények. Mi a dicsőséges feltámadással visszanyerjük testünket, amely egy dicsőséges, halhatatlan test lesz...

(Mt 22:30) A feltámadás után nem nősülnek, férjhez sem mennek, hanem úgy élnek, mint Isten angyalai a mennyben.

(Lk 7:28) Mondom nektek, az asszonyok fiai között nincs, aki nagyobb volna Jánosnál. Az Isten országában azonban a legkisebb is nagyobb nála.

(1Ján 3:2) Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, mert olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.

(Jel 19:10) A lába elé borultam, hogy imádjam, de ő így szól: „Vigyázz, ne tedd! Szolgatársad vagyok, neked és testvéreidnek, akik tanúságot tesznek Jézusról. Az Istent imádd! A Jézus melletti tanúságtételben nyilvánul meg a prófétaság lelke.

Tudatosítanunk kell, hogy míly magasztos Isten műve, milyen hatalmasak az angyalai, és milyen nagy dicsőségre és boldogságra hívott meg minket az Úr...

Krisztus mindenek felett

Tudnunk kell az angyalokról, az ő seregeikről, milyenségünkről, szolgálatukról, és tisztelnünk kell őket. Ez azonban nem vonhat el minket a legfontosabbtól, a mi Urunk Jézus Krisztus szeretetétől, imádatától, dicsőítésétől és magasztalásától, Aki maga az alfa és az omega, a kezdet és a vég (Jel 1:8), üdvösségünk szerzője és életünk megtartója....

(Kol 1:16-18) Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. 17Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. 18Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első.

(Kol 2:18-19) Ne vegye el tőletek a versenydíjat az, aki alázatoskodásban és angyalok iránti tiszteletben tetszeleg, látomásaival foglalkozik, saját bölcsességétől ok nélkül felfuvalkodik, 19de nem ragaszkodik a Főhöz: pedig ő tartja össze az egész testet inak és ízületek segítségével, és az őáltala növekszik Isten szerinti növekedéssel.

(Zsid 2:9) De annyit azért már látunk, hogy Jézus, aki kevéssel lett kisebb az angyaloknál, a halál elszenvedéséért a dicsőség és nagyság koszorúját nyerte el, hiszen Isten irgalmából mindnyájunkért megízlelte a halált.

(Fil 2:9-11) Ezért Isten fölmagasztalta és minden nevet fölülmúló nevet adott neki: 10Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban11s minden nyelv hirdesse Isten, az Atya dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.

Ima: Áldott legyen Jézus Krisztus, valóságos Isten és valóságos ember. Áldott legyen az Isten angyalaiban és szentjeiben. Ámen.